Az alapkamat újra irányadókamat, ráadásul végre csökken is. Nem világos így elsőre, hogy mik ezek a fogalmak? Igyekszünk megmagyarázni, de a lényeg, hogy ezek jó hírek a gazdaságnak.
A Magyar Nemzeti Bank – hosszú idő után először – csökkenteni tudta a magyar alapkamatot.
Az október 25-től érvényes 12,25 százalékos alapkamat most a hazai inflációs szinttel és az úgynevezett irányadó kamattal is együtt mozog. Ez ugyanakkor részben csak véletlen, részben pedig bonyolult, de igyekszünk majd megmagyarázni.
A jegybank közleménye mindenesetre itt olvasható.
A közleményből pár nagyon fontos mondatot idézünk:
Az MNB szerint éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1 százalék, 2024-ben 4,0–6,0 százalék, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat. Az alapkamat-csökkentés mellett, illetve azzal összhangban s kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 11,25 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 13,25 százalékra mérséklődik.
Az elmúlt évek kamatai
A múltat könnyű elfelejteni, vagy legalábbis összesűrűsödnek az emlékek. Az elmúlt időszakból a magas inflációra, a magas alapkamatra és a magas irányadó kamatra emlékezünk.
Pedig, ha kinyitunk, például a Magyar Nemzeti Bank oldalán egy visszatekintő táblázatot, azt láthatjuk, hogy két éve még csak 1,8 százalék volt az alapkamat, három éve pedig 0,6 százalék.
Ez a visszatekintő alacsony kamatszint határozta meg a gazdaságot, a kamatszintet. Nem véletlenül hasított annyira a gazdaság, hiszen a vállalkozásoknak arról kellett dönteniük, hogy félreteszik a pénzüket 1-2 százalékos kamat reményében, vagy találnak olyan beruházást, ami ennél többet, mondjuk 3-4 százalékot hoz. Természetesen ilyen beruházások bőven voltak, kellett a munkaerő, hasított az építőipar, mindenki pörgött, mindenki pénzt keresett.
Ebben az időszakban senki nem különböztette meg az alapkamatot és az irányadó kamatot, aztán meg kellett tanulnunk, hogy ez nem feltétlenül ugyanaz, és ez nem csak a laikusoknak, de a profi befektetőknek is gondot okozott.
Mi az alapkamat, mi az irányadó kamat, mi az a kamatfolyosó?
A jegybanki alapkamat jellemzően „irányadó” is, vagyis a jegybank meghatároz egy olyan szabályozási eszközt, amely amolyan horgony, referenciakamat, bizonyos kamatokat közvetlenül ehhez kötnek, de például a késedelmi kamatoknak is ez a viszonyítási alapja.
És itt rögtön érdemes bemutatni a kamatfolyosót.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapesetben ehhez az alapkamathoz igazítja a kamatfolyosót, vagyis azokat a kamatokat, amelyért befogadja a kereskedelmi bankok szabad pénzét és amennyiért ő pénzt kölcsönöz a kereskedelmi bankoknak.
Aki visszagörget a cikk elejére, ez a folyosó a 11,25 és a 13,25 százalék között értelmezhető
Ez a kamatszint meghatározza a reálgazdaságot is.
Hiszen a bankok ennyiért elhelyezhetik a pénzüket a jegybanknál, illetve ennyiért kapnak is pénzt a jegybanktól.
Minek helyezné ki egy cégnek a bank a pénzét, ha többet ad az MNB, illetve egy bank minek gyűjtene magasabb kamattal betétet, ha olcsóbban kap az MNB-től?
Ezért a mindenkori jegybanki alapkamat alapvetően befolyásolja a banki betétek és a bankhitelek kamatát.
