A Haza bölcse naponta omnibuszozott a Városligetbe – beszélgetés a Városligetről szóló új könyv szerzőjével

Tudta-e, hogy az 11-12. században vadmacskák és bölények tanyáztak a Városliget területén? Akkoriban, és még a 18. századig Ökördűlőnek nevezték. 1752-től kezdődik fejlesztése, Batthyány József hercegprímás és Boráros János főbíró, Pest alpolgármesterének szorgalmazására. A 18. század végére, a 19. elejére a polgárosodó város kedvelt szórakozó- és pihenőhelyévé vált, amelynek neve az 1830-as évektől: Városliget. Gazdag történetét Lovas Dániel 376 oldalas, képekkel teli albumban dolgozta fel. Vele beszélgettünk.

Lovas Dániel
Forrás: Liget Budapest

Önnek múltja van e témában. Mi indította arra, hogy a Városligettel ilyen behatóan foglalkozzon?

Nagyon sok eset van, amikor véletlenek sorozatából áll össze valami. Tehát azt mondhatom, hogy véletlenek sorozata után jutottam el a Városliget témájához.

Igazán az fogott meg, hogy létezik itt egy többé-kevésbé jól körülhatárolható terület, mintegy 100 hektár, amelyik több, mint 200 éve változatlanul e helyen fekszik és az emberek több évszázada használják. És ezen a területen, kicsiben szinte megtörténik minden, ami a magyar történelemben nagyban megesett.

Gondoljunk csak arra, hogy az 1500-as évek közepéig az ide kapcsolódó Rákosmezején tartották a rendi országgyűléseket, a kísérő személyzet a Városerdőben táborozott, aminek káros következményeit Mária Terézia Gödöllőre utazva látta és bizony szóvá is tette.

Ettől kezdve, ez a történet fölér egy fordulatos kalandregénnyel, érdekes sztorik fűzére. Ezt látva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy valakinek végre össze kellene foglalnia egyetlen kötetben a kezdetektől napjainkig a Városliget történetét.

Több mint egy évtizedes előmunkálatok összegzéseként a Múlt-kor Történelmi Magazin és a Városliget Zrt. együttműködésében született meg ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet, amely elsősorban – de nem kizárólag -, a történelem iránt érdeklődő olvasóknak szól.

Megismerhetik a Liget aranykorát, hanyatlását és újjáéledését is, valamint a híres személyiségeket és fontos eseményeket, amelyek a parkhoz köthetők.

A Milleneum háza
Forrás: Liget Budapest

József nádor szerepe

Fölvetődik a kérdés, hogy valójában hol kezdődik és hol végződik a Városliget, hiszen ráfut a Stefánia, az Andrássy út a neoreneszánsz és szecessziós palotákkal.

A Városliget kisugárzása hatalmas. Ha végig gondoljuk, hogy mi minden történt a 19. században Pest-Buda, majd Budapest építészeti szerkezetének kialakulásában, bátran leszögezhetjük, hogy a Városliget kulcsszerepet játszott ebben.

Hiszen a Sugár utat azért építették meg, mert a Belvárosból az emberek szerettek volna kijutni a Városligetbe. Ezen az úton zötyögött ki omnibuszon szinte naponta Deák Ferenc, hogy mint az Állatkert egyik törzsvendége, pereccel etesse a zoo első medvéjét, Kristófot.

A Sugár út, a mai Andrássy út most is a városszerkezet egyik fő tengelye. A Városliget, és ezt nagyon sokféleképpen próbálom bemutatni a könyvünkben, kiemelt sűrűsödési pontja a főváros életének évszázadok óta, a kisugárzása éppen ezért oly nagy.

A Városliget madártávlatból
Forrás: Liget Budapest

Mit gondol, a legmozgalmasabb 200 év lehet akár több is?

Persze, hiszen tart a napjainkig, és nincs vége. De a kezdete 1752, amikor a város megszerezte, azóta a Városliget közösségi tulajdonban áll. Lassan két és háromnegyed évszázada. Elképesztő teljesítménynek tartom, hogy a történelmi hullámzásoktól függetlenül életben tudott maradni. Ezt nagyon nagyra kell értékelnünk.

Az első nagy és szisztematikus fejlesztés az 1700-as évek utolsó esztendeiben indult, a faállományt cserélték, olyan fajokat ültettek, amelyek a futóhomokot megfogták. A legjelentősebb változás a Királyi Pesti Szépítő Bizottmány megalakulásához és József nádor pártfogásához köthető.

