Világunk egyre veszélyesebbnek tűnik. A szomszédunkban évek óta háború zajlik, emellett a világpolitikai történések is sokakban keltenek szorongást. Joggal merül fel a kérdés, mit tehetünk, ha minket támadnak meg, ha a saját otthonunk, testi épségünk forog veszélyben? Ez az 5 tipp segíthet túlélni.
Modern világunkban már nem a pestis vagy az éhhalál a legfőbb fenyegetés.
A legtöbbünk egyetlen háborút sem élt át, sőt az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői, tanúi is egyre kevesebben vannak.
Erős szorongást és félelmet kelt sokakban az utóbbi négy év háború a szomszédunkban.
A politikusok, elemzők egyre sötétebb képeket festenek, sőt az Európai Bizottság 2025 tavaszán azt tanácsolta minden uniós polgárnak, hogy minden háztartásban tartsanak személyenként legalább 3 napra elegendő ivóvizet, élelmiszert és egyéb alapvető szükségleti cikkeket. Ez egy olyan tanács, amit érdemes megfogadni.
De egyes országok is adtak ki ajánlásokat, miként viselkedjen, hogy készüljön a lakosság esetleges fegyveres konfliktus esetén.
Svédországban 2024 végén adták ki az új, „Ha válság vagy háború jön” (Om krisen eller kriget kommer) című füzetet. Ez több mint 30 oldalas, és minden háztartásba postázták.
Tartalmazza, hogyan ismerjük fel a dezinformációt, hová menjünk légiriadó esetén, és milyen élelmiszertartalékot képezzünk.
Norvégiában szintén 2024-ben küldtek szét frissített útmutatókat. A norvég hatóságok korábban 3 napos önellátást javasoltak, de ezt egy hétre emelték.
Finnországban egy rendkívül részletes, folyamatosan frissített digitális portálon (suomi.fi) keresztül oktatják a lakosságot. Mivel Finnországban évtizedek óta kötelező az óvóhelyek építése a nagyobb házak alá, az útmutatóik technikai szempontból a legrészletesebbek.
Dániában 2024 nyarán a dán védelmi minisztérium e-mailben értesített minden felnőtt állampolgárt a szükséges minimum készletekről (víz, tartós élelmiszer, jódtabletta).
Litvánia, Lettország és Észtország már 2022 óta folyamatosan adják a zsebkönyveket. Litvánia például külön fejezetet szentelt a „túlélésnek orosz megszállás alatt”, amely a polgári engedetlenség és az ellenállás módjait is taglalja.
Németországban már 2016-ban frissítették a „Polgári Védelmi Koncepciót”, de az utóbbi két évben a hangsúly a kiberbiztonságra és az áramszünetekre (blackout) tolódott el.
Lengyelországban 2024-ben indították el az „Alert RCB” rendszert és egy online platformot, amely oktatóvideókkal tanítja meg a lakosságnak, mit kell tenni vegyi támadás vagy bombázás esetén.
Lewis Dartnell túlélési szakértő tanácsai alapján mi is összeszedtük, hogy készüljünk egy esetleges válsághelyzetre.
1. Tele pince és padlás
Ha van pincénk vagy padlásunk (bár kétségtelen, hogy az előbbi a jobb választás), kezdjük el megtölteni a túlélésünkhöz szükséges eszközökkel.
Először is takarítsuk ki a helyiséget, javítsuk ki az esetleges szerkezeti hibákat és szigeteljük le minél alaposabban.
Ha rágcsálók nyomaira bukkanunk, ki kell irtanunk őket és megakadályozni, hogy újra beköltözzenek.
Ezután jöhetnek masszív polcok, ahol a palackos vizet és a konzerveket, szárított, tartósított élelmiszereket, kötszereket tárolhatjuk.
A rizs, a tészta, a hüvelyesek, gabonák, müzliszeletek jó szénhidrátforrásnak számítanak, a zöldségek és gyümölcsök pedig fermentálva, befőzve vagy savanyítva maradnak fogyaszthatók akár évekig.
Vízből számoljunk egy napra 3 litert fejenként, és halmozzunk fel minél többet száraz, hűvös, fénytől védett helyen.
Legyen a frissen létrehozott óvóhelyen alvásra alkalmas felület, felkészülve arra, hogy baj esetén több ember is összegyűlhet egy helyen.
Vihetünk le hűtőt és elektronikai cikkeket is, de legyünk tisztában azzal, hogy baj esetén az áramszolgáltatás a legtöbb esetben akadozik vagy teljesen leáll.
Ezért legyen bekészítve elemlámpa, gyertya, gyufa, elemek, powerbank, konzervnyitó, bicska, nedves törlőkendő, fertőtlenítőszer, kötszer, gyógyszerek, és ami a legjobb szolgálatot teheti: egy rádió.
