A nagy járványok jellemzően több évig tartottak, így bár a koronavírus már egy éve megjelent Európában, és nagyon hosszúnak érezzük az azóta eltelt időt, ez mégsem számít ritkaságnak a járványok történetében. Nézzük meg, hogy a nagyobb járványok mennyi idő után szűntek meg!
Sajnos egy rossz hírrel kell kezdenünk: a történelemben feljegyeztek olyan járványt is, az Antonine pestist, amely Marcus Aurelius császár uralkodása alatt 15 éven át, 165 és 180 között tombolt a Római Birodalomban, és 5-10 millió ember életét követelte. Ez azonban extrém eset volt.
A Nagy Pestisjárvány Európában évekig, egy-egy régióban hónapokig pusztított
A Nagy Pestisjárvány Európában 1347-ben tört ki és 1352-1353-ig pusztított. Igaz, a járvány Észak- és Kelet-Európát csak 1349-1350-ben érte el, s egy-egy régióban csak hónapokig volt jelen. Firenzében például rövid idő alatt kiirtotta a lakosság harmadát, 1348 márciusában jelent meg, és júliusig tombolt.
A pestis egy-egy vidékkel akár néhány hónap alatt szó szerint végzett, de Angliában például 500 napig tartott a járvány, 1348 júniusában (Bristolban) tört ki, míg Londonban 1348 november elsején, és 1349 februárjában már napi 200 ember esett csak az angol fővárosban a járvány áldozatául. A kór Angliában 1349 nyarán tetőzött, és csak 1349 decemberében normalizálódott a helyzet a tél beköszöntével.
Mindent egybevetve nyolc év kellett, hogy a pestis Európa minden részén kidühöngje magát, és egy időre visszavonuljon, hogy azután a következő 400 évben rendre ismét megjelenjen.
London nagy pestise hét hónap szenvedést hozott
A járvány későbbi lefolyásaira jó példa London, ahol az utolsó nagy pestisjárvány 1665-ben volt, amely 100 ezer ember életét követelte hét hónap alatt. A pestis 1664 telén jelent meg Londonban, szórványos esetekkel, ám az akkori kemény tél miatt még nem tört ki. Tavasszal viszont berobbant, márciusban pár eset fordult elő, áprilisban tombolt, a halottak száma a heti háromszázat is meghaladta. Decemberben már kezdett lecsengeni, és 1666 februárjában a korábban vidékre menekült II. Károly király is visszatért Londonba. A nagy járvány gyakorlatilag tehát tavaszra csengett le, de még szeptemberig elő-elő fordultak pestises esetek, hogy azután mindent elpusztítson, így a londoni pestist is megszüntesse az 1666. szeptember 2-i nagy londoni tűzvész.
Pestis a XVIII. századi Magyarországon, Debrecen harmadát elvitte
Magyarországon a pestis utoljára 1738 és 1743 között pusztított, de ez nem azt jelenti, hogy öt éven át az egész országban jelen volt a betegség. Példának okáért nézzünk meg két régiót:
Bihar vármegye sárréti járásában két hullámban jelent meg, első alkalommal 1739. november 5. és 1740. május 1. között szedte áldozatait, majd egy második hullámban 1740. szeptember elejétől december elejéig tombolt.
A közeli Debrecenben hatalmas pusztítást végzett, 1739. májusa és 1740. januárja között elvitte a lakosság harmadát.
Az 1830-31-es kolerajárvány
Nagyon jól dokumentált a kolera első megjelenése Magyarországon, amely ellen ráadásul már komoly szervezettséggel védekezett is az ország, vesztegzárakkal, utazási korlátozásokkal. Nézzük meg a kolera 1830-31-es lefolyásának idővonalát.
Magyarország a kolera terjedésének hírére 1830 decemberében lezárta galíciai határát, amely korlátozást azonban túl korán, három hónap múltán feloldottak, így 1831 tavaszán a kolera bejutott az országba. Pesten 1831. július 4-én ugyan lezárták a városba vezető utakat, de 1831. július 14-én ennek ellenére regisztrálták az első beteget. A betegség pesti megszűnéséről, illetve az ellene hozott intézkedések feloldásáról csak 1831 szeptemberében írhattak a lapok. Szeptember 24-én a Nemzeti Újságban ez állt:
A’ Pesten uralkodott Epekórság nyavalya miatt eddig rettegő lakosok már könnyebben lélekzenek; a’ halovány ortzák pirosodni, a’ homályos szemek vidúlni, a’ bús ábrázatok felélledni kezdenek; a’ jó szomszédok szomszédjaikhoz közelítenek, a’hív barátok barátjaikat felkeresik, az igaz atyafiak attyokfiaikkal kezet fognak, a’ szerelmes szülők kedves magzatjaikkal öszve ölelkeznek
Országosan pár nappal később, csak 1831. október 3-án oldották fel a vesztegzárakat, tehát a betegség bő fél évig tombolt. A kolera ezután a század végéig vissza-visszatért, de végül sikerült legyőzni.
A spanyolnátha három hulláma
A történelmi példák után nézzük meg azt a betegséget, amely talán a legjobban hasonlít a „mi” járványunkra, azaz a spanyolnátha időbeni lefolyását.
A spanyolnátha három hullámban jelentkezett. Az első hullám az USA-beli Kansasból, egy katonai bázisról indult 1918 tavaszán, az első esetet 1918. március 11-én regisztrálták.
Egy másik ábra az Egyesült Királyság halálozási adatait mutatja 1918. június 29. és 1919 áprilisa között. A görbén jól látszik, hogy az első hullám 1918. augusztus 24-ig lezajlott, a második októberben indult és januárig tartott, míg a harmadik 1919. február elején robbant be, március 8-án tetőzött, és április végére csengett le. A görbe lefutása ijesztően emlékeztet a mostani járvány alakulására.
Budapesten az első eseteket 1918 júniusának végén regisztrálták, amikor néhány orosz hadifogolynál jelent meg a kór. Hiába különítették el őket, július 5-én jelentkezett már a fertőzés a civilek között is. Az első hullám itthon gyorsan, és nagyobb esetszám nélkül zajlott le, de szeptemberben megkezdődött a második hullám. A védekezést, a kordában tartást azonban nehezítette, hogy épp ezekben a hónapokban omlott össze a Monarchia, tört ki az őszirózsás forradalom, és áramlottak haza a frontról a katonák. A betegség novemberben és december elején még teljes erővel pusztított, majd december közepén hirtelen csökkenni kezdett a megbetegedések száma, és 1919 februárjára a második hullám lecsengett. Egy év múlva, 1920 januárjában volt azonban egy harmadik hullám is, amely 1920 tavaszára futott ki.
A járványnak 1920-ban lett globálisan vége, eddigre alakult ki a nyájimmunitás, ami nem azt jelenti, hogy a spanyolnátha ezután nem jelent meg, hiszen a portugáliai száműzetésben lévő IV. Károly magyar király halálát is a spanyolnátha okozta 1922-ben.
