fbpx

Vajon jó érzés élni egy okos városban, ahol mindent tudnak rólunk?

Komfortzónánk határa az életterünket és biztonságérzetünket befolyásolja. Gondoljunk bele abba, hogy hamarosan lakásunkból kilépve egy olyan város fogad minket tárt karokkal, ahol minden és mindenki a mi kényelmünket szolgálja majd. Hogyan válhat egy város okossá?

Az emberiség minden tettét hamarosan számszerű adatokká lehet alakítani. Ébredéstől ébredésig minden tevékenységünk egy adathalmaz részévé válik, amikből a szuper- és kvantumszámítógépek csipegetik az adatokat és keresik az ideális összefüggéseket. Az algoritmusok percről percre fejlődnek, újabb és újabb valószínűségi faktorok születnek, a mesterséges intelligencia pedig mindenkit követni tud majd lépésről lépésre.

Végül A Nagy Számítógép előbb tudja majd, hogy mit akarunk csinálni, mint mi.

Az interneten szörfözve újra és újra elfogadjuk az újonnan megnyitott weblapok sütijeit. Az ajánlott oldalakat úgy járjuk be, mintha egy piacon bóklásznánk, és a reklámok – mint megveszekedett kofák – tukmálják ránk a személyre szabott hirdetéseket. Miért is lenne ez baj? Az internet, mint virtuális tér folyamatosan alkalmazkodik az igényeinkhez, segíti az ügyintézést, a vásárlást, a tanulást, stb. Pont így jó nekünk – minden rögtön kéznél van.

Az emberiség mindig is arra törekedett, hogy környezetét a saját igényeire szabja azért, hogy minden megfelelően komfortos legyen.

Különösen, ha a saját bejáratú tereinkről és területeinkről, például egy lakásról van szó. De mi lenne akkor, ha ezt a komfortzónát sokkal nagyobb területre lehetne kiterjeszteni?

Ki akar órákig a pirosnál állni a zebránál? Ki szeretne egy vizes padra leülni eső után?

Elvégre a XXI. században élünk és lassan már minden a számítógépek felügyelete alá kerül és minden mozgásunk „adatosodik”. Élhető okosvárossá fejlődhet a slum, az üzleti negyed, a lakótelep és a kertváros, ahol minden olyan, amilyennek mi elképzeltük. De miképpen? Nos, a nagy koponyák ezen rágódnak már több évtizede.

Ugyanis robbanásszerűen nő a városlakók száma. A már kifejlett világvárosokból elköltözők pedig a falvakat duzzasztják és léptetik elő ezeket újdonsült városokká. Becslések szerint 30 éven belül az emberiség közel kétharmada (közel 6 milliárdan) városokban él majd..

A kisgömböcként növekvő metro-, mega- és gigapoliszok viszont nem terjeszkedhetnek mindenen túl és zabálhatják fel a természetes környezetet a GDP pörgetése miatt. Képzeljük el, hogy Budapest fertőzésszerűen borítja el a Pilist, Debrecen pedig bekebelezi a Hortobágyot…

Ha egy város szanaszét terjeszkedik, akkor csak egy átutazhatatlan, kezelhetetlen, élhetetlen katyvasszá válik. A Mexikóvárosban elterülő Neza-Chalco-Itza a világ legnagyobb nyomornegyede, ahol közel 4 millióan élnek egyik napról a másikra. Gigantikus nyomornegyedek csúfítják a legnagyobb városokat a fejlődő országokban. Egy ilyen kezelhetetlen városrészbe pedig „még a rendőrök is félve lépnek be”. Digitalizációról és innovációról a mesékben hallottak utoljára az ottlakók. A fenntarthatóságot pedig szemberöhögik.

Azonban rengeteg viskóból nyílik kitűnő kilátás a gettó fölé magasodó felhőkarcolókra – ahogy arról a nemzetközi fotópályázatok nyomasztó képei árulkodnak. Néhány utcányi távolságon belül a káoszból egy másik világba csöppenhetünk. Egy olyanba, ahol az építőknek, a tervezőknek és a fejlesztőknek a kezében ott van a technológia és a hatékony fejlesztés kulcsa.

  • Átkelek egy zebrán:
  • „nem okos” város – nincs lámpa
  • „okosabb” város – egy gombnyomással jelezhetem a szándékomat, hogy átkelnék az úttesten
  • „majdnem okos” város – zöldre vált a lámpa (ha van) és világít a zebra széle, amikor lehet
  • okosváros – pont akkor vált zöldre a lámpa és világít a zebra széle, amikor odaérek vagy amikor gyér a forgalom
  • Keresztezek egy zebrát az autómmal:
  • „nem okos” város – nincs lámpa
  • „okosabb” város – zöldhullámban programozott lámpákkal dinamikusan haladok
  • „majdnem okos” város – egy nyomásérzékelőn áthajtok, amitől a lámpavezérlő program a gyorsabb haladásom érdekében szabad jelzést vezérel ki a lámpára
  • okosváros – nem ülök autóba

Ezért kell gatyába rázni a metropoliszokat olyan katonás, precíz rendszerhez hasonlatosan, mint amilyenek a számítógépek gépházaiban zakatolnak.

Az okosvárosok olyan informatikai és kommunikációs rendszerekre épülő városok, amelyet a városlakók, és a várost életben tartók (vállalkozások, vállalatok) közösen formálnak, és a köztük fennálló mesterséges intelligenciás kapocs tartja fent a város működési folyamatait.

Egy okosan szerveződő város képes helytakarékosan, gazdaságosan, fenntarthatóan, környezettudatosan és önfenntartó módon növekedni.

Európai okosvárosok:

Barcelona, Bécs, Koppenhága, Köln, London.

