Az élelmiszer-hamisítás egyre növekvő globális gond, mivel mind több hamisított élelmiszeripari termék csúszik át az egyes országok élelmiszerbiztonsági rendszereinek résein. Eközben láthatatlan harc folyik, amelyet uniós támogatással dolgozó kutatók vívnak a szabályozó hatóságokkal vállvetve élelmiszereink eredetiségének és biztonságának megőrzése érdekében, ahogy arról a Horizonban, az EU kutatási és innovációs magazinjában olvashattunk.
Umbria dombos táján idilli kilátás nyílik Olaszország legszebb és legrégebbi olajfaültetvényeire. Most ezek az ősi ültetvények segítenek az élelmiszer-hamisítás elleni küzdelemben, ami évente 8–12 milliárd euróba kerül az EU-nak.
Az umbriai olívaolaj-gyártók ugyanis az EU által finanszírozott kutatók és élelmiszeripari szakértők csoportjának mintákat adnak híres extra szűz olívaolajukból, hogy kipróbálják az új, akár bárhol alkalmazható DNS-alapú hitelesítési módszereket, amelyek javítják az iparág védelmét a csalások és megtévesztések ellen.
DNS-alapon a hamis olíva olaj is leleplezhető
Az extra szűz olívaolaj különösen nagy értékű termék, ami vonzó célponttá teszi a csalók számára. A hamisítás magában foglalhatja a termék hígítását alacsonyabb minőségű olajokkal, például más, olcsóbb olívaolaj-fajtákkal, vagy akár más növényi olajjal, de ugyanúgy a termék fajtájának vagy földrajzi eredetének megtévesztő címkézését.
Az olívaolaj-termelők számára éppen ezért nagyon értékes lenne egy hatékony eszköz az ilyen csalások megakadályozására. A BioCoS nevű görög biotechnológiai cég DNS-alapú nyomonkövethetőségi megoldásokra specializálódott, amelyek célja az élelmiszer-csalások elleni küzdelem és az agrár-élelmiszeripari ágazat átláthatóságának javítása. Részt vesznek egy hároméves, EU-támogatással zajló kutatási kezdeményezés, a WATSON munkájában, amely 20 uniós tagállamból és unión kívüli országból 47 kutatási és technológiai fejlesztési partnert tömörít. Hazánkból, mely szintén részt vesz a magyar élelmiszeripari termékek hamisításának felderítését célzó projektben, az Állatorvosi Egyetem az együttműködés résztvevője.
A DNS-alapú módszer kiegészíti a meglévő teszteket, javítja a nyomonkövethetőséget, és könnyen hozzáférhető új DNS-hitelesítési eszközt biztosít a legkülönbözőbb élelmiszeripari termékek gyártói számára. Az együttműködés egyik fő célja, hogy megfizethető, gyors és pontos, bármilyen helyszínen bevethető DNS-tesztelő rendszert hozzon létre, amely az ellátási lánc bármely pontján gyors eredményeket ad, minimalizálva a laboratóriumi berendezések és a különleges szakértelem szükségességét. A fogyasztók oldaláról pedig az a munka fő haszna, hogy a vásárlók bízhatnak abban, hogy azt kapják, amiért fizetnek. Emellett biztosítja, hogy a megvásárolt termékek magas biztonsági és fenntarthatósági szabványok szerint készültek.
A DNS-teszt lényege, hogy azonosítja az élelmiszertermék genetikai profilját. Ezt az információt aztán hamisításbiztos blokklánc-technológiával tárolják, ami hatékony digitális főkönyvet hoz létre. A nyilvántartás így hozzáférhető lesz a célzott élelmiszertermékek gyártásában, szállításában és kiskereskedelmében érintett érdekelt összes fél számára, valamint szükség esetén az élelmiszerügyi hatóságok számára is.
Mesterséges intelligencia a hamis hús, hal és tej ellen
Az olívaolaj mellett a WATSON kutatócsoport öt kísérleti tanulmányt végez az európai élelmiszeriparban a csalások által leginkább érintett területeken: a spanyol méz, a német hús, a finn tej- és gabonatermékek, a norvég fehér hal (zömmel tőkehal) és a portugál bor vonatkozásában.
A Watson kutatásait az írországi University College Dublin Biosystems and Food Engineering School digitális technológiai laboratóriumában koordinálják és a fenntartható agrár-élelmiszeripari értékláncokra összpontosítanak, különös tekintettel a „dolgok internete” (IoT, amikor a fizikai eszközök — például háztartási gépek, járművek, ipari gépek vagy szenzorok — az internethez kapcsolódnak, és adatokat gyűjtenek, valamint kommunikálnak egymással vagy más rendszerekkel) az érzékelő technológiák és az élelmiszer-előállításban alkalmazott mesterséges intelligencia vonatkozásában.
Mivel a sokféle területen eltérő gondok merülhetnek fel, a kutatócsoport a megoldani kívánt problémától függően különböző technológiákat alkalmaz. Ez lehet DNS-alapú érzékelő vagy speciális képalkotó eszköz az összetevők azonosításához, netán alkalmazhatják a „dolgok internetét”, amely az élelmiszeripari termékeket az internethez csatlakoztatja, hogy automatikusan nyomon követhesse azok eredetét, mozgását, helyét és akár tárolási hőmérsékletét is.
Évente 1,3 milliárd eurós kár borhamisításból
Portugáliában például kiemelt prioritás az érzékelők és az IoT technológia elérhetővé tétele a bortermelők számára. A cél az, hogy a szőlő a szőlőültetvényen található pontos parcellától kezdve a szüretelésen át egészen a végső termelési helyig nyomon követhető legyen. A nyomon követhetőség javítása a mesterséges intelligencia bevetésével hatékony módszer az élelmiszer-hamisítás megelőzésére, mivel segít megszüntetni az ellátási láncban azokat a kiskapukat, amelyeket a szervezett bűnözés egyébként kihasználhatna.
Például, ha egy szőlőt szállító teherautó váratlan útvonalra tér, vagy szokatlan helyen áll meg, az a szőlő manipulációjára irányuló kísérlet jele lehet. S hogy mennyire komoly az ilyen próbálkozások mértéke, jól jelzi, hogy a borhamisítások az EU borágazatának becslések szerint évi 1,3 milliárd eurójába kerülnek, ami a teljes értékesítési érték körülbelül 3 százalékát teszi ki. 2020-ban több mint 1 millió liter hamisított alkoholtartalmú italt, főként bort foglaltak le Európa-szerte, 2021-ben pedig az Európai Csalásellenes Hivatal által vezetett célzott akciók során, az Europol és az Interpol közös műveleteinek részeként már több mint 1,7 millió litert, ami jól jelzi a növekedés mértékét.
A kutatási együttműködés során fejlesztett prototípus technológiák többségének célja, hogy a fogyasztók okostelefonjukkal beolvashassák a termék címkéjét, és ennek révén hozzáférhessenek annak „élelmiszer-útlevél” formájában bemutatott biográfiai adataihoz. A kutatók remélik, hogy munkájuk jövőre történő befejezésére az új technológiákat több ország és élelmiszeripari ágazat is átveszi és alkalmazza.
