Az oltárkő eredetének felfedezése a legújabb a legendás 5 ezer éves neolitikus lelőhely rejtélyeinek sorozatában.
Úttörő geológiai kormeghatározási kutatások újabb bombameglepetést tártak fel a dél-angliai Stonehenge, a neolitikus kőépítmény szívében, amelynek eredetét évezredek óta rejtély övezi.
Kiderült ugyanis, hogy a kör alakú létesítmény központi helyen lévő, úgynevezett oltárköve – amelyről egykor úgy vélték, hogy Walesből szállították oda – valójában Északkelet-Skóciából származik.
A tudósok szerint a hat tonnás, kőkemény homokkő szinte biztosan a több mint 650 mérföldre lévő Orkádiai-medencéből származik. Ez a felfedezés arra utal, hogy az akkoriban ott élő népek jelentős közlekedési és szállítási kapacitásokkal rendelkezhettek.
Ez valóban sokkoló eredmény, de ha a lemeztektonikai és az atomfizikai kutatások helytállóak, akkor az oltárkő tényleg Skóciából származik
mondta a Financial Times című lapnak Robert Ixer, a University College London (UCL)régésze, a kutatásról szóló, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
A felfedezés két fontos kérdést vet fel: miért és pontosan hogyan szállították az oltárkövet Skócia legészakibb részéről?
Az oltárkő a Stonehenge és a környező temetkezési helyek egyik legnagyobb rejtélye. A Stonehenge építése nagyjából 5 ezer évvel ezelőtt kezdődött, feltehetően spirituális célokat szolgált.
Az oltárkő geológiailag különbözik a körülötte lévő walesi “kékkövektől” – korábban az Aberystwyth Egyetem és a UCL tudósai által végzett korábbi kutatások azt sugallták, hogy nem Walesből származik.
A brit kutatók ezúttal nyugat-ausztráliai szakértőkkel fogtak össze, hogy az ércbányászatban használt, az ígéretes lelőhelyek megtalálására kidolgozott módszer segítségével tárják fel az oltárkő titkát.
A technológia azt használja ki, hogy a radioaktív urán és bomlásterméke, az ólom koncentrációja egyfajta „beépített stopperóraként”
szolgál, amely jelzi a geológiai minta korát – mondta Chris Kirkland professzor, a tanulmány társszerzője.
Az oltárkő kémiai adatait hasonló korú kőzettípusok adataival összehasonlítva a kutatók 95 százalékos bizonyossággal arra a következtetésre jutottak, hogy a megalit Északkelet-Skóciából származik.
A Stonehenge tavaly több mint 1,3 millió látogatót vonzott, ami azt bizonyítja, hogy a keletkezéstörténetével kapcsolatos bizonytalanság ellenére – vagy talán éppen azért – továbbra is vonzó.
Az ismeretek hiányosságai régóta kihívást jelentenek a kutatók számára, és egyben teret adnak a komplexummal kapcsolatos romantikus elképzelések virágzásának, többek között a modern druidák hívei körében.
A korábbi Stonehenge-leletek között szerepelnek a skót szárazföld északnyugati részén fekvő Külső-Hebridákról származó kövek is. A megalit déli irányba történő elszállítására tett erőfeszítések arra utalnak, hogy
a Stonehenge az alapításakor ugyanolyan erős lelki hatással volt, mint napjainkban
mondta Heather Sebire, a helyszínt kezelő English Heritage jótékonysági szervezet vezető kurátora.
Volt valami kényszerítő ok, amiért az emberek össze akarták rakni ezeket a köveket
mondta Sebire.
Nyomot akartak hagyni maguk után.
