Vírusfilmek: a valóság és a képzelet borzongató elegyei

Újabb Tigrisvilág-epizód készül a Netflixnek
2020-05-13
Ausztrál csapat nyerte a mesterséges intelligencián alapuló Eurovíziós Dalversenyt
2020-05-14

Vírusfilmek: a valóság és a képzelet borzongató elegyei

Világjárványok alatt különösen jó időtöltés járványfilmeket nézni. Ha másért nem, hát azért, hogy lássuk: sokkal rosszabb is lehetne. Közben meg kiderül, hogy mennyi mindent találtak ki jól a filmek alkotói (meg milyen sokat nem). Nem mellesleg érdekes motívumokat, megoldásokat is felfedezhetünk.

Számos járványmodellt tettek közzé mostanában. Kiderült, hogy a betegségek terjedését legalább annyi tényező befolyásolja, mint az időjárásét. A valóságot ezért egyik modell sem írja le jól, már csak azért sem, mert bármelyik modellre alapozott intézkedéssorozat alapvetően befolyásolja a járvány alakulását…  Na de, hogyan zajlik egy járvány? Felbukkan egy betegség, elterjed, elenyészik – ebben a sorrendben járjuk körül a filmeket.

Felbukkanás

Többféle módon bukkanhat fel egy betegség: fellobban egy lappangó gócból, netán új betegség keletkezik, vagy máshonnan behurcolják egy közösségbe. Az indulás is sokféleképpen történhet: a klasszikus megoldás, hogy megszökik egy fertőző beteg a betegség miatt lezárt területről, fertőzővé mutálódik egy vírus, egyik állatfajról átterjed egy másikra (ebben az esetben az ember is egy állatfaj…), vagy a Földön kívülről érkezik. Ez történik például az „Androméda-törzs” (Andromeda Strain, 1971.) című filmben, továbbá számtalan egyéb scifi-ben, és emiatt kell szigorú karanténban tartani a más bolygókról visszaérkezőket. Azt gondolnánk, hogy az a „másik bolygó” csak a Hold, de nem. A napokban (2020. május elején) küldött egy kutatócsoport felhívást a NASA-nak, hogy fel kell állítani az onnan visszaérkezők fertőtlenítési protokollját. Mások pedig azt javasolják, hogy a Marsra telepedés előtt földi mikroflórát és -faunát kellene ott létrehozni, hogy az kiszorítsa az esetleges ottanit, ne veszélyeztesse az első telepeseket – akik bizony mostantól kb. egy emberöltőn belül meg is fognak ott jelenni…  (Film:  „A marsi”, The Martian, 2015.)

Mostanában sokan a ritka vadon élő állatok kereskedelmét tartják veszélyesnek a betegségek állatokról emberre való átterjedése, a zoonózis miatt. A COVID-19 is így jelent meg, ahogy a „Fertőzés” című film is ilyen esetet ábrázol.

Több rendező a felolvadó örökké fagyos permafrost-területekről felbukkanó kórokozóktól tart: Szibériában, illetve a sarkokon felengedő, esetleg több ezer éve jégbe fagyott baktériumoktól, vírusoktól. A „New Amsterdam” sorozatban láthattunk ilyet: Alaszkában, olvadó jégben fürödtek az emberek, akik ezután ismeretlen nyavalyát kaptak – a kórokozók számára viszont a mi számunkra már szinte elavult penicillin ismeretlen volt, így a betegség szerencsére könnyen kezelhető volt.

A „12 majom” (12 monkeys, 1995.) című film egyik csúcsmomentuma, amikor a rosszindulatú tudós a reptéri csomagvizsgálat alkalmával a vírust aeroszol formában tartalmazó üveghengert megmutatja a tisztviselőnek: „Látja? Üres!”, majd ezt nyomatékosítva le is veszi a fedelét, amivel minden közelben lévő embert megfertőz – egy zsúfolt, nemzetközi repülőtéren. Cselekménye az emberiség többségét elpusztító pandémia kiindulópontja. A légi utazás, mint globális járványt előidéző körülmény, ebben a Terry Gilliam-filmben eléggé nyilvánvalóvá vált. (A történet: az erősen lecsökkent létszámú emberiség 2035-ben nagy nehézségek árán visszaküld egy időutazót – Bruce Willis játssza –, hogy derítse ki, mi okozta a létszámcsökkenést 1996-ban előidéző járványt. Visszamenni tudnak, változtatni a múlton nem. Ennek ellenére a főhős megpróbálja megakadályozni a vírus szabadon engedését – sikertelenül.)

Terjedés

A „Fertőzés” (Contagion) című, 2011-es filmet most megnézni egészen kísérteties. A legtöbb fordulat azonos a COVID-19 járvány kapcsán valóban lezajlott eseményekkel. Egyáltalán nem véletlenül: a filmet a 2003-as SARS-járvány ihlette, a producerek alaposan és hosszan konzultáltak a WHO-val, az amerikai biztonsági és közegészségügyi szervekkel, tehát az egész erősen valósághűnek mondható. Például elhangzik a filmben, hogy az ember óránként átlag ezerszer nyúl az arcához, és a kórokozót tipikusan ezzel a mozdulattal visszük a szervezetbe.

