Werner Spitz, az “orvosi detektív”, aki divatba hozta az NCIS sorozatokat

Új alkalmazása van az idősekre vigyázó gondosórának
2024-06-23
A világ egyik legértékesebb cége, mégis alig ismerjük
2024-06-24
Show all

Werner Spitz, az “orvosi detektív”, aki divatba hozta az NCIS sorozatokat

A legendás kórboncnok részt vett John F. Kennedy elnök, ifjabb Martin Luther King, O.J. Simpson és számos más nagy port felvert haláleset vizsgálatában.

Dr. Werner Spitz patológus volt. Sztárpatológus – már ha létezik ilyen kifejezés. Arról volt híres, hogy a legkényesebb, legnagyobb ügyeket bízták rá, így jelentései szerepelnek John F. Kennedy elnök, ifjabb Martin Luther King, O.J. Simpson, JonBenet Ramsey, Mary Jo Kopechne és számtalan más ember haláláról szóló vizsgálati dossziékban. Tavasszal hunyt el Detroitban, 97 évesen.

Dr. Spitz több mint 60 éves pályafutása a modern törvényszéki patológia kezdeteire nyúlik vissza, és a témáról írt tankönyve ma is a szakterület egyik aranykönyvének számít. Még 2004-es nyugdíjba vonulása után is a Michigan állambeli Macomb megye vezető orvosszakértőjeként dolgozott, boncolt, ügyvédekkel konzultált. Nem akarta golfozással vagy horgászással tölteni az utolsó éveit. A gyilkosság áldozatainak maradványainak vizsgálata volt az egyetlen dolog, ami nem untatta – nyilatkozta egy detroiti lapnak.

Dr. Spitz egy apró koponyatörés, a golyó ütötte lyuk körüli ingszálak mintázata vagy egy darab ragasztószalag ragadós oldala alapján olyan következtetéseket vont le az erőszakos halálesetekről, amelyek jelentősen befolyásolták a gyilkosság vádlottjainak bírósági sorsát – vagy Kennedy elnök és Dr. King esetében a történelem ítéletét.

Olyan, mintha orvosi nyomozó lennék

mondta a Time magazinnak 2022-ben.

A golyó nem árul el semmit. A bőr viszont igen.

Spitz számtalan esetben működött közre akár az ügyészek, akár a védők tanújaként, szakértőjeként. Mint mondta, soha nem adott véleményt pusztán a pénzért, a tudományos bizonyítékok mindennél fontosabbak voltak számára.

Bár soha nem vizsgálta meg JonBenet Ramsey, az 1996-ban Coloradóban meggyilkolt gyermek-szépségversenyző holttestét, (az eset akkoriban óriási vihart kavart az Egyesült Államokban) de egy televíziós dokumentumfilmben és egy rádióinterjúban két évtizeddel később a testvérét, Burke Ramsey-t vádolta meg a gyilkossággal.

Ha az ember tényleg, tényleg arra használja a szabadidejét, hogy átgondolja ezt az ügyet, nem juthat más következtetésre

mondta a CBS Detroit rádióállomásnak. Ramsey 2016-ban rágalmazásért be is perelte Spitzet, 150 millió dollárt követelt tőle – végül peren kívül megegyeztek.

Az 1970-es években, amikor a Detroitot is magában foglaló Wayne megye vezető orvosszakértője volt, Spitzet a képviselőház merényletekkel foglalkozó bizottságának tanácsadójává nevezték ki. Ez a testület vizsgálta meg újra , Kennedy elnök és Martin Luther King meggyilkolását. A politikai helyzet zűrzavaros volt, egymás után láttak napvilágot az összeesküvés-elméletek, többnyire a kormányt, vagy annak valamelyik ügynökségét, például a CIA-t vádolva a mrényletekkel.

Hozzáférést kapott az elnök holttestéről, ruházatáról és orvosi jelentéseiről készült fényképekhez, majd mély kritikát fogalmazott meg az 1963-as vizsgálatokkal kapcsolaltban. (Kennedy holttestét a haditengerészet patológusai vizsgálták meg)

Elrontották a boncolást

mondta 2013-ban a Detroit Free Pressnek.

Nem volt tapasztalatuk a törvényszéki patológiában.

Következtetései hozzájárultak ahhoz, hogy Warren-bizottság 1964-ben végül kijelentette: Kennedy elnököt két hátulról kilőtt golyó terítette le. A testület megállapította, hogy nincs orvosi bizonyíték arra, hogy a gyilkos egy második lövész kereszttüzébe került volna. Ez utóbbi elmélet azután merült fel, hogy 1975-ben nyilvánosságra hoztak egy amatőr felvételt a merényletről.

Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatban Spitz és két másik törvényszéki patológus szintén egyetértett a hatóságok eredeti értékelésével, miszerint a polgárjogi vezetőt egy egyetlen lövéssel ölték meg.

Amikor Edward M. Kennedy szenátor 1969-ben lezuhant egy hídról gépkocsijával a massachusettsi Chappaquiddickben, és a baleset során meghalt utasa is, családja megpróbálta megakadályozni a holttest exhumálását boncolás céljából. Spitz, aki akkor Baltimore-ban orvosszakértőként dolgozott, a szülők nevében azt vallotta, hogy a boncolás nem tudná tisztázni, hogy fulladás vagy más sérülések okozták-e a halálát, és hogy az exhumálás értelmetlen lenne. Végül a bíró is egyetértett ezzel.

Werner Uri Spitz 1926. augusztus 22-én született a németországi Stargardban (ma Lengyelország része) Siegfried és Anna (Faktor) Spitz gyermekeként, akik mindketten orvosok voltak.

Zsidó származású szülei a második világháború előtt a nácizmus fenyegetése elől Palesztinába (ma Izrael) menekültek. Werner Genfben és Jeruzsálemben járt orvosi egyetemre, és 1953-ban diplomázott a Héber Egyetem Hadassza Orvosi Karán.

A patológia a nyomozói munka elemei miatt vonzotta. De egy törvényszéki patológus számára – aki az orvostudomány és a bűnözés metszéspontjában tevékenykedik – Izrael szűkös lehetőségeket kínált. Spitz később felidézte, hogy hét év alatt mindössze egyetlen gyilkosságot vizsgált: egy bagelárus halálos késelését, amelyet egy üzleti konkurense követett el. 1959-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, Maryland állam főorvosának helyettese lett. Itt aztán nem volt hiány kivizsgálandó halálesetekben.

1973-ban egy munkatársával, Russell Fisherrel közösen publikálta a

Medicolegal Investigation of Death: Guidelines for the Application of Pathology to Crime Investigation

című könyvet, amely a modern törvényszéki patológia megalapítójává tette.A későbbi kiadásokban egy új társszerző, fia, Daniel is részt vett, aki kisfiúként apja könyvét a pincébe vitte, hogy a benne található fényképeket tanulmányozza.

Spitz országos hírnévre tett szert, így a legjelentősebb gyilkossági ügyekben általában őt kérték fel szakértőnek. Miután O.J. Simpsont a büntetőbíróság felmentette volt felesége, Nicole Brown Simpson és barátja, Ronald Goldman meggyilkolása alól, Spitz egy polgári perben azt vallotta, hogy a Simpson bal kezén lévő apró vágásokat felesége körmei okozták, amikor az életéért küzdött.Az esküdtszék végül Simpsont találta felelősnek a halálért.

Egy másik nagy port felvert, 2008-as esetben egy floridai nőt, Casey Anthonyt  azzal vádoltak, hogy meggyilkolta kislányát, Caylee-t. Spitz a védelem tanúja volt, amely azzal érvelt, hogy a kislány megfulladt. Az államügyész emberöléssel vádolta az anyát, Spitz viszont bebizonyította a vád egyik kulcsfontosságú bizonyítékáról, egy ragasztószalagról, hogy azt a kislány halála után használták. A vád azt állította, hogy a ragasztószalaggal fojtották meg a kislányt. Spitz szerint ha a lány még élt volna, akkor a ragasztószalag ragadós oldalán bőrnyomok lettek volna. Az anyát felmentették.

Egy szintén országos ismertséget kapott esetben Spitz a vád tanúja volt – 1986-ban, New Yorkban. A vád szerint Robert E. Chambers Jr. megfojtotta a 18 éves Jennifer Levint, akinek félmeztelen holttestét a Central Parkban találták meg. Chambers azt mondta a rendőrségnek, hogy véletlenül ölte meg a lányt, egy túl messzire menő, közös megegyezésen alapuló szex során.

Spitz azonban kiderítette, hogy Chambers úgy fojtotta meg Levint, hogy a blúzát hurokká csavarta. Kilencnapos tanácskozás után, amelynek során az esküdtszék nem tudott ítéletet hozni, Chambers végül bűnösnek vallotta magát egy enyhébb vádpontban.

Nehéz kérdés, hogy ennyi szörnyűséget hogy lehet kibírni – még akkor is, ha az embert az igazság keresése hajtja. Spitz 95 évesen, két évvel a halála előtt a Time-nak azt mondta, hogy soha nem riadt vissza az emberi maradványok vizsgálatától, viszont egyes halálesetek tényei sokáig kísértették.

Igazából nem arról van szó, hogy nehezemre esett volna, mert rengeteg ilyen esetet csináltam

mondta.

De aztán hazamegyek, lefekszem aludni, és álmodom róla, és ez borzalmas.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.