A kommunikáció- és médiatudomány szakok továbbra is népszerűek a felsőoktatásban, és az ilyen képzésekben részt vevők körében a megkérdezettek 50 százaléka a PR/marketing területén helyezkedne el, míg e fiataloknak csupán 26 százaléka keresne állást az online sajtóban – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából, amely részleteit az MTI-vel közölték.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a kommunikáció- és médiatudomány szak helyzetének feltárására irányuló kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a hallgatók szakválasztási motivációiról, a képzés tartalmi és infrastrukturális jellemzőiről, valamint a diploma munkaerőpiaci értékéről.
A kutatás során összegyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy a hallgatók szakválasztási döntéseit elsősorban az érdeklődés és az önmegvalósítás iránti igény határozza meg:
a válaszadók 68 százaléka jelölte meg a kommunikáció és a média iránti személyes érdeklődést mint elsődleges motivációt, és 41 százalék számára a kreatív, alkotó jelleg volt a döntő szempont.
Ugyanakkor a hallgatók 54 százaléka a szakhoz kapcsolódó munkaerőpiaci lehetőségeket is figyelembe vette – tették hozzá.
A kommunikáció- és médiatudomány képzésben részt vevő hallgatók válaszai alapján általánosságban elmondható, hogy a média szakos egyetemisták nagyfokú elégedettségről számoltak be, különösen az oktatók felkészültségével, továbbá a kommunikációs és együttműködési platformok használhatóságával kapcsolatban.
A diákok ugyanakkor kevésbé pozitívan nyilatkoztak arról, hogy mennyire áll rendelkezésükre a képzésspecifikus eszközpark – írták.
A felmérésben részt vevő hallgatók 87 százaléka magasra értékeli az oktatók felkészültségét, és a tanári hozzáállás értékelése is hasonlóan pozitív képet mutat (84 százalék).
A képzés tartalmával kapcsolatban a hallgatók 75 százaléka elégedett, de a teljes elégedettség aránya ennél jóval alacsonyabb, ami összefügg a gyakorlati képzésben tapasztalt hiányosságokkal.
A hallgatók mindenekelőtt az elmélet és a gyakorlat arányát nem tartják megfelelőnek: a diákok 55 százaléka változtatna ezen, méghozzá a gyakorlat javára.
A médiaképzéshez rendelkezésre álló eszközparkot a hallgatók csupán 13 százaléka tartja minden igényt kielégítőnek, további 48 százalék szerint többnyire megfelelő, ugyanakkor 39 százalék kifejezetten elégedetlen ezzel a területtel – közölték. Hozzátették: a hallgatói válaszok azt jelzik, hogy a meglévő infrastruktúra sok esetben nem megfelelően kihasznált, vagy a hozzáférés korlátozott, ami csökkenti a hallgatók gyakorlati felkészültségét.
A diákok 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a képzés során nem találkozott professzionális stúdióval, videó- vagy hangtechnikai felszereléssel és iparági szoftverekkel sem.
A hallgatók többsége, mintegy 83 százaléka szerint a nekik nyújtott képzések követik a digitális platformok és a digitális technológia fejlődését, azonban az intézményeknek nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az olyan korszerű, piacképes tudás tantervbe emelésére, mint például a digitális tartalomgyártás, a közösségi média és az adatvezérelt kommunikáció, az AI-eszközök tartalomgyártási alkalmazásai vagy a videóalapú platformok menedzsmentje.
A magyar szakirodalom minőségével a hallgatók többsége elégedett (76 százalék), ugyanakkor a korszerűség megítélése már visszafogottabb (55 százalék), ami azt jelzi, hogy a magas minőség mellett szükséges az irodalom aktualizálása.
A felmérés szerint általánosan elmondható, hogy a diákok fele rendszeresen használ külföldi szakirodalmat a képzés során, s a használat gyakorisága a másodévesek körében és a nappali képzésben részt vevők körében magasabb.
A szakmai gyakorlat a képzés egyik alapvető eleme, amelynek jelentőségét a hallgatók többsége elismeri, ugyanakkor a szervezésben hiányosságok tapasztalhatók, lévén a megkérdezettek 76 százaléka önállóan szerzi meg gyakorlati helyét, intézményi támogatást csak korlátozottan kap.
A kommunikáció- és médiatudomány szakon végzők továbbtanulási szándéka kiemelkedően magas: a megkérdezettek 76 százaléka tervezi a diploma megszerzése után kiegészítő tanulmányok folytatását, és 5 százalékuk tervezi a diploma megszerzése utáni szakirányú doktori képzésben való részvételt. A többiek jellemzően gazdasági, digitális marketing vagy médiaspecifikus mesterképzés formájában folytatnák tanulmányaikat.
A kommunikáció- és médiatudomány szak presztízse a hallgatók szemében inkább szimbolikus, a kreatív munka és a nyilvánosság előtti szerepvállalás vonzereje továbbra is erős, ugyanakkor a kommunikáció- és médiatudományi diploma társadalmi megbecsültsége mérsékeltnek mondható.
A szak gazdasági presztízse hasonló megítélés alá esik, ami összefügghet a pályakezdők jövedelmi kilátásaival és a projektalapú foglalkoztatás bizonytalanságával: a hallgatók 47 százaléka a média szakos friss diplomások havi nettó átlagkeresetét 400 ezer forintnál alacsonyabbra becsülte.
A legtöbb hallgató, ha lehetősége adódik rá, a PR, illetve marketing területén helyezkedne el (50 százalék), de sokuk számára az online tartalomgyártás (38 százalék), a szervezeti kommunikációs munka (32 százalék), a kreatív ügynökségeknél való elhelyezkedés (32 százalék), illetve az online sajtótevékenység (26 százalék) számít vágyott munkaerőpiaci célnak – sorolták, hozzátéve, hogy a televíziós munkát a kérdezettek 22 százaléka preferálná a diploma megszerzése után.
A teljes kutatás elérhető a https://nmhh.hu/cikk/255131/A_felsofoku_mediakepzesben_resztvevok_koreben_vegzett_velemenyfelmeres_eredmenyei címen – áll a közleményben.
