Országos tiltakozást és sztrájkhullámot váltott ki Franciaországban Macron elnök nyugdíjreform-tervezete, kivált a nyugdíjkorhatár emelésének szándéka. Pedig a demográfiai folyamatok, a társadalmak elöregedése, az a tény, hogy relatíve egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, hosszabb távon a nyugdíjkorhatárok emelésére kényszeríti a kormányzatokat. Összeállításunkban megmutatjuk, hogy a részünkről különös figyelmet érdemlő országokban, hogyan alakulnak a korhatárok.

Franciaország

Macron elnök nyugdíjreform tervezete tavasszal kerülhet a parlament elé. Az elképzelés egységesítené az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő 42 féle nyugdíjrendszert, annak érdekében, hogy minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg.

A legnagyobb ellenállást a tiltakozók részéről az váltja ki, hogy bár a jelenleg érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárt a kormány nem akarja módosítani, de pontrendszerrel fokozatosan arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak, s a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a 64 éves kort jelölte meg.

Ugyanakkor 64 éves kortól mindenkit alanyi jogon megilletne egy 1000 eurós minimál nyugdíj, amely jelenleg nem éri el a 700 eurót. Egy korábbi közvélemény kutatás szerint a gallok 61 százaléka egyetértett a reformmal, viszont egy friss felmérés szerint már ugyanilyen arányban támogatják a tiltakozókat.

Pedig – talán – nem is lehetne okuk a franciáknak a felháborodásra, ha helyzetüket összevetjük az európai országokéval, amelyek többségében 65, vagy a fölött egy-két évvel magasabb a korhatár.

Magyarország

2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár mind a nők, mind a férfiak esetében is.

Idén az 1955-ben születettek 64 éves korukban mehettek nyugdíjba, az 1957 után született férfiak és nők egyaránt a betöltött 65. életévük elérésekor érik el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, 2022-ben. A képet némileg módosítja a Nők 40 intézkedés: a negyven évet ledolgozó nőknek 2011-ben tett kedvezmény a nyugdíjba vonuláshoz.

A V4 további három országában így alakulnak a korhatárok:

Csehország

Egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár a 2017-ben elfogadott törvény szerint.

Addig nem volt hivatalosan meghatározva a nyugdíjkorhatár.

Lengyelország

2016-ban szavazta meg a törvényhozás a nyugdíjkorhatár csökkentését ennek értelmében a nők 60, a férfiak pedig 65 évesen már élhetnek a nyugdíjba vonulás lehetőségével.

A törvény lényegében a 2013 elejéig érvényes szabályokat állította vissza. Az előző kormány akkor 67 évben szabta meg a nyugdíjkorhatárt, amelyet fokozatosan, a nők esetében 2040-ig, a férfiak esetében 2020-ig értek volna el.

Szlovákia

Az ősszel szavazta meg a parlament az alkotmány módosítását, amely 64 évben szabja meg a maximális nyugdíjkor határt. A gyerekeket felnevelő nők előbb vonulhatnak nyugdíjba. Egy felnevelt gyermek esetében a biztosított 63 év és 6 hónap után mehet nyugdíjba, öt vagy több felnevelt gyermek esetében 62 év és 6 hónap után.

Kigyűjtöttük, hogy azokban az országokban, ahol különösen sok magyar munkavállaló dolgozik, hány éves kortól lehet nyugdíjba vonulni:

Ausztria

A nyugdjkorhatár a férfiak és a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó hölgyek számára 65 év, a nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nők számára jelenleg 60 év. 

A nők általános nyugdíjkorhatára szintén 65 év lesz az 1992-es szövetségi alkotmánytörvény alapján, így a jelenleg 60 éves korhatár 2024. január 1-jétől évente 6 hónappal emelkedik, s 2033-ra éri el a 65 évet.

Ennek eredményeként az 1968. június 2-án vagy azt követően született hölgyek már csak 65 éves koruktól igényelhetik az öregségi nyugdíjat, akárcsak a férfiak és a közalkalmazott hölgyek.

Németország

A hivatalos nyugdíjkorhatár 67 év.

De jobban járhatnak a betegségi nyugdíjban részesülők is, az úgynevezett kiegészítő periódus két évvel való meghosszabbításával. Ez azt jelenti, hogy aki betegség miatt kénytelen idő előtt felvenni az öregségi járulékot, annak esetében úgy számolnak, mintha 62 éves koráig fizette volna a különféle járulékokat. Ez a határ eddig 60 év volt. (A Deutsche Bundesbank októberben azt javasolta, hogy 2070-re 69 év és négy hónapra emeljék a nyugdíjkorhatárt, mert a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható az átlagéletkor kitolódása és a születések számának csökkenése miatt. A jegybank jelezte, hogy a kormány egyelőre nem tervez változtatást a jelenlegi rendszeren.)

Egyesült Királyság

Az állami nyugdíj a 2016. április 6-tól az 1951. április 6 után született  – tehát a 65. életévet betöltött – férfiak és az 1953. április 6 után született – 63 éves – nők számára igényelhető, ám előre láthatólag a kormány fokozatosan emeli majd a brit nyugdíjkorhatárt, ami betöltött 66 év lesz mindkét nem esetében 2020-tól.

Ahhoz, hogy a külföldi munkavállalók egyáltalán kaphassunk bármennyi állami nyugdíjat is Angliából, szükség van minimum 10 nyugdíj jogosultságot igazoló évre. 35 ledolgozott év kell a teljes összeg megigényléséhez.

Hollandia

A többpilléres, az állam, a munkaadók és az öngondoskodás hármasából összeálló rendszer sajátossága, hogy a nyugdíjba nemcsak az egyén, de a házastárs jövedelme is beleszámítódik.

A korhatár 65 év, bár a tervek szerint ezt felemelik 67-re.

A társadalmak elöregedése globális probléma, egy ENSZ-jelentés szerint több mint hárommillió százévesnél idősebb ember él majd a földön 2050-re, a 60 év felettiek száma az évszázad közepére pedig elérheti a kétmilliárdot.

Ahol egyre tovább élnek az emberek, a születésszám viszont csökken, ott értelemszerűen egyre több a nyugdíjas, akiket már nem 5-10, hanem akár 20-30 évig kell eltartani. Ehhez rengeteg pénz kell, s ez erősen megterheli a gazdaságokat. Öngondoskodás nélkül élhető nyugdíjat még így is nehéz biztosítani, ilyenkor – vállalva a társadalmi konfliktusokat – nagyjából két út áll a kormányok előtt: vagy adókat és járulékokat emelnek, vagy korhatáremeléssel csökkentik a nyugdíjra jogosultak körét. 

Úgy tűnik, most épp az utóbbi eszközzel próbál élni Európa nagy része (és a kontinensen kívül például az USA). Ezt elemzők szerint – a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében – Magyarország sem kerülheti el, s hosszabb távon a korhatár fokozatos, 67 évre történő emelését prognosztizálják.