A világ veszélyessé vált, sokak szerint a 3. világháború rég nem volt ilyen közel, mint most. Bár a mostani ukrán, vagy izraeli háborúnak mély történelmi okai vannak, számos esetben banális ok miatt robbant ki végzetes háború

Összeállításunkban a földkerekség tíz legbanálisabb háborúját igyekeztünk összegyűjteni. Igaz annyira éles volt a verseny, hogy biztosan össze lehetett volna szedni máshogyan is ezt az egyszerre vicces, egyszerre tragikus válogatást.

1. Nika – az ősi szurkolók őrjöngése

Háború sok minden miatt indulhat, és bár talán manapság már egyre jobban kordában tartott a futball-huliganizmus, sokan ma is a túlzott szurkolói rivalizálásba halnak bele. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy az ilyen véres szurkolói huliganizmus egyáltalán nem új keletű.

A csőcselék lázadásának egyik legismertebb története Konstantinápolyban (a mai Isztambulban) történt 532-ben. A városba hatalmas tömegek érkeztek egy lóversenyre (szekérversenyre), majd akkora randalírozását csaptak, hogy majdnem megdöntötték Jusztinianusz császár uralmát.

A felkelés a „Nika” néven maradt meg az emlékezetben, mert a szurkolók azt kiabálták az arénákban a lovaknak, hogy Nika, vagyis Győzzél!

A Hippodrom stadionban szabályok szektorok voltak, a zöld és kék rivális szurkolóknak, akik azért a szurkolás mellett amolyan szervezett bűnözői csoportok voltak. Egy versenyen azonban abban egyetértettek, hogy elégedetlenek voltak az életszínvonallal és a császárt és főleg annak rosszhírű tanácsadóit utálták. A versenyek után váratlanul összefogtak és közösen támadtak a rendfenntartókra és feldúlták a várost.

A császár rémült intézkedéseket hozott, sőt, már-már menekülni próbált, de végül a jól bevált „oszd meg és uralkodj” taktikával egymás ellen fordította a kék és zöld szurkolókat és mintegy 30 ezer ember lemészárlásával megállította a csőcselék pusztítását.

2. Egy modernkori futballháború

1982-ben Magyarország nem akármilyen győzelmet aratott, egy világbajnoki meccsen 10-1-re verte meg El Salvador csapatát. Ekkor kissé elképzelhetetlen volt, hogy ezért a gyengécske salvadori csapatért nemrég még háború robbant ki.

A futballháború, vagy másik elnevezésével a százórás háború mindössze öt napig tartott, 1969 júliusában indult, El Salvador és Honduras voltak a hadviselő felek, és tényleg egy focimeccs volt a közvetlen előzmény, noha a „futballháború” kifejezés kicsit azért eltúlzott, nemcsak ez volt a casus belli.

A feszült meccs június 27-én nagyon heves indulatok mellett 3:2-es salvadori győzelemmel zárult. Addigra már nagyon utálta egymást a két nemzet, a focimeccs még jobban felkorbácsolta a nemzeti hevületet.

Salvador katonailag erősebb volt, ő támadt, de a vártnál nagyobb ellenállásba ütközött. Szerencsére alig öt nap múlva már elcsendesültek a fegyverek, de addigra már több ezren meghaltak. A háborúnak tragikus következményei lettek, lakosságcsere, menekültek és gazdasági megroggyanás, ahogy elsősorban Salvadorban még sokáig állandósultak a véres polgárháborúk.

3. Állatok 1: egy eltévedt disznó

A következő híres eset annyiban eltér a többi történetünktől, hogy ebben szerencsére csak egyetlen hallott volt, egy disznó. Ám a helyzet rendkívül feszült volt.

1859-ben történt az eset, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia viszonya eléggé feszült volt. A San Juan-szigetekre, amely ma az Egyesült Államok Washington államának része, akkor az amerikaiak és a britek is igényt tartottak. Mindkét népnek voltak telepesei a szigeten, amikor az amerikai Lyman Cutlar farmer lelőtt egy a földjére tévedt brit tulajdonú disznót. Az ellenoldali telepesek egymásnak feszültek, majd mindketten riasztották az óhazát.

Az amerikai hadsereg egy kis létszámú csapattal San Juanba küldte George Pickett kapitányt, aki az egész szigetet az Egyesült Államok tulajdonának nyilvánította, a britek válaszul erősen felfegyverzett haditengerészeti flottát küldtek a partvidékre. A két nemzet végül hosszú és feszült szemben állás után megállapodott a sziget közös katonai kontrolljáról, és véget vetett a vértelen sertésháborúnak.

4. Állatok 2: egy elkóborolt kutya

Kevésbé voltak szerencsések a bolgárok és a görögök, amikor egy eltévedt kutya akaratlanul is nemzetközi válságot váltott ki. Görögország és Bulgária ebben az időszakban több balkáni háborúba is bonyolódott egymással. 1925 októberében a bolgárok egy görög katonát lelőttek, mert az az eltévedt kutyáját keresve, átlépte a határt.

A görögök hamarosan nagyobb csapattal megszállták Bulgáriát és elfoglaltak több falut. Végül a Népszövetség közbelépett és elítélte a támadást, de az eltévedt eb miatt konfliktus így is 50 ember életét követelte.

5. Állatok 3: az emuháború

Ausztrália történetének legkomikusabb ütközetében egy csapat katona emukkal vette volna fel a küzdelmet, de alul maradt.

1932. novemberében ausztrál nehéztüzérek azt a feladatot kapták, hogy vegyék fel a harcot a termést pusztító nyugat-ausztráliai emukkal, akik víz után kutatva, elárasztották a régió búzaföldjeit.

