Ma már viszonylag sok pár dönt úgy, hogy inkább nem vállal gyereket, ám közben egyre többen vannak azok is, akik hiába szeretnének, nem tudnak szülővé válni. Ma már globálisan minden hatodik embert érint a meddőség problémája.
Európában már rég beköszöntött a „demográfiai tél”, hisz a gyerekszületések száma évtizedek óta aggasztóan alakul. Hasonló gondokkal küzd Japán és Dél-Korea is, és ma már egyre több ország csatlakozik ehhez a körhöz. Mexikóban, Brazíliában vagy Indiában is olyan alacsonyra süllyedt a termékenységi arányszám, hogy csak idő kérdése, mikor indul meg a népesség csökkenése.
Kína kapcsán egészen döbbenetes számok jelentek meg. Az ENSZ becslése alapján az ázsiai óriásban pár évtizeden belül több százmillióval fog esni a lakosság nagysága.
Az óvodák és iskolák lassú kiürülése mögött elsősorban az áll, hogy az emberek világszerte kevesebb gyermeket vállalnak, és jellemzően későbbre halasztják a családalapítást.
Csakhogy egyre gyakrabban ütköznek falakba azok is, akik végül a gyermekvállalás mellett döntenek.
Az Egészségügyi Világszervezet a meddőséget betegségként kezeli, és a klinikai értelemben akkor beszélünk róla, ha 12 hónap rendszeres, védekezés nélküli együttlét után sem jön létre terhesség.
A világszervezet azt is hangsúlyozza, hogy ez a probléma nem a magas jövedelmű országok „luxuskérdése”. Globálisan jelenségről van szó, mivel a világban az élete során átlagosan hat emberből legalább egyet érint.
A városi élet is problémát jelenthet
A nemzőképesség csökkenését nem lehet egyetlen okkal magyarázni, mivel a háttérben folyamatok egész sora áll. Az egyik legfontosabb tényező az életkor:
minél későbbre tolódik a gyermekvállalás, annál kisebb a spontán fogamzás esélye, és annál gyakrabban merülnek fel termékenységi nehézségek.
Az 1970-es években egy átlagos amerikai nő 21 évesen lett először anya, manapság viszont az első szülés rendszerint a harminchoz közel történik meg. A statisztikák alapján pedig egyelőre nincs megállás: az egész világon mindenki egyre tovább vár a gyerekvállalással. Az OECD adatai szerint Olaszországban és Spanyolországban a nők már átlagosan 32 évesen szülnek először.
A legújabb kutatások alapján a városi környezet is felerősíti a meddőség esélyét, mivel a lakók nagyobb levegőszennyezésnek, közlekedési zajnak vannak kitéve. Ráadásul gyakrabban küzdenek krónikus stresszel és alvászavarral. Márpedig a világ népességének több mint fele, nagyjából 57–58 százaléka városi környezetben él, és ez az arány folyamatosan nő.
A WHO szerint a túlzott alkoholfogyasztás mellett az elhízás is rontja a termékenységet. Mintegy harminc év alatt a felnőttkori elhízás világszerte több mint kétszeresére nőtt, miközben a serdülők körében megnégyszereződött. Európában már több mint a 16 év felettiek fele túlsúlyos.
Kérdőjelek a férfi meddőség körül
Az, hogy a probléma még annál is nagyobb, mint ahogy azt a szakemberek elsőre gondolták, akkor derült ki, amikor 2022-ben napvilágot látott a Human Reproduction Update folyóiratban egy tanulmány a férfiak reproduktív képességéről. A kutatás nem elszigetelt laboreredményeket, hanem több évtized trendjeit vette nagyító alá.
Kiderült, hogy 45 év leforgása alatt drasztikusan csökkent a férfiak spermiumszáma: az esés több mint 62 százalékos volt.
A szerzők szerint ráadásul a visszaesés fel is gyorsult a XXI. században, ugyanis 2000 után a spermiumszám éves csökkenési üteme 2 százalékra emelkedett.
Bár egy férfi termékenységét nem egyetlen mutató határozza meg, a tanulmányból világos lett, hogy az erősebbik nem gondjai nem csak a meddőségi történetek „mellékszereplői”. Populációs szintű változásról van szó, amelyet valamiképp kezelni kéne. Ezen a fronton azonban egyelőre nem történt áttörés, bár vannak reményt keltő kutatások.
A University of Pittsburgh például vezet egy klinikai kutatást, amely lefagyasztott szövetből, illetve őssejtekből próbálja visszaindítani a spermiumtermelést. A kutatás jelenleg elsősorban azt vizsgálja, hogy az eljárás biztonságosan alkalmazható-e, és a gyakorlatban is meg lehet-e valósítani.
Méreg a környezetünkben
A biológiai esélyeket a „láthatatlan környezeti terhelés” is rontja. Az Endokrin Társaság (The Endocrine Society), amely a világ egyik legnagyobb, hormonkutatással foglalkozó szakmai szervezete, rendszeresen publikál állásfoglalásokat a műanyagokban, kozmetikumokban és növényvédő szerekben is előforduló vegyületek veszélyeiről. Megállapításaik szerint ezek közvetlenül károsíthatják az ivarsejtek minőségét.
A növényvédő szerek és ipari vegyi anyagok is sajátos méregként viselkednek egyes esetekben, mivel bizonyos peszticidek gátolhatják a spermiumtermelést és megzavarhatják a női ciklust szabályozó hormonokat.
Majd segít a mesterséges intelligencia?
Ami bizakodásra ad okot, hogy a mesterséges intelligencia a meddőségellátásban már nem csak jövőbeli ígéret, hanem több ponton gyakorlati eszközzé kezd válni. A lombik bébi programokban az MI elsősorban az embriókiválasztásnál segíthet, de már arra is volt példa, hogy egy MI-alapú megoldás a megfelelő spermium kiválasztásában segédkezett és klinikai terhességhez is vezetett olyan esetben, ahol a hagyományos laboratóriumi keresés korábban nem volt sikeres.
