Ha valamit jól csinálunk, arra érdemes büszkének lenni. Magyarország 2016-ban hirdetett haderőfejlesztési programot. Akkor biztosan sokan csodálkoztak, hogy miért pont ez a legfontosabb. Az élet ezt az irányt igazolta, fogalmazhatunk úgy, hogy közel egy évtizeddel később, már az egész Európai Unió hadiipart fejlesztene.
A hidegháborús logikában két nagyhatalom volt, az Egyesült Államok és Szovjetunió. Ha ma feltennénk a kérdést, hogy Európa miért kezdett intenzív fegyverkezésbe, az oroszok miatt vagy az amerikaiak miatt, alighanem meglepő lenne a válasz.
Mindkettőnek erős szerepe van benne, de legújabban inkább az amerikaiak miatt.
Amióta 2022. február 24-én Oroszország elindította háborúját Ukrajna ellen, az európaiak átérezték a fenyegetettséget, ez is fontos volt, de igazán akkor ijedtünk meg, amikor Donald Trump újabb elnöki ciklusa során világossá vált, hogy a NATO nem sok jóra számíthat, hogy az új adminisztráció kifejezetten negatív azzal kapcsolatban, hogy a saját költségén megvédje Európát.
Utóbbi történetben különösen kellemetlen volt, hogy az Egyesült Államok vezetése – szinte felfoghatatlan hibával – egy fontos nemzetbiztonsági chatbe véletlenül bevett egy újságírót is, kiszivárogtak a levelezések, amiből az derült ki, hogy az aktuális amerikai vezetés még annál is jobban utálja Európát, mint ahogyan azt eddig tudtuk.
A varázslatos 7 védelmi ipari cég
A fegyverkezés hatására az európai védelmi részvények valósággal kilőttek. Az ok-okozat nem bonyolult, minden európai állam arról kezdett el beszélni, hogy erősíteni kell a védelmi ipart, többet kell költeni a hadiiparra, a nagy európai fejlesztési bank, az EIB (Európai Beruházási Bank) bejelentette, hogy megduplázza a védelmi finanszírozási programjait.
Emlékeznek a Big Tech jól ismert varázslatos 7-es kifejezésére? Ők voltak a nevezett csapat: Apple, Meta (Facebook), Tesla, Microsoft, Amazon, Alphabet (Google), Nvydia. Sokáig fantasztikusan meneteltek ezek a papírok, de ma már nem ők a sztárok.
Azóta a tőkepiaci sajtó, látva az ármozgásokat, új csoportot nevezett varázslatos hetenek (Magnificant 7), ezek védelmi cégek, így a BAE, a Rolls-Royce, a Rheinmetall, a Thales, a Dassault Aviation, a Safran és a Leonardo. A Schwab részletesen is elemezte a csapatot.
Kilőttek a részvényárak
Az idén általában is az európai részvények vezetik a növekedést, az MSCI EMU eddig dupla annyit hozott, mint az amerikai S&P 500 index, amely szintén pluszban van.
Ennek sok oka van, például az is, hogy Európa felébredt, sokat beszél a versenyképesség fontosságáról, a németek végre elengedték az adósságfék szabályaikat és élénkítést ígértek, az energiaárak kicsit most alacsonyabbak, sőt, azt is hozzátehetjük, hogy Donald Trump úgy ráijesztett a vámintézkedéseivel a világra, hogy sok amerikai nagyon elkezdett – még vámmentesen – európai árut vásárolni,.
Ám a legjobban a védelmi indexek nőttek, az MSCI-n belül van olyan, hogy MSCI EMU Aerospace and Defense Index.
Ez egy remekül teljesítő index, még a 10 éves hozama és évi 10 százalék felett van, 2013-ban például 57 százalékkal emelkedett ,igaz a következő évben 20 százaléknál is nagyobb eséssel korrigált, amelyhez hasonló nagy esése csak 2020-ban, a covid évében volt, akkor nem a fegyverkezés volt a legfontosabb.
Turbófokozatban a védelmi szektor
De idén az emelkedés eddig nem évi 10 százalékos, hanem havi 10 százalékos szintre ugrott. Fontos tudni, hogy ez nem egy uniós index, az Egyesült Királyágnak és Norvégiának is van benne cége. A top 10 komponens között a francia, a brit, a német és az olasz cégek dominálnak, a fent említett varázslatos 7-es mellett az Airbus, MTU Aero, a Kongsberg cégek vannak a top 10 között. A különbséget amúgy az adja, hogy fent pusztán védelmi cégekről beszéltünk, ez pedig egy repülési és védelmi index, ide már a polgári légi ipar cégei is befértek. Három év alatt mindenesetre a védelmi szektor 150 százalékot drágult.
