A magyar gyógyszeripar kutatás-fejlesztésben, exportban és nemzetgazdasági súlyát tekintve is kiemelkedő – derült ki abból a tanulmányból, amelyet a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) megbízásából készített a Deloitte.
A globális gyógyszeripart négy fő megatrend befolyásolja:
- demográfiai változások
- pandémiák és globális egészségügyi krízeshelyzetek
- növekvő igények az új kezelések iránt
- lokalizáltabb és biztonságosabb ellátási láncok
Globálisan a 60 év feletti lakosság várhatóan meg fog duplázódni. 2020-ban nagyságrendileg egymilliárd 60 év feletti élt a földön, 2050-re ez 2,1 milliárd főre nő. Európa még inkább öregszik. 2020-ban a társadalom egynegyede volt 60+-os, 2050-re ez 34 százalékra fog emelkedni. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO előrejelzése szerint 2030-ra az Európai Unióban a lakosság 60 százaléka élhet valamilyen krónikus betegséggel.
A gyógyszeripari termékek iránti kereslet tehát a továbbiakban, hosszú távon is erőteljesen nőni fog.
A pandémia nagyon megnövelte a gyógyszeripar globális értékesítését, éves alapon több mint tíz százalékos volt a növekedés. A Világbank és a WHO közös monitoring szervezete szerint 20-30 évente lehet globális egészségügyi járványhelyzet. Ez szintén a gyógyszeripar iránti igényt növeli.
A gyógyszerértékesítés pont a fenti meghatározó események miatt 2023-26 között várhatóan évente átlagosan 5,3%-kal fog növekedni.
A gyógyszergyártás 2023-ban megközelítőleg 1700 milliárd forint árbevételt realizált – a szektor export aránya a feldolgozóipari ágazatok közül kiemelkedő. Ez egy stabil évi 11 százalékos növekedést jelent.
A Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének tagvállalatai bevételük 82%-át exportból realizálták. Míg lakosságszámban Magyarország csak a 96-ik, a gyógyszeripari export abszolút értéke alapján a világranglista 20. helyén áll. Egy lakosra jutó gyógyszer exportban a magyar gyógyszergyártás pedig globális szinten a 12. helyen áll.
A gyógyszergyártás a feldolgozóipar által megtermelt bruttó hozzáadott érték 6,9 %-át adja, és az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékben messze meghaladja a feldolgozóipari átlagot.
A gyógyszergyártás bruttó hozzáadott értéke a kibocsátás szinte felét, 47%-át teszi ki, ezzel messze meghaladva a feldolgozóipari alágak teljesítményének átlagát, 20%-ot.
Egy gyógyszergyártásban foglalkoztatott dolgozó 24,6 millió forint hozzáadott értéket termelt, addig ez a feldolgozóiparban átlagosan 10,1 millió, a járműgyártásban 12,1 millió forint, az élelmiszeriparban 8,2 millió forint.
A K+F ráfordítások forrás-megoszlását tekintve, a gyógyszergyártásban a saját források aránya jóval magasabb, 98%, ehhez képest a nemzetgazdaság egészében ez 53%, a feldolgozóipari átlag pedig 45%.
A tanulmány adatai alapján az összes feldolgozóipari k+f ráfordítás 29 százalékát adta a gyógyszeripar. Az egy főre jutó k+f ráfordítás a gyógyszergyártásban több mint 3 millió forint volt, míg az e tekintetben második feldolgozóipari alágazatban, a járműgyártásban 844 ezer forint, a harmadikban – gépgyártás – 316 ezer forintottett ki 2022-ben.
A Magyosz tagvállalatainál a foglalkoztatottak 14,5 százaléka a kutatás-fejlesztés területén dolgozott 2023-ban, ami a többi iparághoz képest kiemelkedő arány.
Több, mint 14 ezer szabadalma van a gyógyszeriparnak ezzel az első a szakterületek között.
A feldolgozóipari alágak közül a gyógyszergyártás export értékesítési aránya (87%) a 4. legmagasabb. A V4 országok közül Lengyelország, Csehország, Szlovákia is nettó importőr a gyógyszeripari termékek tekintetében, egyedül Magyarország külkereskedelmi egyenlege pozitív.
15 ezer MAGYOSZ foglalkoztatottból 68% szellemi foglalkoztatott és ebből 47% felsőfokú végzettségű, mellyel az ágazat messze felülmúlja az egyéb feldolgozóipari alágazatokat.
