Oroszország, mint agresszor, Kína, mint fenyegetés és a Közel-Kelet, mint örökké eszkalálódó konfliktus – mindenki választhat, hogy éppen miért fegyverkezik, de mindenki fegyverkezik. Ezen pedig sokat keresnek az amerikai (Lockheed, Northrup, RTX) és az európai (Rheinmetall, Saab, Dassault, Rolly-Royce) óriások. A cégeknek annyi pénzük van, hogy méretes osztalékokat fizetnek és többen is visszavásárolják a saját papírjaikat.
Si vis pacem, para bellum – ha békét akarsz, készülj a háborúra!
A latin bölcsesség nagyon jól ismert, a mai napig rengetegen idézik, de azt vélhetően nagyon kevesen tudják, hogy eredetileg egy Publius Flavius Vegetius Renatus, vagy röviden csak Vegetius nevű római hadászati szerző írta le. Aztán sokan felhasználták, például George Washington amerikai elnök, így vélhetően többen neki tulajdonítják az eredeti szöveget.
Mindenesetre, aki a latin kifejezést is ismeri, máris rájöhet, hogy a Georg Luger által kifejlesztett híres Parabellum pisztoly jelentése is ez: felkészülni a háborúra.
Tényleg mindenki készül
Márpedig most valóban mindenki készül.
Azt már megszokhattuk, hogy a Közel-Keleten a megtermelt jövedelmek jelentős része fegyverre megy el.
Ennek különös aktualitást ad az, hogy a Hezbollah síita szervezet által megrendelt és vélhetően az izraeli Moszad által megbuherált csipogók felrobbantak és több ember halálát is okozták. Nekünk, magyaroknak azért lehet rossz érzésünk,
mert magyar cég is közreműködött az értékesítési láncban, és bár vélhetően nem a BAC Consulting volt a kulcsszereplő, de azért nem jó felbőszíteni a mégoly távoli terrorszervezeteket sem.
Mindenesetre az öböl menti államok csak a szokásos készültségben vannak, míg a fejlett Nyugat az orosz agresszió miatt eszmélt, és fogott erőteljes fegyverkezésbe.
A rendkívül fegyelmezett Németország még a deficit- és adósság-szabályaiból is felfüggesztést adott magának, csak lehessen többet fegyverekre költeni.
Konfliktus mindenütt
Döbbenetes, de a jelenlegi háborús regiszter szerint 110 nagyobb fegyveres konfliktus zajlik a világban, ebből 7 Európában. Igaz, ha elolvassuk a részleteket, azért ezek annyira nem is tűnnek mindig európai konfliktusnak, mégha Oroszországot sorolhatjuk is valóban Európához. Hiszen a 7 háború úgy jön ki, hogy Oroszország jelenleg megszállja a Krímet (Ukrajna), Transznisztriát (Moldova), valamint Dél-Oszétiát és Abháziát (Grúzia), de a tanulmány európai háborúnak sorolja Örményország és Azerbajdzsán konfliktusát, na és persze az orosz-ukrán háború kelet-ukrajnai frontjait is.
Igen Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is az európai focibajnokságokban szokott indulni, de azért az, hogy a Hegyi-Karabah Európa lenne, talán mégsem állja meg a helyét.
Érdekesség, hogy az orosz-ukrán háború e regiszter szerint amúgy nem új, a 2022-es intenzív szakasz nem befolyásolta a háborúk számát, mert a genfi kutatók 2014 óta európai fegyveres konfliktusként tartották számon azt, ami Donyeck és Luhanszk környékén zajlott.
Üzletileg
A Barchart szerint 2020 óta a globális védelmi kiadások évente több mint 4 százalékkal nőttek, ami nagyjából négyszerese a pandémia előtt megszokott növekedési ütemhez képest, és 2023-ban még ehhez képest is felgyorsult (7 százalékkal bővülő) fegyverkezési kiadásokkal találkoztunk. Gyorsan hozzátehetjük, hogy a rengeteg megrendelésnek természetesen az érintett hadicégek a nagy nyertesei, akiknek annyi szabad pénzük lett, hogy többen rekordosztalékot fizettek, vagy jelentős mértékben elkezdték visszavásárolni a saját részvényeiket. De azért aki magánemberként keresni szeretne a világ félelmén, szintén megteheti, vagy konkrét részvények, vagy védelmi (defense) ETF-ek megvásárlásával.A folyamatnak ugyanis egyaránt nyertesei az amerikai védelmi óriáscégek, illetve a kisebb, de gyorsabban növekvő európai hadiipari vállalatok.
Egy remek termék
Aki ezek között konkrét részvényt keresgélne, ilyen az amerikai Lockheed Martin, az RTX Corporation, a Northrup Grumman, a General Dynamics, míg Európában a BAE Systems, a Rheinmetall Industrials, illetve a Saab.
Az amerikai cégek között egy nagy hiányzót megemlíthetünk.
A nehezebb időszakot megélő Boeing nem véletlenül maradt ki a felsorolásunkból, de a többiek tényleg jó passzban vannak, és tényleg jól állnak az európaiak is, amelyek nagy hasznot húztak a dömpingszerű új lőszer- és rakétaszerződésekből.
Az Euro Stoxx Aerospace and Defense index a védelmi ipar nagyjait fogja össze, és nagyjából megduplázódott, amióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.
A top 10 cég a következő: Rolls-Royce, Leonardo, Thales, Saab, Safran, Mtu Aero Engines, Dassault Aviation, Rheinmetall, Airbus, BAE Systems.
A globális katonai kiadások 7 százalékkal, 2430 milliárd dollárra nőttek 2023-ban, ami 2009 óta a legmeredekebb éves növekedés. 2023-ban a NATO-tagországok kiadásai a világ védelmi kiadásainak több mint a felét tették ki. A világ legnagyobb (döntően nyugati) repülőgép- és védelmi vállalatai ilyen környezetben rekordmennyiségű készpénzt halmoztak fel, nincs is igazán szükségük banki finanszírozásra. A Vertical Research Partners a Financial Times számára készített elemzése szerint a 15 vezető globális védelmi cég 2026-ra 52 milliárd dollár szabad cash flow-t termel majd, ami majdnem a duplája a 2021 végi összesített cash flow-nak!
Rheinmetall a fókuszban
A számunkra különösen ismert, mert Magyarországon is nagyon aktív a német Rheinmetall, amely társaságnak volt most egy különös története.
Vezérigazgatója, Armin Papperger ellen orosz szervezésű merényletet kíséreltek meg, mert köztudott, hogy Papperger erősen támogatja az ukrán háborús erőfeszítéseket.
Szerencsére az amerikai titkosszolgálatok értesültek erről, és figyelmeztették a német hatóságokat.
És bár innentől Papperger Európa egyik legvédettebb embere lett, azért nem lehet jó érzés, ha valakinek a nyomában az orosz titkosszolgálatok járnak.
Ahol most tartunk, az még csak a kezdet, a NATO-tagországok valójában most gondolják át, hogy mire kell készülniük, és ehhez mire lesz szükségük Oroszországgal, az ingatag Közel-Kelettel és a kínai hadseregnek a csendes-óceáni térségben való terjeszkedésével kapcsolatban.
Ilyen hangulatban továbbra is rekordmennyiségű bevétele lehet a vezető védelmi vállalatoknak. Ugyanakkor a kedvező felvásárlási lehetőségek korlátozottak, így azt tippelnénk, hogy a közeljövőben is folytatódik a részvényesek javadalmazása, vagyis a magas osztalékfizetés.