George Pearce védelmi miniszter már soha nem mosta le magáról az „emuháború minisztere” gúnynevet, de ami a legfurcsább volt, kiderült, hogy az ausztrál hadsereg jelentősen alábecsülte az emukat. A ravasz ellenfelek a számukra otthonos terepen könnyen elmenekültek, és még akik látszólag súlyos sérülést is szenvedtek, azok is regenerálódtak.

A korabeli ausztrál sajtó azt ugyan kiemelte, hogy a hadsereg egyáltalán nem szenvedett emberáldozatot, de a hatalmas tűzerő ellenére csak néhány tucat emut sikerült likvidálni.

6. Jenkins füle

Az 1738-ban Amerikában kirobbant brit-spanyol háború érdekessége, hogy egy fül miatt indult. Ez talán még önmagában is túlzás, de ha hozzátesszük, hogy Robert Jenkins brit tengerész a háború előtt hét évvel veszítette el a fülét, akkor még bornírtabb a történet.

A brit és a spanyol erők között nagyon feszült volt a helyzet, amikor is Jenkins tengerész egy tanúvallomásában azt állította, hogy egy spanyol parti őr hét évvel korábban levágta a fülét csempészet miatt. A britek ezen annyira felzúdultak, hogy hamarosan hadat üzentek a spanyol királyságnak. Mindez természetesen elsősorban csak ürügy volt, az igazi ok a spanyol Florida és a brit Georgia határa körüli területi vitákban leledzett. A harcok 1739 végén kezdődtek, és két évig tartottak, és végül egyik fél sem lett egyértelmű győztes.

7. Egy vödör: ok, vagy zsákmány?

Talán ennél is banálisabb volt az 1325-ös vödör háború a rivális Bologna és Modena városállamok között. Az észak-olaszországi Emilia-Romagna régióban a mítosz szerint a modenaiak elloptak egy vödröt egy bolognai kút mellől, ami hadüzenetet váltott ki.

A sztori jól beleillik az összeállításunkba, de a mai kutatások szerint valójában ugyanannyira mítosz csak, mint például az önfeláldozó Dugovics Títusz legendája. Állítólag a rövid háborúnak nem az eleje, hanem a vége volt a vödör-incidens, vagyis miután Modena megnyerte a háború egyetlen igazi ütközetét, a zappolinói csatát, a vödröt zsákmányként elvitte és az a mai napig Modenában maradt.

8. Hollandia: a legrövidebb és a leghosszabb háború

Ha már vizes eszközöknél tartunk, a már hanyatló Hollandia 1784-ben a „vízforraló”-háborúban úgy szenvedett vereséget, hogy ellenfelei a császári csapatok egyetlen lövést adtak le, ami egy leveses bográcsot talált el, de a hollandok már erre megadták magukat.

Ha azonban Hollandiáról van szó, az egyperces ütközet mellett Hollandia vívta a leghosszabb, nevezetesen 335 éves háborút is. Hollandia és a Scilly-szigetek (ma Nagy-Britannia része) ennyi ideig maradtak hadiállapotban, igaz ez nemcsak a leghosszabb, de a legvértelenebb háború is volt, mert hadiesemények nem zajlottak. Mindenesetre az 1651-ben kirobbant háborút a felek csak egy 1986-ban kihirdetett békével zártak le.

https://www.historic-uk.com/HistoryUK/HistoryofEngland/The-335-Year-War-the-Longest-War-in-History/

9. A whisky-csata

Adott két gazdag, boldog és egyaránt NATO-tag ország., Dánia és Kanada, mégis szinte napjainkig veszekedtek a két ország határán fekvő parányi földterületen, a Hans-sziget hovatartozásán. Az 1930-as évektől 2022-ig Kanada és Dánia nem tudott megegyezni a Hans-szigetről,

Az alkoholos történet pedig arról szól, hogy 1984-ben Kanada provokálta Dániát azzal, hogy kitűzte zászlóját a szigetre, és otthagyott egy üveg kanadai whiskyt. A dán grönlandi ügyek minisztere erre maga érkezett a szigetre egy dán zászlóval, egy üveg konyakkal és egy levéllel, melyben az állt, hogy „üdvözöljük a dán szigeten. A felek aztán békülékenyebbek lettek, visszahívták kutatóikat, majd az orosz-ukrán háború kirobbanás után, a NATO egységét is bizonyítva, szerződést írtak alá, és ünnepélyesen kicserélték egymással a töményitalaikat.

10. A cukrászda-konfliktus

Franciaország és Mexikó véres történetének egyik legfurcsább epizódja volt Remontel francia cukrász mexikóvárosi cukrászfájának a sztorija.

1828-ban a egy katonai puccs során a lázadók elpusztította Mexikóváros nagy részét, így Remontel kis kávézóját is.

Ő később kártérítést kért, amit a mexikói tisztviselők nem teljesítettek, ezért Remontel a francia kormányhoz fordult. Lajos Fülöp király vagy egy évtizeddel később tudomást szerzett az esetről. A király eleve utálta Mexikót, mert az nem adott vissza neki egy méretes kölcsönt, amihez további 600 ezer pesó követelést tett hozzá, hogy kompenzálja a cukrász veszteségeit. Amikor a mexikóiak továbbra sem fizettek, Lajos Fülöp váratlanul háborút indított.

1838 októberében egy francia flotta érkezett Mexikóba, és blokád alá vette Veracruz városát. Amikor a mexikóiak még mindig nem voltak hajlandók fizetni, a hajók elkezdték ágyúzni a San Juan de Ulua fellegvárat. Amikor már 250 katona vesztette életét, a brit kormány segített békét kötni. A szerződés részeként a mexikóiak végül kénytelenek voltak kifizetni a cukrászda lerombolásáért a600 ezer pesót.