Marine Le Pen elindul a 2027-es elnökválasztáson. Ezt néhány órával azután jelentette be, hogy ugyan a párizsi fellebbviteli bíróság bűnösnek találta az európai parlamenti juttatások törvénytelen felhasználása miatt indított perben, de hatályon kívül helyezte közhivatal viseléstől való eltiltását.
Az immáron négyszeres elnökjelölt azt is bejelentette, hogy a legmagasabb jogi szervnél, a Semmítőszéknél felülvizsgálati kérelmet nyújt be, ami „felfüggeszti a párizsi fellebbviteli bíróság keddi ítéletének hatályát„.
Az ellenzéki politikust három év börtönbüntetésre ítélték, amelyből két év felfüggesztett, az egy év letöltendő pedig kiváltható házi őrizettel, elektromos nyomkövető viselése mellett.
„Elektronikus nyomkövető nélkül fogok kampányolni” – tette hozzá az elnökválasztáson negyedik alkalommal induló 57 éves ellenzéki politikus a TF1 kereskedelmi híradójában adott interjúban, ahol ismételten ártatlannak vallotta magát a hűtlen kezelés vádjában.
A francia szélsőjobboldal vezetőjét a bíróság 45 hónapra eltiltotta a közügyektől, de ebből 30 hónapot felfüggesztett. Mivel a 2025 márciusában meghozott elsőfokú ítéletben az eltiltás azonnal végrehajtandó volt, a Marine Le Penre kiszabott 15 havi eltiltás időtartama mostanra véget ért.
Mellékbüntetésként 100 ezer eurós (35 millió forint) pénzbírsággal is sújtották a Nemzeti Tömörülés jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőjét.
Marine Le Pen a legutóbbi két elnökválasztáson, 2017-ben és 2022-ben is bejutott a második fordulóba, de ott kikapott Emmanuel Macrontól, aki viszont harmadik mandátumért nem indulhat a francia alkotmány szerint, miközben a Nemzeti Tömörülés választási eredményei évek óta fokozatosan javulnak, a szélsőjobboldali párt a 2024-es választások óta a legnagyobb frakciót adja a nemzetgyűlésben.
A következő elnökválasztás első fordulóját 2027. április 18-ára, a másodikat május 2-ára hirdették meg.
Nem létezik többé olyan forgatókönyv, amely szerint ne indulhatnék
mondta az interjúban Le Pen, kiemelve, hogy „nem fogja megváltoztatni a véleményét” akkor sem, ha a Semmítőszék néhány hónapon belül esetleg megerősíti a fellebbviteli bíróság ítéletét.
Marine Le Pen stratégiájának lényege, hogy a Semmítőszékhez való fellebbezéssel időt nyerjen a kampányoláshoz. A fellebbezés ugyanis halasztó jelleggel bír, s amíg nem jogerős az ítélet, Marine Le Pennek nem kell viselnie az elektromos nyomkövetőt, és szabadon mozoghat. A Le Monde című napilap által megkérdezett jogi szakértők szerint a Semmítőszék ítélete legkorábban 2027 elején, néhány hónappal az elnökválasztás előtt születhet meg.
A legfőbb ellenzéki politikus kedd este úgy vélte, hogy „nyerő párost” fog alkotni Jordan Bardellával, aki elnökké választása esetén a miniszterelnöki posztot fogja betölteni. A 30 éves politikusnak adta át Marine Le Pen 2022-ben a Nemzeti Tömörülés vezetését, és ő vette volna át az elnökjelöltséget is Marine Le Pentől, ha a fellebbviteli bíróság eltiltotta volna őt az indulástól az elnökválasztáson.
A felmérések szerint mindketten megnyernék az elnökválasztás első fordulóját – több mint 30 százalékos támogatottsággal -, ha most tartanák.
Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament (EP) elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződésekkel kapcsolatos. Az ítéletben kimondták: a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
A bíróság Marine Le Pen mellett 24 volt európai parlamenti képviselőt, asszisztenst, könyvelőt és a pártot mint jogi személyt marasztalt el, amiért 2004 és 2016 között „rendszert” hoztak létre arra, hogy a Nemzeti Tömörülés franciaországi alkalmazottait az Európai Parlament pénzéből fizessék ki.
A vádirat szerint a legnagyobb francia ellenzéki párt az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel„, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza. A perben az ügyészek részletesen bemutatták annak a „rendszernek” a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az elődpártnál, a Nemzeti Frontnál, és amelynek lényege az volt, hogy fiktív módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak.
Az ügyészség szerint ezt a rendszert a pártalapító, a néhai Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyta jóvá. A rendszer alkalmazása felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.
