Habár az elmúlt évtizedekben Magyarországon is visszaszorult a többgenerációs együttélés, az egyszülős családok körében mégis jelentős azoknak az aránya, akik nagyszülőkkel élnek egy háztartásban – közölte az Egyszülős Központ.
Mint írták, a 2022-es népszámlálási adatok szerint az egyszülős családok 19 százaléka él közös címen a nagyszülői generációval, míg a párkapcsolaton alapuló családokban ez az arány csupán 11 százalék.
A háromgenerációs együttélés gyakran akkor kezdődik el, amikor egyszülőssé válik egy család: ilyenkor lakhatási vagy anyagi nehézségek miatt költöznek össze az egyedülálló szülők és gyermekeik a nagyszülőkkel, akik nemcsak érzelmi támogatást, hanem gyakorlati segítséget is tudnak nyújtani – mutattak rá.
A közleményben kitértek arra is, hogy a településtípus és a megyei elhelyezkedés is hatással van a háromgenerációs háztartások előfordulására: a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken az egyszülős családok 15 százaléka, kisebb vidéki városokban 20 százaléka, míg a falvakban 25 százaléka élt egy címen a nagyszülőkkel.
Ez az együttélési forma különösen a kisgyermekes egyedülálló szülők körében gyakori, ahol a legfiatalabb gyermek öt év alatti, esetükben minden harmadik család a nagyszülőkkel él együtt. A gyermekek életkorának növekedésével ez az arány azonban folyamatosan csökken, a 18 évnél idősebb gyerekek esetében már csak 12 százalék – tették hozzá.
Közölték azt is, hogy az anyagi helyzet és az iskolai végzettség is szerepet játszik a háromgenerációs együttélésekben: az alacsonyabb iskolai végzettségű, illetve az inaktív szülők között gyakoribb, hogy a nagyszülőkkel közös háztartásban élnek.
