Az elektrifikáció terjedésével elkerülhetetlen az áramhálózatok fejlesztése. Ezzel nem csupán a többirányú energiaszállítás válik fenntarthatóbbá, hanem növekszik az üzembiztonság is. E fejlesztés egyik kulcsa lehet az EGS szenzor – mondta a tudás.hu-nak Vass József a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának szenior üzletfejlesztője.
Ahogy egyre több elektromos eszköz, jármű, valamint naperőmű csatlakozik hozzá, úgy válik komplexebbé és leterheltté a villamosenergia–hálózat.
Korábban egyszerűbb volt a helyzet: elosztóhálózatunkat eredetileg centralizált működésre, azaz egyirányú szállításra tervezték: az erőművektől kellett eljuttatni az energiát az ipari felhasználókig, valamint a lakosságig. Miután azonban elindult a nagyarányú zöldenergia–termelés, új szereplők, köztük például az ún. prosumerek jelentek meg, akik nem csak fogyasztanak, de energiát is termelnek, amit a közcélú hálózatba szeretnének betáplálni.
Ez sok esetben kihívást jelent a hálózatüzemeltetői oldalon, hiszen ott korábban az volt a feladat, hogy „csak” ellássák az ügyfelet energiával. Most viszont a fogyasztó is termel, ráadásul kevéssé kiszámítható módon, és ezt be kell fogadni tőle, megőrizve az ellátás biztonságát.
Az is fontos, – emeli ki Vass József – hogy minél több zöld energiát, minél optimálisabban felhasználva lehessen üzemeltetni a hálózatot.
A nagy kihívás, hogy ilyen helyzetben hogyan lehet fenntartani az üzembiztonságot, ami minden érintettnek elsődleges fontosságú. A Siemens intelligens megoldásaival ezt a problémát segít feloldani.
Az üzembiztonság a legfontosabb
Ezekkel a digitális és intelligens rendszerekkel átláthatóvá tehető a teljes hálózat, ami az üzembiztonság egyik alapja.
Ezáltal a hibaelhárítás is gyorsabbá válik, hiszen az üzemeltetők azonnal és pontosan látják, hol történik probléma, hol nincs esetleg feszültség a hálózatban.
Okos szenzorok, mint a Siemens EGS (Enhanced Grid Sensor) szenzor, telepítésével pedig riasztások állíthatóak be, amelyek a szakemberek mobilkészülékeire továbbítják a hiba lokációját – magyarázza a folyamatot Vass József. – Sőt, akár az elhárításhoz szükséges eszközökre is javaslatot tesznek. Mindez komoly előnyt jelent a hálózatüzemeltetőknek, mert eddig gyakran előfordult, hogy csak az ügyfelek bejelentése nyomán tudták észlelni a problémát, és elindítani a válaszlépéseket.
A folyamatos monitorozást biztosító, intelligens Siemens-készülékekkel emellett a karbantartás is tervezhetőbbé válik: a szenzoroknak köszönhetően ugyanis már az is látható, ha egy berendezés vagy hálózati eszköz elkezd melegedni.
Vagyis már azelőtt el lehet hárítani a problémát, hogy az ténylegesen bekövetkezne. Így kevesebb lesz a leállási idő, és megbízhatóbb a hálózat.
Beszerelés, leállás nélkül
A leállások száma, a hibák minimalizálása mellett, a feszültség alatti munkavégzéssel történő fejlesztéssel is csökkenthető. Ezért is emeli ki Vass József, hogy a megoldásaik, így az EGS szenzor is ún. feszültség alatti munkavégzéssel, leállás nélkül is telepíthető. A hozzá kapcsolódó okos biztosítók pedig retrofit módon, a meglévő kialakításokba csatlakozva telepíthetőek, azaz nincs szükség új infrastruktúra-elemek építésére.
A szenzor mérőtekercseit könnyedén és gyorsan – akár pár perc alatt, – fel lehet helyezni a különböző ágakra, így segítségükkel úgy lehet a méréseket végrehajtani, hogy nem kell a kábelcsatlakozásokat megbontani.
Az üzembe helyezett készülék már saját kommunikációval rendelkezik, és képes a beszerelés után gyakorlatilag azonnal a mért adatokat felhőalapú vagy más rendszerekbe továbbítani az üzemeltetők számára.
Öngyógyító hálózat
Ha az energiaszolgáltató képes előre jelezni a meghibásodást, illetve érzékelni a hálózata üzemállapot-romlását – vagyis a hamarosan bekövetkező hibát, – akkor a hálózat bizonyos elemeinek újrahangolásával elővigyázatossági intézkedésekre van lehetőség.
A potenciálisan problémás szakaszok kiiktatásával vagy kikerülésével ún. öngyógyító hálózatot lehet létrehozni. Az villamosenergia-áramlás útvonalát arra az időre meg lehet változtatni, amíg a várható vagy bekövetkezett hibát el nem hárítják a szakemberek. Szoftveresen az is megvalósítható, hogy mindez automatikusan történjen, vagyis a mesterséges intelligencia vezérelje az öngyógyító folyamatot – húzza alá a technológiában rejlő egyik lehetőséget a Siemens szakembere.
A mesterséges intelligencia bevonása a hálózatüzemeltető saját szabályrendszerétől függ. Ezért dönthet természetesen úgy, hogy még nem engedi, hogy az AI végezze a kapcsolásokat. Ebben az esetben a rendszer üzeneteket küld, hogy milyen teendők merülnek fel a várható hiba elhárítása érdekében.
Kulcs a digitalizáció
Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, először mindenképpen digitalizálni szükséges a hálózatokat, hiszen a kapcsolási lehetőségek és az intelligens szabályozás alapja a mérés, valamint az így kapott adat.
Azt már láthattuk, hogy intelligens rendszerek alkalmazásával lerövidül a hibaelhárítás, és nő az üzembiztonság, de Vass József azt is kiemeli, hogy a hálózat kapacitása is bővíthető ezáltal. Ez különösen az olyan cégeknek fontos, ahol minimális energiazavar is problémát okoz, például a termelésben. Ez pedig több ezer iparvállalatot jelent hazánkban.
Továbbá a mérőeszközöknek és a digitalizáció által kinyerhető információknak a döntéselőkészítésben is nagy szerepe van: így pontosabban meghatározható, hova tervezzék a beruházásokat, fejlesztéseket.
Ha tehát van elhatározás egy cégvezetésben, a technológia már rendelkezésre áll ahhoz, hogy biztonságossá, tervezhetővé és transzparensé váljon a villamosenergia–ellátás – összegzi Vass József.
