A szaúdi állami, de tőzsdén is jegyzett olajcég a Saudi Aramco elképesztő egy birodalom. Hazai és nemzetközi integrált olajvállalat, petrolkémiával, földgázzal, finomítással, tankerekkel. A szaúdi állam léte és költségvetése ettől az egy cégtől függ, de tudják ezt az ellenségei is, így a jemeni huszik is, akik előszeretettel célozzák meg drónjaikkal a Saudi Aramco létesítményeit.
Microsoft, Apple, Nvidia – van egy érdekes optikai csalódás a világ tőkepiacain.
Ezeket az amerikai cégeket jól ismerjük, őket tartjuk a világ legértékesebb cégeinek. A 2-3 ezer milliárd dolláros kapitalizációjuk valóban hatalmas, de ebben a ligában van egy szaúdi olajvállalat is, amely gyakran vezette a legnagyobb tőzsdei cég, vagy a legnyereségesebb cég, esetleg a világ legértékesebb cégeinek listáját, de róla alig-alig hallunk.
A Saudi Aramco szaúdi cég esetében egy leírhatatlanul összetett olajipari cégről van szó, amelyet természetesen szaúdi emberek vezetnek, de a cég híres arról is, hogy mindig képes megnyerni a vezetésére a világ legismertebb gazdasági szakembereit, visszavonult egykori amerikai olajipari vezéreket, vagy a big four emblematikus arcait.
A cég nagyjából 2005-ben lett a világ legnagyobb vállalata, akkor ez még 780 milliárd dollárral sikerült, ma már 3-szor, 4-szer ekkora érték kellene ehhez.
A társaság azóta is rendre a világ 10 legértékesebb cége között van, volt már a topon is, mostanában azonban nem tudta tartani a lépést az amerikai Big Tech cégek tőzsdei szárnyalásával.
Dhahran, a város, amely az olajnak köszönheti létezését
A Saudi Aramco székhelye meglepő módon nem a legismertebb szaúdi városokban van (Rijádban, vagy Dzsiddában), hanem az ország keleti részén, Dhahranban.
Valaha ugyanis itt volt egy nagy olajtalálat, amelyre ráépült egy városka.
Aki járt ott azt meséli, hogy a 150 ezres város egy érdekes, de eléggé steril hely. A város gyakorlatilag a Saudi Aramco-ról szól, a vezetők, de még a jobban fizetett dolgozók is, elzárt lakóparkokban élnek. A közeli Dammam és Khobar városokkal együtt Dhahran egy területet képez, Közülük Dammam a nagyváros, amely akkora, mint Budapest, vagyis 2 milliós a lakossága.
A nemzetközi szakemberek ugyan bemennek néha étterembe, vagy plázázni, vagy egyéb programokra, de azért az iszonyatos klíma, illetve az éttermekben szétültetett nők és férfiak kevés nyugati szakembernek jelentenek vonzó kikapcsolódást. A gyerekek a kiváló nemzetközi iskolákba járnak, de a sok feleség inkább csak a négy fal között marad.
Tudatosan felépített cégbirodalom az Aramco
A világ száz éve ismert leggazdagabb milliárdosai sokszor abból gazdagodtak meg, hogy elsőként érkeztek valamilyen olajban gazdag államba. Szaúd-Arábiába (és Kuvaitba).
A különc Paul Getty érkezett elsőként, az örmény származású Calouste Gulbenkian Irak, Irán és Törökország piacait, kitermelési jogait szerezte meg, Armand Hammer Líbiában, Venezuelában kapott jogokat.
Az 1933-ban alapított cég (korábban Arab-American Oil Company) ma már tőzsdén jegyzett, nyilvános társaság. valaha a legendás Standard Oil feldarabolása után az egyik cég (a kaliforniai) alapította, ma már Szaúd-Arábia kormánya a főtulajdonos.
Többször is ez a cég volt a világ legnagyobb éves nyereségét termelő társaság, a Saudi Aramco rendelkezik a világ második legnagyobb bizonyított kőolajkészletével (az első amúgy a sajnálatosan lepukkant Venezuela) és övé a legnagyobb napi olajtermelés az összes olajtermelő vállalat közül.
Övé a világ legnagyobb egyedi szénhidrogén-hálózata, a Master Gas System. a cég több mint száz szaúd-arábiai olaj- és gázmezőt kezel, a Ghawar-mező a világ legnagyobb szárazföldi olajmezője és a Safaniya-mező pedig a világ legnagyobb tengeri olajmezője, mindkettő a cégé.
Szaúd-Arábia annyiban ügyes volt, hogy nem pusztán kitermeli az olajat, amit aztán jó nagy haszonnal nyugati cégek értékesítenek. Szaúd-Arábia komplex olajipart épített fel, finomítókkal, petrolkémiai cégekkel, tankerhajókkal, és ezek a magasabb hozzáadott értékű termékeket értékesítő cégek is döntően a Saudi Aramco csoportba tartoznak.
Szaúd-Arábia az olajtól függ
Szaúd-Arábia autoriter állam, úgy van jóban mégis a Nyugattal, hogy az Egyesült Államok más államokban aligha fogadná el azt, amit Rijád a nőkről, vagy a vallási, vagy szexuális kisebbségek jogairól gondol. Ennek ellenére Szaúd–Arábia rendre megússza még az olyan ügyeket is, mint amikor feldarabolt az állam néhány embere Törökországban egy kritikus szaúdi újságírót.
Azért volt már olyan helyzet is, elsősorban az arab-izraeli háborúk során, amikor az Egyesült Államok nagyon határozottan támogatta Izraelt, míg Szaúd-Arábia az arabok mellett állt ki, ez néha még az amerikai-szaúdi együttműködést is veszélyeztette.
Vannak azonban, akik nagyon nem szeretik a céget.
Vagy azért, mert nem vigyáz eléggé a fizikai dolgozói egészségére, vagy azért, mert egymaga felel a világ károsanyag-kibocsátásának 4 százalékáért, vagy, mert a szaúdiak ellenségeiről van szó. Éppen ezért a cég telephelyeit rendre robbantások, dróntámadások érik, míg a szervereket kibertámadások fenyegetik. Egy ekkora cég élete mindig tele van izgalmakkal, korrupciós ügyekkel, zaklatásokkal, amelyekről az újságíróknak nincs annyi információja, mint egy-egy nyugati cég hasonló ügyeiről. De azért a Saudi Aramco is megérkezett a nyugati világba, például globális partnerséget kötött a Forma-1-gyel.
Az elmúlt években a cég nemzetközi terjeszkedésbe fogott, kiterjesztette jelenlétét a három fő globális energiapiacra, Ázsiára, Európára és Észak-Amerikára.
Ugyanakkor egy ekkora cég és egy ennyire egyoldalú költségvetés nagy rizikó is, a Covid alatt, amikor az olaj ára leesett,
az egész szaúdi állam működtetése is veszélybe került, hiszen ez az ország tényleg csak attól függ, hogy mennyi az olaj ára.
Mielőtt azonban nagyon sajnálnánk szegény szaúdiakat, ne tegyük, a jelenlegi olajárak mentén annyira pazar bevételei vannak Szad-Arábiának, hogy például képes volt a fél világ legjobb, de azért a pályájuk csúcsán már túljutó focistáit leigazolni. De azért a foci egy kicsit mégis olyan steril maradt, mint Szaúd-Arábia annyi pénzzel felépített metropolisza. Oda lehet vinni mindenkit, de meleg van, nem őshonos a foci, így egy kicsit azért mindig is mű marad a szaúdi bajnokság, mégha a világ pénze is kerül bele.
