A matematika az a tantárgy, ami nagyon sok tanuló számára komoly kihívást jelent az iskolában. Bár a diákok többsége megküzd a számokkal, és minden osztályban van egy-két „matekzseni” is, azért szép számmal akadnak olyan tanulók, akiknek a legádázabb ellenfele a matematika. Hasonló a helyzet a mindennapi pénzügyek területén is. Nem kell azonban közgazdásznak, vagy befektetési szakértőnek lenni ahhoz, hogy eligazodjunk a mindennapi pénzügyi döntések világában, hiszen pénzügyei mindenkinek vannak. Adódik a kérdés: Vajon hogyan hozható közelebb a gyerekekhez a matematika és akár a pénzügyek világa? Lehet izgalmassá tenni a tanulást?
A fiatal matematikusokból, fizikusokból, informatikusokból és pedagógusokból álló Medve Matek csapat a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen azon is dolgozik, hogyan lehet játék a számok és a pénzügyek bonyolult világából. A Medve Matek program vezetőjével, dr. Balogh Tamás Lászlóval arról beszélgettünk, hogyan szerettethető és értethető meg a matematika és a mindennapi pénzügyek világa gyerekbarát, új megközelítéssel.
Kezdjük az elején: Mégis, mi köze van a medvéknek a matematikához, kik állnak a név mögött? Hogyan indult a program, és milyen fejlődési lehetőségeket rejt a jövőben?
A „MEDVE” a mi esetünkben egy mozaikszó: a Matek, Erdei, Debreceni és Vetélkedő szavakból áll össze. A program Debrecenből indult még 1999-ben egy szabadtéri, akadályverseny-jellegű matematikai kaland megszervezésével. Azóta számos szabadtéri csapatversenyt, nyári- és évközi tábort, élménynapot és matematikai workshopot szervezett meg a Medve Matek csapata, pont idén lesz a 200. rendezvényünk. A szervezői gárda mindig is a fiatalokra épített, így a modern szemlélet és a diákokhoz való empatikus hozzáállás a mai napig kulcsfontosságú a Medve Matekban.
2023-ra elmondhatjuk, hogy évente 30-40.000 diákot mozgatunk meg szabadtéri matematikai, logikai és pénzügyi kalandjainkkal (pl. Medve Szabadtéri Csapatverseny, PénzFutam, Logirintus), és csaknem 1000 diákot táboroztatunk, valamint fenntartunk egy több száz fős, lelkes önkéntes közösséget. Legnagyobb rendezvényeinken egyszerre több mint 2000 gyerek old meg fejtörőket a szabadban vándorlás közben. Célunk az, hogy érezhető társadalmi hatást érjünk el a logikus, problémamegoldó gondolkodáshoz való hozzáállás fejlesztésében és a modern, 21. századi készségek elsajátításában.
Bár lehet sokféle, akár élvezetes módon oktatni, mindez keveset ér, ha nem talál befogadásra. Hogyan viszonyulnak a játékos megoldásokhoz a tanárok és a gyerekek?
A kulcs a tanári hozzáállás. Ahol van egy-két lelkes pedagógus, ott csodák érhetők el a gyerekek attitűdjében is. Szerencsére jó tapasztalataink vannak: rengeteg elhivatott pedagógus van az iskolákban, akiknek szívügye, hogy a diákok közelebb kerüljenek az általuk oktatott tárgyhoz, és ezért nyitottak új ötletekre, megoldásokra is. A gyerekek akkor szeretnek bele a rendezvényeinkbe, ha részt vesznek rajta, de ezt a tanárok közvetítő és motiváló szerepe nélkül jóval nehezebb lenne elérni. Összességében a rendezvényeink, kezdeményezéseink túlnyomórészt pozitív fogadtatásra lelnek, a nehézségeink abban mutatkoznak meg, hogy rávegyük a célközönséget, hogy tegyék meg az első lépést.
Ehhez, ha minden igaz, a „játszva tanulás”, azaz az edutainment jelenti a legnagyobb vonzerőt.
Valóban, hiszen egészen más, amikor a tanulás nem egyfajta teherként, nehézségként jelentkezik, hanem olyan tevékenység közben tanulunk, amit élvezünk. Bár ez a szó nem túl régi, de véleményem szerint az edutainment nagyon régóta jelen van az életünkben: ahogy a kisgyerekek játékszerszámokkal „dolgoznak”, vagy legózás közben fejlesztik finommotorikus mozgásukat, esetleg egy iskolai kirándulás közben tesznek szert új tudásra, ez mind tekinthető edutainment-nek. A tanulási folyamat egészét persze nem válthatja fel a játszva tanulás, de a jelentőségét érdemes komolyan venni.
Milyen előnyei lehetnek a szórakozva oktató módszereknek?