Személyes okmányainkról készítsünk másolatokat és egy vízhatlan nejlonban tároljuk az óvóhelyen.
Téli ruhát, csizmát, esőkabátot, takarót, tűző nap ellen sapkát is helyezzünk el egy molyvédővel felszerelt szekrényben. Ha mindezekkel megvagyunk, más csak egy teendőnk van: rendszeresen, félévente átnézni a készletet és kicserélni frissre a lejárt szavatosságú vagy meghibásodott termékeket. Emellett az óvóhelyünk védelméről is érdemes gondoskodni például megerősített fém ajtókkal, rácsokkal, riasztórendszerrel.
2. Energetikai függetlenség
Ahogy azt most Ukrajnában is látjuk, átlagemberként elképesztő módon függünk az áram- gáz- és vízszolgáltatóktól. Amikor az ellenség ezeket szétbombázza, ivóvíz, áram és fűtés nélkül maradunk.
Ez különösen a hideg hónapokban lehet életveszélyes. Ezért ha megtehetjük,
próbáljuk otthonunkat minél inkább függetleníteni a szolgáltatóktól.
Szerezzünk be egy erős generátort, ami áramot fejleszt, kössük a rendszerünket napelemekre (is).
A fűtésről legegyszerűbben szigeteléssel, cserépkályhával és száraz fa felhalmozásával gondoskodhatunk.
A vizet már csak közeli forrásokból, vagy az esők idején a tetőről gyűjtött vízből pótolhatjuk, amikor kifogytak a palackos készletek.
Ezért érdemes feltérképezni a környezetünket, hogy találunk például iható minőségű vizet adó forrást, illetve legyen annak felforralására alkalmas eszközünk.
3. Kert és erdő: két dolog, ami életben tart
Ha már a környékünkön vándorlunk víz után kutatva, elgondolkodhatunk azon is, hogy
a gyakrabban támadott nagyvárosok helyett inkább vidéken keressünk olyan helyet, ahová adott esetben lemehetünk.
Ez nemcsak a források, patakok, folyók közelsége miatt előrelátó gondolat, de az élelmezés miatt is.
A kertben megtermelhetjük a zöldségeket, gyümölcsöket, tarthatunk állatot, a gyógynövények segíthetnek meggyógyulni betegségekből. Az erdők védelemmel, árnyékkal és fával látnak el. Vértezzük fel magunkat tudással: tanuljuk meg, hogyan lehet sikeresen növényeket termeszteni és állatokat tartani és önfenntartó életet élni.
4. A modern technika legjobb eszközei személyes védelemre
Aki szeret több napos túrákra indulni, az ismerősként üdvözli majd az olyan, túlélést segítő elemeket, mint a sátorponyva, a paracord, a vízfertőtlenítő tabletta, a kötél, a hordozható, palackos gáztűzhely, ehhez való edények és bögrék, vadászkés, balta, ragasztószalag, 20 literes kanna, hőtartó fólia vagy erős elemlámpa, vészhelyzet esetén síp vagy fellőhető rakéta.
A tűzcsiholó eszközök éppúgy jól jöhetnek, mint a vízhatlanná tett, papír alapú térképek és iránytűk.
A kézi vagy CB rádiók is hasznunkra lesznek, ahogy a napenergiát használó töltők is.
Ezek nemcsak akkor menthetik meg az életünket, ha a szabadban ragadunk, de akkor is, ha egy lakás foglyává válunk.
Ez utóbbi esetben a mai, modern gázmaszkok is segíthetnek, mivel képesek kiszűrni kémiai, biológiai és radiológiai részecskéket is.
5. Közösségépítés és menekülési tervek
Egyedül nagyon kis eséllyel élünk túl válsághelyzetben, hacsak nem vagyunk kiképzett kommandósok.
Két ösztön lép ilyenkor működésbe: az egyik arra sarkall, hogy zárjuk el minden értékes tulajdonunkat, mert ahol emberek vannak, ott lopás is elő fog fordulni, a másik pedig az összetartás.
Ez erős evolúciós késztetés, aminek alapos oka van: a közösség tagjai össze tudják adni a tudásukat és az erejüket. Persze érdemes megválogatnunk, kik ezek az emberek, ezért vészhelyzet esetére létrehozhatunk egy riadóláncot, amire csak azokat az ismerőseinket tesszük, akikben megbízunk.
Akár egy kijelölt vidéki ingatlan vagy nagyobb, masszív városi pince is lehet közös menekülőhely, amihez csak az érintetteknek van kulcsa. A lényeg, hogy legyenek terveink a különböző vészhelyzetekre, és bízzunk benne, hogy soha nem kell megvalósítanunk őket.
