Mikor kell elindulnom, hogy időben odaérjek valahova, milyen útvonalon menjek, milyen közlekedési eszközzel, ez mennyibe kerül, milyen károsanyag kibocsátással jár, mennyibe kerül a parkolás, vettem-e már autópálya matricát, akciós-e a hot dog a benzinkúton, ahol tankolni szoktam? A jövő útvonaltervezői ezekre mind tudnak majd válaszolni. A tudás.hu-nak Siegler Ádám, a Topolisz Kft ügyvezető igazgatója nyilatkozott.
Ma már rengeteg közlekedési navigációs eszköz áll rendelkezésre, hogy megtervezzük az utazásunkat és a leggyorsabban eljussunk a célunkhoz. Miben különböznek ezek a megoldások?
Érdemes tisztázni először a fogalmakat, mert lényeges különbség van egy navigációs alkalmazás és egy útvonaltervező között. Az előbbi az éppen aktuális forgalmi adatokra, távolságra alapozva tervezi meg az utat, aztán valamilyen eszköz, például telefon, az autóban lévő GPS segítségével végigvezet a kívánt célhoz.
Az útvonaltervező pedig egy jövőbeni utazás, közlekedés megtervezéséhez ad támpontokat, úgy, hogy – különböző szempontokat figyelembe véve – minél több információ álljon rendelkezésre az eljutás mikéntjére vonatkozóan.
A legtöbb felhasználó telefonján ott vannak a nagy globális navigációs megoldások, amelyek azonnal optimalizálják, hogy merre menjek. Ehhez képest miben tud támogatni egy útvonaltervező?
Egy nagy, ismert navigációs útvonaltervezővel bárhol a világon közlekedhetsz, de pont azért, mert globális léptékű, kevésbé koncentrál a helyi sajátosságokra, változásokra.
Egy adott országra specializált útvonaltervező sokkal több részletes helyi adatot tartalmaz, precízebb.
Ez teszi alkalmassá, hogy sokkal inkább a tudatos, az előre tervezni szerető felhasználókat támogassa, akik inkább elkerülnék a meglepetéseket. Egy navigációs rendszer ezt részben tudja, de nem ezt teszi középpontba.
Egy útvonaltervező, hogy erre képes legyen, historikus adatokat gyűjt, tehát, ha én szerdán azt szeretném megtudni, hogy péntek délután például az M5 autópályán milyen forgalomra számíthatok, és mennyi idő alatt érek el Budapestről Szegedre, azt nagy eséllyel meg fogja tudni mondani a múltbéli adatokból kiindulva.
Az adatok mellett persze szükség van olyan térképre is, amely naprakészen követni tudja az aktuális valóságot.
Ez vonatkozik az úthálózatra, a közlekedési szabályokra, lezárásokra, a sebességkorlátozásokra.
Ez az előretervezés milyen helyzetekben lehet hasznos egy felhasználó számára?
A választ a különböző célcsoportok igényeinek oldaláról fognám meg, azaz kik és milyen szándékokkal közlekednek.
Akik a saját közlekedésükkel, utazásukkal kapcsolatos döntést akarnak hozni, nekik is különböző szempontjaik lehetnek. Például hogyan tud a leggyorsabban, a legolcsóbban, legkényelmesebben egy adott időpontra elérni, milyen lesz az időjárás, van-e, és milyen közösségi közlekedési bérlete, ha autóval megy, hogyan fog parkolni, béreljen-e esetleg inkább közösségi megosztású járművet, vagy inkább menjen sajáttal?
Mondok egy gyakorlati példát. Tegyük fel, hogy Budapest agglomerációjában élek és holnap este egy belvárosi színházi előadásra mennék, de egy negyedórával az előadás előtt szeretnék megérkezni, a feleségem a színházba mindig magassarkúban megy, tehát nem szeretne sokat sétálni.
Egy jó útvonaltervező összehasonlítást ad, hogy a különböző közlekedési módok igénybevételével mikor kell elindulnom, hogy időben odaérjek, milyen útvonalon menjek, ez mennyibe kerül, milyen károsanyag kibocsátással jár, ha parkolni szeretnék, ezt mennyibe fog kerülni, hova kell küldenie az sms-t, hogy elindítsam a parkoló órát.
De ha esetleg annyira elszánt vagyok, hogy biciklivel menjek, akkor kiszámolja azt is, hogy mennyi kalóriát égetek el.
A felhasználók másik csoportja az útvonaltervezőt üzemanyagelszámolásra használók, akik nem kevesen vannak. Nekik általában a cégük fizeti az útiköltséget. A tervező, amellett, hogy kiszámolja az optimális útvonalat, az úthasználati költségekről is készít egy összefoglaló jelentést.
Ezen túlmenően sok olyan kis és középvállalkozás van Magyarországon, amelyeknek a szállítmányozás ugyan nem a fő profilja, viszont a termékeiket, szolgáltatásaikat nagyon sok helyre kell eljuttatniuk.
Ilyen például egy kereskedő vállalat, ami maga szolgálja ki az üzleteket, ezért számukra fontos, hogy ezeket a kiszállításokat úgy optimalizálják, hogy az időben és a költségekben is a leginkább hatékony legyen.
Ilyenkor az adott címeket rögzítve az útvonaltervező egy listát készít arról, hogy a helyszíneket milyen sorrendben, milyen útvonalon kell bejárniuk, és ez mennyibe fog kerülni, de ha például több járműve van, melyikkel hova menjen. Persze erre is vannak támogató logisztikai termékek, de ezek nagyon költségesek és inkább a nagyvállalatokra vannak szabva.
Mik az igények, felhasználói elvárások, amelyek a jövőbeni fejlesztési irányokat meghatározzák?
Ma már mindenki pillanatok alatt akar információhoz jutni, nem akarunk időt, energiát fektetni a kutakodásba, nincs ez másként a közlekedésünkkel kapcsolatos döntéseinket illetően sem. Miközben persze egyre rosszabban reagálunk arra, hogy ha téves információnk van valamiről.
Egyre inkább a több funkciót tartalmazó egyszerűen használható felületet szeretik a felhasználók.
A jövőben a felhasználói élmény ezért még inkább kulcsfontosságú lesz.
A felméréseink szerint a fogyasztók olyan útvonaltervezővel lennének a legelégedettebbek, ahol minden, a közlekedéssel kapcsolatos információ, döntéstámogatás egy helyen elérhető, vagyis ne kelljen azzal vesződnie, hogy egyik megoldásból a másikba kelljen lépegetnie. Ide tartozik az időjárás, a parkolás, az üzemanyag vásárlás, hol tudok megállni, ha mosdóra van szükségem, de azt is lássa, hogy egy másik applikációban megvettem-e az autópálya matricát és ha nem, akkor figyelmeztessen.
A mesterséges intelligencia megjelenésével ez még hatványozottabb lesz oly annyira, hogy már a szokásaim, az adataim alapján arra is felhívja például a figyelmemet, hogy az hot dog, amit legutóbb vettem a benzinkúton, most akciós-e.