A „Fertőzés”-ben a zéró-páciens egy játékkaszinó szakácsa, akit a finom fogás miatt egy vendég (Gwyneth Paltrow alakítja) magához hív, és kézfogással üdvözöl. Nos, a szakács épp egy olyan malacot készített elő, mely még életében egy fedetlen ólban a felette elrepülő repülő kutya (gyümölcsevő denevér) szájából kihulló banándarabot fogyasztott el. A szakács nem mosott kezet, a vendég pedig aznap este még számos más vendéggel és a személyzet számos tagjával érintkezik, például amikor zsetont vásárolva megcsókolja a bankkártyáját, mielőtt átadja a krupiénak. Az összes érintett kezdetben influenzaszerű, később súlyos idegrendszeri tünetek közepette napokon belül meghal. Ez nem most van, ez egy 2011-es film…

A kormányok és más szervezetek a filmekben a valóságban történtekhez hasonlóan reagálnak a vészhelyzetre. Csakúgy, mint az állampolgárok. A járványok kitörésekor ugyanis egyetlen hatékony módszer van: az izoláció. Az emberek pedig jellemzően képtelenek elfogadni, hogy járvány idején épp a szeretteiktől kell távol maradniuk, ezért a filmekben gyakori motívum a szökés a karanténból, ami a reális forgatókönyvek szerint el is nyeri a „jutalmát”: a szökevény megfertőződik és meghal, megfertőződik, megfertőzi a családját, majd mind meghalnak stb. Reális forgatókönyv.

Tünetek, kezelés

Számtalan film szól zombikról. A zombik (élőhalottak) egyik típusa olyan vírusfertőzött, aki rendkívül súlyos idegrendszeri tüneteket mutat, amelyek agresszívvé és a fizikai fájdalmakra érzéketlenné teszik. Ez történik a „Z világháború” (World War Z, 2013.) című filmben is, amely az érthető előítéletekkel szemben nem totál hülyeség, több érdekes motívum is felmerül benne. Ilyen például, hogy az ellenszer nem feltétlenül a betegség meggyógyítása. A „Z világháborúban” a fertőzöttek csak egészségeseket támadnak meg, mert azok sokkal több embert tudnak tovább fertőzni. Védekezésként ezért a tömegeket valamilyen gyógyítható betegséggel fertőzik meg, és így a zombik nem tudnak támadni.

A járványfilmek másik érdekes és a valóságból is ismert motívuma, hogy a már fertőzött tömegek számára stadionokban létesítenek kórházat, vagy inkább elkülönítőt. Már a „Fertőzés” című filmben is (ahogy egy sor másikban) a sportlétesítmények szolgáltak szükségkórházként. A „Z világháború” ehhez azt teszi hozzá, hogy a focipályán konténerketreceket helyeznek vagy négy rétegben egymás fölé, ami hatékonyan kihasználja az alapterületet.

A harmadik érdekesség, hogy a járványoknak mindig van előzménye, tehát, ha idejekorán felismerik, hogy valamiből járvány lehet, akkor meg lehetne előzni. Ebben bizony a nem szokványosan gondolkodók, az aszociális figurák hatékonyan tudnak segíteni, de a rendkívül magas IQ sem hátrány. Egy ilyen különleges csoportot állít fel a járvány súlyosságát idejében felismerő izraeli védelmi minisztérium, és ennek segítségével három héttel korábban kezdik el felépíteni a Jeruzsálemet körülvevő, 30 méteres betonfalat. Sajnos, a 30 méter is kevésnek bizonyult, a halottak óriási tömege ennél is magasabbra nőtt.

A „Kitörés” (Outbreak, 1995.) című filmben még tovább szörnyülködhetünk: a menthetetlenül fertőzött egyedek semlegesítését egy olaj-levegő bombával oldják meg, mely megfelelő mennyiségű, robbanással elporlasztott dízelolaj gyors oxidálása révén 1-2 négyzetkilométeren belül néhány percre gyakorlatilag elhasználja a levegő oxigéntartalmát, amitől az élőlények legnagyobb része elpusztul. A film csúcspontja, hogy a bombát szállító repülőgépet a főhős helikoptere irányváltásra kényszeríti, ezért a bomba nem a célterületre, hanem nyílt vízfelületre hull, és ártalmatlanul robban fel.

A filmet az 1976-ban azonosított, Zaire-i Ebola-vírus ihlette, amely testnedvekkel terjedt és 80 százalék fölötti halálozással pusztított. Ellene csak 33 évvel később, 2019-ben sikerült védőoltást kifejleszteni, tehát a film idején az Ebola gyors halállal végződő, gyógyíthatatlan betegség volt. A vérzéses lázként leírt betegség végső stádiumában a betegek minden nyálkahártyájából folyik a vér, a szerencsétlenek úgyszólván elvéreznek.

Az Ebola a gyors lefolyású, halálos betegségek mondhatni őstípusa, mémje. A filmben „Motaba” névvel illetik a kórokozót, ami egy folyó neve, csakúgy, mint az „Ebola”.

Megszűnés

A járványok legegyszerűbb és legtragikusabb vége, amikor – a kórokozóval együtt – az összes fertőzött elpusztul.

A vírusok történetének másik tipikus lezárulása, hogy mutálódnak, megváltoznak. Vagy már nem okoznak betegséget, vagy az egyébként is mindig, mindenhol jelenlévő víruskörnyezet (viszonylag) ártalmatlan részévé válnak. Így mutálódik az „Androméda-törzs” és még rengeteg egyéb film vírusa is. Végül egy vírus úgy is ártalmatlanná válhat, hogy az emberek a hatásos védőoltás, vagy egyéb körülmény folytán immunisak lesznek rá. Rendszerint ez a filmek végén, a feszültségek levezetésének szakaszában történik meg. Reménykedjünk, hogy az új koronavírussal is ez lesz . Mindenesetre ahogy a vírusfilmek, mi sem foglalkozunk sokat a „boldog vég” részletezésével…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close