Éppen 210 évvel ezelőtt zajlott a Városliget elődjének, a Városerdőnek a tervezésére kiírt pályázat, amely az eltelt időszakra visszatekintve a Városliget históriája egyik legfontosabb mozzanatának bizonyult.

A pályázat akkori nyertese az a Nebbien Henrik német kerttervező és -építő lett, akinek a terveihez 200 évvel később egy másik, mai tájépítész csapat is visszanyúlt: a Garten Stúdió.

A liget egy részlete
Forrás: Liget Budapest

A második világháború pusztításai

Nebbien úttörő jelentőségű munkájának elemeit a Ligetben sétálva tehát ma is felfedezhetjük.  Ám hullámvölgyeket is megért a Liget, számít ez?

Természetesen. A második világháború hihetetlen pusztítást okozott a Városliget épületeiben.

A Nyugati pályaudvar közelsége miatt erőteljesen bombázták a környéket. Több ikonikus épület – például a hatalmas Iparcsarnok -, teljesen megsemmisült. A Közlekedési Múzeum épülete még az 1950-es évek végén is romokban állt, az Állatkert állománya is elpusztult, olyan óriási kár érte a Városligetet, ami a korábbi polgári életforma intézményeit is tönkretette.

Érdekes módon viszont a Széchenyi fürdő szinte sértetlenül élte túl a bombázásokat.

De a háború után kezdődő korszak sajnos folytatta rombolást, felrobbantották a Regnum Marianum templomot, kiépítették a felvonulási teret, felállították a Sztálin szobrot és a mellvédet, amiről a pártkorifeusok integettek a felvonulóknak. Ezek elbontása után a csupasz felvonulási tér monstruózus parkolóvá lett, a szocialista korszak végére bizony lepusztult állapotba került az egész park.

A kiadványunkból megtudható, hogy eleink milyen intézményeket húztak fel és bontottak el itt, milyen volt a Liget, amikor méltatlanul kevés figyelem hárult rá. De kiemelt szerepet kap az albumban a jelen és a jövő is: a Liget Budapest Projekt, amely a kontinens legnagyobb volumenű, rangos díjakkal sokszorosan elismert városfejlesztési és kulturális beruházása.

Fantasztikus mennyiségű és mélységű anyag került a kötetbe. Van-e kedvenc korszaka?

Meg fogja lepni az olvasókat, hogy milyen sok dolog történt a 19. században.

Tehát a Városliget 19. századi története rendkívül gazdag, és ebből a jó alapozásból jött aztán létre egy olyan virágzás, robbanásszerű gazdagodás az 1900-as évek legelején, egészen az első világháborúig, amit aranykornak lehet nevezni.

Változatos, nyüzsgő élet folyt itt – talán ez az egyik legkedvesebb korszakom.

Regényes ismeretterjesztés

Egy sor rangos intézmény működik Ligetben, illetve környezetében az Andrássy úton, a Magyar Állami Operaháztól kezdve a Szépművészeti Múzeumon át a Műcsarnokig. Konzultált a kutatóikkal vagy a levéltárakban minden megvan?

Én nem kutató történész vagyok, nem azt a fajta klasszikus történészi munkát végzem, amit a szaktörténészek. Inkább írónak, illetve publicistának nevezem magam.

Olyasvalakinek, aki összegyűjtötte sok nemzedék felhalmozott tudását, és azt kissé regényszerűen az olvasók elé tárja.

Úgy vélem, ez jó értelemben vett tudományos ismeretterjesztő könyv, amit nem elsősorban a szakmai közvéleménynek szántam, hanem arra törekedtem, hogy legyen végre egy olyan kiadvány, amit, ha fellapoz az ember, képet kap róla, hogy a Városligetben mi történt az elmúlt nagyjából 200 évben.

Forrás: Liget Budapest

A kötet ismerteti, hogyan valósultak meg olyan ikonikus épületek, mint az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza vagy a Millennium Háza, illetve hogyan újultak meg és bővültek a park zöldfelületei. A Városliget folyamatosan gazdagszik, vagyis a könyv előbb-utóbb bővítésre szorul, tervezi?

Bővítés mindig jár az ember fejében. Valójában új kötet tervén gondolkodom, ami ezt kicsit kiegészítené. Színes történetek lennének benne azokról az emberekről, családokról, akik itt éltek és működtek.

További hírek