fbpx

Tudjon meg mindent az inflációról – Mi várható?

Nagy siker, fontos mérföldkő – helytálló kifejezések ezek arra, hogy immár csak 9,9 százalék a pénzromlás üteme. Ugyanakkor nagyon fontos rögzíteni, hogy ez még csak köztes állomás, a végcél a 3 százalék.

Magyon fontos pozitív hírt kommunikált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2023 októberében már csak 9,9 százalék volt az év/év alapú havi infláció. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos fogyasztói kosarat tekintve 2023 októberében 9,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2022 októberében.

A tíz százalék alá csökkenő infláció mindenképpen örömteli határpont, még azt is mondhatjuk, hogy pozitív meglepetés, hiszen a legtöbb szakember várta már a szint elérését, de inkább csak a novemberi adattól (azt majd decemberben publikálja a KSH).

Az infláció sokféle módon alakulhat ki

Nagyon fontos, hogy az infláció csökkenése nem az árak csökkenését jelenti, hanem az árak emelkedésének alacsonyabb ütemét.

Ha ma 109,9 forint 10 dkg ementáli, egy éve pedig éppen 100 forint volt (vagyis 9,9 százalék az aktuális „sajtinfláció”), az valójában nagyon eltérő tartalmakat is takarhat.

Lehet az, hogy havonta-kéthavonta, de folyamatosan mentek feljebb az árak 1-2 forinttal, 2023 márciusában 103 forint volt már a sajt tíz dekája, 2023 júniusában pedig 106 forint. De lehet az is, hogy volt az év elején egy brutális drágulás, már 140 forint is volt a sajt ára, és azóta csak apadt és apadt az ár, egészen 109,9 forintig. Ez nem ugyanaz a történet, de maga az inflációs főszám csak a két hónap közötti különbséget írja le.

Valamekkora infláció kell, de nem túl sok – de mennyi?

Az igazság az, hogy 2023 szeptemberéről, 2023 októberére, ha minimálisan is, de még csökkentek is a hazai árak (0,1 százalékkal).

Ez azért különösen örömteli, mert ebből az jósolható, hogy az infláció csökkenése még folytadik.

A kívánatos cél, ezt a Magyar Nemzeti Bank fogalmazza így meg, a 3 százalék alatti infláció.

A szakemberek úgy tartják, hogy valamekkora infláció kell. Ha nem emelkednének az árak, az emberek nem sietnének fogyasztani, csak félre tennék a pénzt. Márpedig a gazdaság húzóereje a fogyasztás, a vásárlás, azaz akkor van növekedés, akkor vannak munkahelyek, ha az emberek igyekeznek vásárolni, mert attól tartanak, hogy az infláció elinflálja a pénzüket. Ha valami kell nekik, azt érdemes mihamarabb megvenni.

A túl magas, a vágtató infláció azonban megint veszélyes, hiszen,

ha már a mindennapokba is beívódik az állandó áremelkedés, öngerjesztő folyamat indul be, mindenki úgy akar nyerni, hogy árat emel, ha lehet a többieknél jobban emel árat, de a vágtató infláció mindent szétzilál.

Pozitív trend

Magyarországon most az a pozitív trend látható, hogy mivel az agrárium termelése jobb lett, mint tavaly, az alapvető élelmiszerek már nem drágulnak. Ez nagyon fontos, mert volt időszak Magyarországon, amikor az élelmiszerek 40 százalék körüli mértékben is drágultak.

Ez rémes, mert az élelmiszer és az energia az alacsonyabb jövedelműek, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok büdzséjében számottevő.

Micsoda, a nyugdíjasok olyan sokat esznek?

Nem, egyáltalán nem esznek sokat, de mivel a jövedelmük és életkori sajátosságaik miatt szórakozásra, utazásra, tartós fogyasztási cikkre még kevesebbet költenek, arányaiban mégis az étel az egyik fő kiadásuk.

Jók a trendek, de nem lehet megállni

Az infláció tehát szépen csökkent, de még mindig túl magas.

Az, hogy az emblematikus 10 százalékos szint alá csökkent az infláció, nagyon jó, de persze túl nagy közgazdasági tartalma nincs annak, hogy két számjegyű, vagy egy számjegyű. A bejelentés pozitív, de még ez a szám is igen riasztó.

A gazdaság akkor működik jól, ha ennél kisebb az infláció, ha a boltosok nem érzik úgy, hogy állandóan emelni kellene, ha a szakszervezetek kiszámíthatóságot látnak és nem kérnek irreális béremeléseket, ha lehet tervezni.

Magyarországon a forint védelme is fontos, vagyis a hazai állampapírok után fizetett kamatoknak az infláció mellett vonzónak kell maradniuk.

De a kamat drága a költségvetésnek, vagyis az országnak az a legjobb, ha csökken az infláció, de ezzel párhuzamosan csökkenhet az államadósság után fizetendő kamat. Hálistennek most ezen a pályán vagyunk.

Figyelmeztető jelek

Ugyanakkor vannak figyelmeztető jelek is. A benzin és dízel ára a vizsgált hónapban (októberben) apadt, de már tudjuk, hogy januártól a jövedéki adó megemelése miatt az árak megint nőni fognak.

A havi alapon számolt maginfláció (amiben a szezonális hatások ki vannak szűrve) még szeptembertől, októberre is 0,3 százalékkal emelkedett, vagyis azért nem szűnt meg az áremelkedési nyomás.

Az erős forint is segít letörni az inflációt, hiszen forintban olcsóbb lesz ugyanaz az 1 eurós termék. Ha 430 forintba kerül egy euró, akkor 430 forint lesz a hazai boltokban az egy eurós termék, ha 377 forintba kerül egy euró, akkor 377 forint lesz ugyanaz az áru. Ez ugye forintban inflációcsökkenés. De vajon meddig maradhat ilyen erős a forint?

Azért kicsit lehet már örülni is

Sokasodnak a jó hírek a magyar gazdaságban (hiszen az erős forint, az apadó infláció, a jobb külkereskedelmi mérleg mind ilyen). Nagyon sokat segít rajtunk az, hogy már nincsen a tavalyihoz mérhető energiaválság, hogy jobb volt a mezőgazdasági termés.

De így is 17,5-18 százalékos lesz az éves átlagos infláció és a mindenféle adók, az üzemanyagok jövedéki adójának megemelése, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere, vagy az italos palackok betétdíjas visszaváltási rendszer mind-mind jövőbeli áremeléseket sejtet.

Csatát nyertünk most, de a harcot még nem nyertük meg. A harcot majd tényleg csak akkor nyerjük meg, ha a kívánatos 3 százalékos infláció stabilnak tűnik, erre mondjuk azt, hogy elérkezett az „árstabilitás”.

További hírek