Miután meghalt három utas hantavírustól egy óceánjárón, a hajót sehol sem engedték kikötni. Végül Tenerifén a helyiek tiltakozása ellenére evakuálták az utasokat, de két utas ellenőrizetlenül szállt le, ők elvileg terjeszthetik a betegséget. De mi ez a hantavírus, amitől így rettegnek, és amelytől egyébként Gene Hackman színész felesége is meghalt.
A hantavírus nem egyetlen vírus, hanem a vírusok egy családja, amelyeket rágcsálók terjesztenek világszerte. Nevét a dél-koreai Hantan-folyóról kapta, ahol először azonosították a kórokozót az 1970-es években, bár a betegség már jóval korábban is szedte áldozatait.
Mióta az Argentínából indult Hondius luxushajón három utas meghalt hantavírus következtében újra középpontba került a fertőzés korókozója. Hantavírusban halt meg egészen elképesztő körülmények között Gene Hackman felesége is, Őt és férjét hetekig nem látták, majd a holttestüket találták meg az otthonukban. Később kiderült, hogy itt is a hantavírus volt a ludas.
A WHO a Hondius luxushajó fedélzetén lévő nyolc gyanús eset közül hatot megerősített hantavírusos esetként tart nyilván, beleértve három olyan embert, aki meghalt a vírus okozta szövődmények miatt.
A vírus ellen nincs vakcina, se hatékony kezelés.
Mik a tüntetek?
Európában – és különösen Közép-Európában, így Magyarországon is – a vírus jelenléte állandó, de ciklikus.
A tünetek kezdetben egy egyszerű influenzára emlékeztetnek, láz, fejfájás, izomfájdalom jelentkezik, de a betegség hirtelen súlyosra fordulhat: veseelégtelenséget vagy súlyos légzési panaszokat okozhat.
Mivel nincs ellene célzott gyógyszer vagy széles körben elérhető vakcina, a kezelés főként a tünetek enyhítésére és az életfunkciók fenntartására korlátozódik.
Honnan ered és mióta ismerjük?
Bár a vírust hivatalosan 1976-ban izolálta Dr. Ho-Wang Lee, a koreai háború alatt, az 1950-es években, már több mint 3000 katona betegedett meg egy rejtélyes, vérzéses lázzal járó kórban.
A vírust nem emberek, hanem rágcsálók, egerek, patkányok, pockok hordozzák. Európában a legfőbb terjesztő a vöröshátú erdeipocok.
A vírus a rágcsálók vizeletével, ürülékével és nyálával ürül. Az ember leggyakrabban a beszáradt ürülékből képződő por belégzésével fertőződik meg, például padlástakarítás, fatárolók rendezése vagy erdei munka közben.
Mennyire halálos és mennyire fertőző?
A hantavírus nem terjed emberről emberre, egy ritka dél-amerikai variánst kivéve, tehát nem kell világjárványtól tartani, mint a COVID-19 esetében.
Ezt egyébként a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete is megerősítette. Szerintük a kórokozó széles körű terjedésének kockázata rendkívül alacsony.
Azonban az egyéni szinten a veszélyessége nagyban függ a vírus típusától:
Európai/Ázsiai típus (HFRS) típus: Vesekárosodással járó vérzéses lázat okoz. A halálozási aránya viszonylag alacsony, 1–15% közötti.
Amerikai típus (HPS): Tüdőérintettséggel járó szindróma. Ez sokkal brutálisabb, a halálozási arány itt elérheti a 35–40%-ot is.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A statisztikák érdekes képet mutatnak a fertőzöttekről:
A fertőzöttek jelentős többsége, mintegy 75-80%-a férfi.
Ez nem genetikai okokra vezethető vissza, hanem az életmódra és a foglalkozásra: a férfiak gyakrabban végeznek olyan munkát (mezőgazdaság, erdészet, építőipar, raktározás), ahol érintkezhetnek rágcsálók ürülékével.
Leginkább a 20 és 50 év közötti felnőttek érintettek.
Gyermekeknél a fertőzés ritka, és ha elő is fordul, gyakran enyhébb lefolyású.
Mire figyeljünk? – Amit még tudni érdemes a hantavírusról
A hantavírus-fertőzések száma akkor ugrik meg, amikor a rágcsálók elszaporodnak (úgynevezett „egérinváziós” években).
Ha elhanyagolt raktárat vagy pincét takarítunk ne söpörjünk és ne porszívózzunk, ezek felverik a port. Elsőre fertőtlenítőszeres felmosót kell használni.
Zárt helyiségekbe való belépés előtt alaposan ki kell szellőztetni.
Ha olyan helyen dolgozik, ahol sok a rágcsáló, FFP2-es vagy FFP3-as maszkot kell használni.