A lendület ráadásul megmaradhat, a NATO régóta kérte a tagállamokat, hogy az egyes országok legalább a GDP 2 százalékát fordítsák védelemre, de a tényleges kiadások csak 2024-ben kezdték el elérni ezt a szintet, természetesen nem mindenhol, de azért már határozottan volt növekedés és összesítve megvan ez a mérték. Magyarország is elérte a 2 százalékot, de például Ausztria, Luxemburg, vagy Írország nagyon le van maradva.
A NATO legutolsó csúcstalálkozóján elfogadta, hogy a következő tíz évben, 2035-re GDP-jük öt százalékát védelemre és biztonságra fordítják.
A Deloitte tanácsadó cég nemrégiben publikálta, hogy nagyságrendileg 700 milliárd eurós többletköltséget jelent az uniós államoknak, a védelmi kiadások ilyen mértékű emelése.
Nagy lehetőség azonban ez a kis- és középvállalkozásoknak, mert nagyon sok helyütt kellenek majd állandó beszállítók.
Magyarország előrelátó volt
A hazai Budapesti Értéktőzsdén nincsenek védelmi cégek, természetesen kapcsolódások vannak, a 4iG kooperál a német Rheinmetallal, a távközlési cégek a védelem kommunikációs fejlesztéseiben is részt vehetnek, a katonaságnak is szállítani kell majd üzemanyagot, de azt nem állíthatjuk, hogy a tőzsdén lenne „defense” szektor.
Ugyanakkor a magyar gazdaság szempontjából egészen jól jött ki, hogy a nagy boomot évekkel megelőzve indultak meg a nagy beruházások. 2016-ban jártunk, amikor már túl voltunk a Krím 2014-es orosz
elfoglalásán, és Magyarország Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program néven programot hirdetett.
Ma már nincsen benne a névben a 2026 (akkor 10 éves volt az első program), sőt, bizonyos feladatok be is gyorsultak, de a lényeg ugyanaz. Minden fegyvernemet párhuzamosan fejleszteni kell és egy átfogó hadiipar-fejlesztési program is elindult. Az állam úgy gondolkodott, hogy amennyiben többet kell költeni a honvédelemre, abból azért legyen hazai munkahely és hazai megtérülés is.
Magyarországon, Szolnokon épül fel Közép-Kelet-Európa legnagyobb, high-tech laktanyája is.
Nagyon sok irány
Tíz év fejlesztéseit és külföldi cégvásárlásait nehéz röviden összefoglalni, de azért mutassunk be pár irányt!
Magyar-német vegyesvállalatként jött létre a zalaegerszegi Rheinmetall Hungary Zrt. A cég 51 százalékban a német Rheinmetall tulajdonában áll, de 49 százalékban az új magyar védelmi holding, vagyis az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (vagyis a magyar állam) a részvényes és közel 250 fővel épít harci járműveket, így a Lynx (hiúz) elnevezésű lánctalpas gyalogsági harcjárműveket.
Emellett is van vagy fél tucat gyárfejlesztésünk. Gyulán az Airbus helikoptereihez precíziós alkatrészeket gyártanak, Kiskunfélegyházán az állami HM Arzenál Zrt. kézifegyvergyárat üzemeltet. Várpalotán lőszergyár működik, Kaposváron pedig a török Gidrán harcjárművekhez készülhetnek fontos, magas hozzáadott értékkel bíró alkatrészek.
Külföldre is befektet a hazai hadiipar
Ráadásul részben magyar üzleti körök, végül pedig maga az állam külföldön is fektetett hadiiparba. Csehországban üzemel a kis méretű repülőgépeket gyártó Aero Vodochody nevű vállalat. Ebben ugyanúgy magyar többségi tulajdonos van immár, mint az osztrák Hirtenbergerben.
A magyar állam ugyanis a haderőfejlesztési program részeként a 160 éves múltra visszatekintő Hirtenberger Defence Systems (HDS) aknavetőket és aknagránátokat gyártó vállalatot megvette.
Az, hogy az egyes cégek el tudtak-e úgy rajtolni, ahogy tervezték, vagy később beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket eltérő és még biztosan lesznek sikersztorik és kudarcok, de magát az irány (sajnos) visszaigazolta az élet, mert valójában persze egyáltalán nem öröteli, hogy Európa ilyen intenzív védelmi beruházásokra kényszerül.
