A világ legmeglepőbb kisebbségei

Az AliExpress ellen indított eljárást az EU
2024-03-14
A friss Kossuth-díjasok névsora
2024-03-14
Show all

A világ legmeglepőbb kisebbségei

A bolygónk csodálatosan változatos. Minden szempontból, de természetesen az emberi közösségeket tekintve is. A népek, a nyelvek számba vehetetlen gazdagsága tényleg lenyűgöző, és vannak ebben a nagy kavarodásban csodás történetek is. Ezekből válogattunk öt meglepőt.

Vannak egészen meglepő történettel kialakult speciális etnikumok, nézzünk pár meglepő kisebbséget!

1. Ukránok Brazíliában

Képzeljék el, hogy van egy brazil város, Prudentópolis ahol hivatalos nyelv az ukrán.

Az ötvenezres városban mintegy 100 hagymakupolás ukrán templom működik, a lakók, akiknek ősei valamikor az I. világháború idején vándoroltak ki a reménybeli sok munkalehetőség miatt, egyfajta archaikus ukránt beszélnek, erősen keverve a portugál kifejezésekkel.

Brazíliában összességében 600 ezer ukrán él, nem kevesen Paraná államban, de sehol máshol nincsenek ekkora többségben az ukránok, mint ebben a városban.

A hosszú nevű település névadója Prudente de Morais, Brazília harmadik elnöke volt, és a lakosság háromnegyede vallja magát ma is ukránnak és a brazil szövetségi hatóságok engedélyezték is az ukrán nyelv társhivatalos státuszát.

A brazíliai ukránok görög katolikusok és a római katolikus pápához lojálisak, és természetesen nagyon aggódva figyelik az orosz-ukrán háborút, sokat gyűjtöttek is az óhazának. Állítólag nagyon őrzik a hagyományaikat, annak is köszönhetik a nyelv és a népszokások megőrzését, hogy meglepően kevéssé keveredtek a brazil „brazilokkal”.

2. Walesiek Argentínában

Argentína ma nem a legígéretesebb állam, állandóan pénzügyi krízisek gyötrik. Ám másfél évszázada a világ egyik leggyorsabban növekvő térsége volt. Ez abban is megnyilvánult, hogy rengeteg munkás kézre volt szüksége, így az 1853-ban megalkotott argentin alkotmány azt is deklarálta, hogy a bevándorlást nem szabad korlátozni.

Szokta nézni a foci vb-ket? Észrevette, hogy az argentin focisták sokkal világosabb bőrűek, mint a környező államok, Brazília, Kolumbia, Paraguay, Bolívia, vagy Chile válogatottja? (Egyébként még az uruguayiak hasonlóan világosbőrűek).

Ennek az a magyarázata, hogy amikor Argentína a világ egyik leggazdagabb állama volt, rengeteg európai bevándorló érkezett ide (a legtöbben olaszok és spanyolok). 1865-ben egy nagyobb kontingens munkás érkezett Walesből is Argentínába, vélhetően jókat meséltek (leveleztek), mert elég sokan követték is őket, és ezek az emberek saját településeket alapítottak. Walesben nem túl elterjedt ma már a walesi nyelv használata, de Argentínában a mai napig vannak kisebb városok, ahol a walesi nyelv népszerűsége versenyez a spanyollal.

3. Salsa Szíriában

A szörnyű szíriai polgárháború tett ismertté egy nagyon különös területet. Szíriában, annak legdélibb részén, Szuejda tartományban ugyanis két eléggé meglepő közösség is él.

Az első csapat valójában nem kellene, hogy meglepő legyen, mert ők szíriai arabok, csak egy kis kerülővel. A múlt században nagyon sok szíriai vándorolt ki a jobb élet reményében Dél-Amerikába, elsősorban Venezuelába, amely hatalmas szénhidrogénvagyona miatt sokáig nagyon ígéretes hely volt.

Aztán jött egy hosszú periódus, amikor Venezuelában már romlott az életszínvonal, de pont akkor Szíriában találtak nagyobb mennyiségű földgázt és az állam békében gazdagodott. 200 ezer „latin” szíriai visszatért, és nagyjából egy tömbben, Szuejda tartományban telepedett le, ahol az utcákon egy kevert spanyol-arab nyelvet beszélnek és salsát hallgatnak.

Szuejda érdekessége, hogy a venezuelai arabok mellett itt élnek a drúzok is. Ez a különös, egymilliós közösség nagyon zárt, se betérni, se kitérni nem lehet hozzájuk/tőlük, mondani sem kell, hogy a környék, nem éppen vallási toleranciáról ismert népei eléggé utálják is őket. Így a drúz vallás azon evesek közé tartozik, amelynek tagjai minden további nélkül letagadhatják a vallásukat. Azt ugyanis a vallási elöljárók megértették, hogy a drúzok egyetlen túlélési esélye, ha a környezetüket megtévesztik, és nem vallják be, hogy hova is tartoznak.

4. Sointula: finnek Kanadában

A modern történelem tele van furcsa, szektaszerű közösségek próbálkozásaival, kivonulásával, az ilyen utópisztikus közösségek, kisebb társadalmak általában egy idő után azonban fura fordulatot vesznek, egy szexuális ragadozó uralma alá esnek, vagy teljes nyomorúságba fulladnak, esetleg tömeges öngyilkosságba hajszolja őket egy elmeháborodott vezető. Működő kommunát keveset láttunk évtizedeken át fennmaradni, de akad olyan példa, amikor etnikailag máig meghatározó maradt egy közösség.

1901-ben finn munkások egy csoportja a kanadai Vancouver-szigettől északra hajózott, ahol találtak egy kis szigetet, amely ugyan lakatlan volt, de úgy tűnt, hogy megvannak az élet feltételei.

Lehorgonyoztak, megalapították a településüket, amelyet Sointulának, vagyis finnül „a harmónia helyének” neveztek el.

Pár évig a finnek próbálkoztak is egy utópisztikus kommunista közösség működtetésével, de sok volt a nehézség, tűz is pusztított, 1905-re vége lett az álomnak.

Viszont – bár a helyiek betagozódtak a környék életébe, az állam hatósugara alá kerültek, de nem mentek el. Az apró szigeten, nagyon messze Finnországtól a mai napig finnek laknak, igaz ma már a legtöbben angol anyanyelvűnek mondják magukat. Mindenesetre Finnországban és Kanadában is van némi kultusza a helynek. Finnországban nemrég musical is készült róluk, és a társulat közakadozásból annyi pénzt gyűjtött össze, hogy elutazhasson Sointulába és előadta a Sointulát.

5. Lengyelek Haitin

Haiti története nem volt éppen békés (kié az?). Így amikor 1804-ben Haiti először vált függetlenné, különös alkotmánya született, a fehér embernek nem lehetett a karibi szigeten tulajdonjoga, kivéve a németeket és a lengyeleket.

A furcsa passzusra az volt a magyarázat, hogy Haiti franciák ellen megvívott függetlenségi harca alatt Napóleon lengyelekből és németekből álló hadsereget küldött ki a birodalmából, hogy leverjék a haiti forradalmat. De amikor ezek a csapatok megérkeztek Haitire, dezertáltak és inkább csatlakoztak a forradalomhoz.

Ezen szolgálatuk elismeréseként aztán felvették őket a haiti társadalomba. Haitin több ezer embernek van még mindig lengyel vezetékneve, sokan közülük lengyel hangzású városokban élnek. A legismertebb ezek közül Casale, amely ugyan nagyon spanyolosan hangzik,de a neve onnan ered, hogy Casa de Zalewski, vagyis egy gyakori lengyel vezetéknév otthona.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.