Számos vizsgálat kimutatta, hogy az új ismeretek akkor ragadnak meg leginkább, ha mintakövetésen, egy dolog kipróbálásán, vagy játékon alapulnak. De azt is fontos látni, hogy a 21. században számos interdiszciplináris készség is kulcsfontosságúvá válik (pl. a csapatmunka), és ezeket a hagyományos (frontális, illetve memorizálásra épülő) tanítási keretek közt nehéz átadni. Hiszem, hogy alapvetően minden gyerek szívesen tanul, csak meg kell találni a megfelelő utat hozzájuk.
Viszonylag új dologról beszélünk, annak is eddig csak a pozitív oldaláról ejtettünk szót. Joggal merülhet fel – mint minden újdonsággal kapcsolatban – a kérdés, hogy vajon vannak-e hátrányai, korlátai a szórakozva oktató modelleknek?
Annyi biztos, hogy a tanulás mindenkor öröm kellene, hogy legyen. Ugyanakkor nem szabad, hogy a tanulás komolytalanságba csapjon át, hiszen így a gyerekek nem érzik majd azt, hogy nekik valóban el kell sajátítaniuk új ismereteket, amik aztán számon is kérhetők rajtuk. Egy jó tanár tudja, hogy hol kell lazábbra engedni a „gyeplőt”, és mely helyzetekben van szükség fegyelmezettebb munkára és a hagyományos tanulási módszerek alkalmazására. A legnagyobb kihívás a módszerek közti egyensúly megtalálása, amely nemhogy iskolánként, de egyénenként is különbözik.
Hol tart ma Magyarországon ez a fajta oktatási modell, ha modellnek lehet nevezni? Tantárgyspecifikus kezdeményezések vannak? Esetleg problémaorientált megoldásokkal találkozunk? Milyen irányzatokat lehet megkülönböztetni?
A Medve Mateknál a matematika oktatására látunk rá. Ennél a tárgynál számos szuper kezdeményezés van Magyarországon, amelyek nemzetközi összevetésben is kiemelkedőnek mondhatók, ráadásul nagy hagyományai vannak hazánkban a matematika magas szintű oktatásának. Azonban a matek megszerettetése még hagy kívánnivalót maga után, ugyanis továbbra is ez az egyik legelutasítottabb tantárgy. A legtehetségesebb tanulók kiemelt gondozásán túl fontos lenne erőteljesebben foglalkozni a tantárgyakhoz való általános hozzáállás javításával, ugyanis a modern, tudásintenzív munkaerőpiac sokkal nagyobb létszámban szívná fel például a jó IT- vagy gazdasági szakembereket, mérnököket, mint ahány tanuló a közoktatásban a különböző tehetséggondozó és „elitképző” programokban részt vesz. Ezen a ponton arra hívnám fel a figyelmet, hogy a jó gyakorlatok, tapasztalatok cseréje nagyon fontos lenne országon belül és kívül is. Hogy tanuljanak egymástól a tanárok, vendégeskedjenek egymásnál, és legyenek rugalmasak új módszerek kipróbálására.
A matematika az egyik olyan tantárgy, amelybe a legkönnyebben beépíthetők a gyakorlatias, mindennapi pénzügyek. Ezért is működik Önökkel együtt a Pénziránytű Alapítvány. Milyen visszhangja volt a közös fejlesztéseknek?
A pénzügyi ismeretterjesztés, valamint a diákok logikus és kooperatív gondolkodásának fejlesztése érdekében működünk együtt a Pénziránytű Alapítvánnyal. Az országosan elérhető ingyenes, pénzügyi-logikai kalandjátékokkal eddig összesen 25500 tanárt és tanulót mozgattunk meg közösen. 2022 decemberében a Logikai fejtörők hetén, 5-12. évfolyamos diákok pénzügyi időutazás témájú kalandpályákat érhettek el ingyenesen a Logirintus online kalandjáték keretében. A tavaszi PÉNZ7 kísérőeseményeként pedig a PénzFutamot, a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó játékot három hét során több mint 13700 résztvevő próbálta ki. Június 8. és július 9. között a PénzFutam visszatér. Az ország több mint 210 pontján elérhető izgalmas, pénzügyi tudatosságot fejlesztő szabadtéri kaland rendhagyó tanórai foglalkozásként, nyári táborok programelemeként, de családi, baráti kikapcsolódásnak is jó szívvel ajánlható. A matematika, a pénzügyi ismeretterjesztés és az élményteli tanulás így újra összekapcsolódik.
Dr. Balogh Tamás László gazdaságmatematikus, matematikatanár, a Medve Matek mai működési alapjait ő tette le, és ő irányítja a főszervezői csapatot. 2000-ben még általános iskolás diákként szeretett bele a „Medvébe”, 2004 óta pedig a szervezői csapat tagja. Korábban számos matekversenyen országos Top 10-ben végzett, egyetemistaként és PhD-hallgatóként több oktatói díjat is elnyert. De arra a legbüszkébb, hogy van két huncut kisfia.
