Dr. Sanjay Gupta, a CNN vezető orvosi tudósítója gyakorló idegsebész és az agy egészségéről szóló bestsellerek szerzője. Családjában már volt Alzheimer-kór. Vajon mennyire veszélyeztetett?
Sanjay Gupta a CNN-en megjelent cikkében azt írja:
Több mint két évtizede foglalkozom az Alzheimer-kórral, és az e téren elért előrelépés a legjobb indulattal is csak fokozatosnak tűnt. Egy új dokumentumfilm, „Az utolsó Alzheimer-kóros beteg” forgatása során azonban országszerte találkoztam olyan emberekkel, akiknél már diagnosztizálták a betegséget, vagy akiknél nagy a kockázata a betegségnek. Az életmódbeli változtatások eredményeképp az amiloid plakkok szintje csökkent az agyukban, a kogníciójuk javult, és még a betegség visszafordításának jeleit is láttam. Ez rendkívüli volt, és elgondolkodtatott a saját agyamról is, mivel a családomban már előfordult Alzheimer-kór.
Kezdetnek intenzív agykutatáson esett át. Még őt is, pedig agysebész, meglepte, hogy milyen jól mérhető az agy egészségi állapota.
Régi barátjához Dr. Richard Isaacson, neurológushoz fordult.
Először nagyon sok vérvizsgálaton esett át, majd egy rövid filmet nézett, negyed órával később pedig a részletekre kérdeztek rá a történettel kapcsolatban. Később g betűs szavakat kellett mondania, majd g betűvel kezdődő állatokat egy percig. Minél hosszabbak a szavak és minél szokatlanabbak az állatok, annál jobb. Szavak listáit kellett megjegyezni, háromdimenziós kockákat és órákat kellett rajzolni, és arcok tucatjait kellett a nevükhöz párosítani. Meg kellett tapintani és megszagolni 50 különböző szagot, és egy esetben meg kellett határozni, hogy valami inkább benzin, aceton vagy erdőtűz szagú.
Bár soha nem diagnosztizálták nála diszlexiát, orvosa mégis úgy gondolja, hogy lehet, hogy van neki.
„Az ujjaddal számolsz?” – kérdezte tőle.
Mindig is ezt csináltam, és soha nem gondoltam, hogy ez fontos vagy valami jelentős dologra utaló dolog lenne. Kiderült, hogy kevésbé emlékszem olyan szavakra, amelyekben sok B és D van, mert lehet, hogy mindig is ódzkodtam azoktól a betűktől, amelyeket könnyebben összekeverek.
írta Dr. Sanjay Gupta
Orvosa számára ezek a jelek a korai beavatkozás lehetőségeit jelentették.
Mint Richard Isaacson mondta neki:
„A legtöbb orvos megnézné az eredményeidet, és azt mondaná, hogy jól vagy. De valójában azt mondják, hogy valószínűleg jól vagy a következő néhány évben. Van azonban sok olyan terület, amivel már most elkezdhetünk foglalkozni.”
Több gyulladást hordozott a szervezetében, mint gondolta, különösen úgy, hogy annak semmi jele nem volt.
Orvosa azt is javasolta neki, hogy a szokásos kutyasétáltatását súlyzós mellénnyel végezze. Törzsizmain ugyanis kevés az izomtömeg. Az emberek többsége erősíti a lábát és a karját, de keveset foglalkozik a törzsizmokkal, a hasizommal, ami viszont serkenti az új csontsejtek növekedését. A testemben lévő zsír, izom és csont kritikus újraelosztása, segíthet csökkenteni az inzulinrezisztenciát, amelyre genetikailag hajlamos, és végül csökkentheti az agyi amiloid kialakulásának kockázatát.
Bár Dr Gupta vitamint is mindig szedett orvosa szerint javítani kell az az omega-3/omega-6 arányt. Ez a B-vitaminok felszívódását is segítené.
„Győződjön meg róla, hogy az üvegben 1000 mikrogramm B12 és 400 mikrogramm metilfolát van, valamint 1,5 milligramm B6.” Ezek a meglehetősen egyszerű ajánlások a zsírsavaim javítására valószínűleg hatással lehetnek a végrehajtó funkcióimra, mondta nekem.
Ki gondolná, de az orvos a lábfej mozgatására bíztatta az idegsebészt. A lábakhoz futó idegek a leghosszabbak a testünkben. Ha nem mozgatjuk rendszeresen és szabadon a lábujjainkat és a lábfejünket, a neurológus szerint elveszíthetjük az érzékszervi tudatosságot, ami „érzékszervi bénuláshoz” vezet.
Számos olyan ajánlást kapott, amellyel esetleg elébe mehet az annyira rettegett betegségnek, mint az Alzheimer-kór.