És persze Stockholm, Svédország. A világ legokosabb városának járó kitüntető címet nemrég a svéd főváros nyerte el. A stratégiai tervezet szerint 2040-re karbonsemlegessé válik a város. Emellett a szelektív hulladékgyűjtés nem csak a fővárosban, hanem az egész országban olyannyira révbe ért, hogy hamarosan szemetet kell importálniuk külföldről, ha még egyáltalán valamit újra szeretnének hasznosítani. A főváros megújuló lakónegyedeiben a különböző kategóriájú hulladékot személyre szabottan dolgozza fel a rendszer úgy, hogy föld alatti magasnyomású csöveken keresztül egy központi gyűjtőbe repül a szemét. Ezzel pedig megcsappan a – teljesség igénye nélkül – elektromos meghajtású kukásautók száma is az utakon.

Vákuumos utcai szelektív hulladékgyűjtő
Vákuumos utcai szelektív hulladékgyűjtő, Stockholm

Hogy mi a pláne? A szemét kidobását követően SMS-t kapnak a stockholmiak arról, hogy milyen fajta és mennyiségű hulladékot dobtak el és az milyen módon hasznosul majd újra – a lebomló élelmiszerhulladékból például biogáz előállításához járulhatnak hozzá. Az ilyen visszajelzések képesek tudatosítani a lakókban, hogy fontosak a városuk számára.

Az okosváros egyik, ha nem a legfontosabb jelzője, hogy ökotudatos, fenntartható és környezetkímélő legyen, hogy semmilyen energia ne vesszen kárba.

A lakosok helyváltoztatásából készült adatcsokrokat tökéletesen fel lehet használni a közösségi közlekedési hálózat további kalibrálásához – milyen napszakban honnan-hova, és milyen intenzitással áramlik a közlekedő tömeg. Az autók ezáltal nem pöfögnek naphosszat várakozva a piros lámpáknál, mert intelligens forgalomfigyelő kamerák segíthetik a gyorsabb haladást a forgalmasabb irány számára. Késő éjszaka az utcai világítás fénye pedig akkor erősödik fel, amikor egy gyalogos közeledik.

Isztambulban az elkülönített sávon közlekedő gyorsbuszok (Metrobus) által tolt levegőt a sávok között elhelyezett szélturbinák hasznosítják és a buszkorridor által igényelt energiát (buszállomások kivilágítása, technikai berendezések áramellátása) biztosítják.

A környezet mellett az internet hajtóereje a való világban is képes mozgatni egy egész várost.

Hazánkban kis léptékben, szerényen, de szintén mutatkoznak az okosvárosodás kezdeti jellemzői.

Zalaegerszegen a belváros 1 km-es körzetében lehet felcsatlakozni a helyi wi-fi hálózatra, mialatt USB csatlakozóval felszerelt padokon tölthetjük a telefonunkat.

De mi jellemezhet még egy okosvárost?

A kormányablakok helyett interneten lehet intézni mindent, hogy ne kelljen elautózni a hivatalba.

A vizes esőpadot megszárítja a távhővezetékből kinyert hőenergia. A kreativitásnak már nem szabhat határt a technológia.

Akárcsak az éltanuló Stockholmban. A város informatikai infrastruktúráját biztosító szerverparkokból és a krematóriumokból származó hőt pedig szintén újra lehet hasznosítani. Win-win, ahogy a művelt angol felrikkantana – nyert a környezetünk, nyert a technológiánk, nyert a városunk, nyertünk Mi.

Egy okosváros minden lakója és mindenkinek az okostelefonja, valamint minden városi eszköz tulajdonképpen egyfajta FLOW-ban harmonizál a nap minden másodpercében, azért, hogy a városi élet mindig és mindenkor gördülékenyen teljen. A fenntartható működéshez és az élhető körülmények megteremtéséhez a városok és a lakói között folyamatosan, valós időben áramlanak az adatok.

Az Európai Unió 2020-as évektől elinduló Európai Horizont stratégiája egész pályás letámadással vág neki az okosvárosok ki-, fel- és továbbfejlesztésének. Az éghajlatváltozás, a versenyképesség fokozása és a fenntarthatóság fejlesztése magával vonzza, hogy a városok tiszta és élhető környezetté válhassanak. A kutatási-fejlesztési iparág erősítésével az okosvárosok innovációs törekvéseinek fejlesztését próbálják majd elősegíteni – azaz minél hatékonyabb informatikai rendszerek legyenek képesek egyre nagyobb és nagyobb városok irányítására. Az EU egy rendkívül komplex, több különböző programcsomagból álló támogatói háttérrel, transznacionális vállalatokkal karöltve kövezi ki az okosvárosok kialakulásához vezető utat.

Az első osztályos kisgyerek igazi zseninek számít, ha már beiratkozáskor kívülről fújja az ABC-t. 20 évvel később is ki lehet tűnni az MSC-s hallgatók sorából, egy új tudományos felfedezéssel. Ahogy életünk során mi is egyre feljebb és feljebb lépünk a tanulási ranglétrán, úgy fejlődnek napjainkban az okosvárosok.

Zalaegerszeg (az előző példa analógiájában „az általános iskolás első osztályos” okosváros) még csak ingyenes wi-fit kínál, Stockholm pedig a PHD-s hallgató, a fentiekben taglalt tudásával. Még nem tudni, hogy meddig fejlődhetnek az okosvárosok, és vajon a határ a csillagos ég lesz-e? De az emberi élethez méltó élhető városok praktikus, ötletes, kreatív, intelligens, kompakt és élhető eszköztára felfoghatatlanul nagy lehetőségeket rejt.

További hírek