Minél alacsonyabb ez a szint, annál élénkebb egy gazdaság, minél magasabb, annál inkább lehűl a gazdaság. Egy egyszerű példával, ha ugyanis 4 százalékról 6 százalékra nő az alapkamat, akkor már lesznek olyan befektetők, akik a saját beruházási projektjeik helyett inkább a megtakarítást választják. A megtakarított pénz nem fűti a gazdaságot.
Az irányadó kamat
Ám olykor lehet olyan pillanat, amikor az alapkamat nem egyezik meg az irányadó kamattal.
Arról van szó, hogy bár adott a kamatfolyosó, de lehet, hogy az MNB valamely monetáris megfontolásból azt mondja, hogy ő 13 százalékon tartja az alapkamatot, de mivel az már nem reális, például, ahogy most történt, mert az infláció magasabb, valójában ennél többet is fizet a kereskedelmi bankoknak a fölös likviditásuk után.
Ilyenkor szétválik az alapkamat és az irányadó kamat.
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy végtat felfelé az infláció, de az MNB Monetáris Tanácsa csak havonta dönt az alapkamatról. Nyugodt időkben ez elég, de ha hektikus a piac, akkor ez túl lassú ügymenet. Viszont az MNB minden héten tart úgynevezett egyhetes betéti tendert. Magyarországon volt olyan időszak, hogy itt már az MNB 14, majd 15, vagy 16, végül egészen18 százalékos kamatot is fizetett. A kereskedelmi bankok nem 13 százalékért, de 18 százalékért adhatták oda a szabad pénzeiket a jegybanknak, ez lett az irányadó kamat.
Sokan nem értették
Csak ezt a rendszert nem sokan értették, így zavart keltett.
A befektetők arra ösztökélték a jegybankot, hogy ismét zárja össze az alapkamat és az irányadó kamat közötti rést. Erre akkor volt lehetőség, amikor végre csökkent az infláció és lehetett lefelé araszolgani, az irányadó kamat gyorsan jött lefelé, az alapkamat bevárta, majd amikor összeértek, újra az alapkamat lett az irányadó kamat.
Na de miért „kavarnak” ennyit a jegybankok?
A jegybankok fő célja mindig az árstabilitás, vagyis az infláció elleni harc.
Amikor nagy gond volt, akkor már nem volt elég a 13 százalék, akkor még több vállalatot, magánembert, bankot kellett arra ösztökélni, hogy ne költsenek, ne vásároljanak, hanem spóroljanak, és kereslet hiányában essenek már végre az árak.
Csakhogy a kamat sok egyebet is befolyásol, például a devizaárfolyamot.
Ha a külföldi befektetők azt érzékelik, hogy a forint után 18 százalékot is lehet kapni, miközben az euró, vagy a dollár után csak 4-5 százalékot, akkor devizát váltanak át forintra, és ez erősíti a magyar pénzt. Ennek köszönhettük a 420-430-as eurószintek után a forint erősödését.
Itt a reménysugár
Összefoglalva, a jegybankok az alapkamat emelésével mindig lassítani próbálják a gazdaságot és mérsékelni az inflációt. Amikor pedig végre apad az infláció, akkor újra lehet csökkenteni az alapkamatot.
Az alapkamatnak lehet sok egyéb szerepe is, például egy jogi eljárásban a mindenkori alapkamat kétszeresét számolhatják fel a hatóságok késedelmi kamatként, ha késünk egy esedékes befizetéssel. De nem ez a lényeg, hanem az ország átlagos kamatszintje.
Ha csökken az alapkamat, a hitelek is olcsóbbá válnak. Ha a jegybank emeli az alapkamatot, akkor a hitelek is drágulni fognak. Most tehát egy pozitív fuvallat érkezett, de azért az inflációt még nem győztük le, szeptemberben 12,2 százalék volt.
Annak nagyon örülhetünk, hogy vége annak az időszaknak, amikor az alapkamat eltért az egyhetes betéti kamat szintjétől, vagyis az akkori irányadó kamattól, a „kettős kamatrendszer, a kettős kommunikáció” ugyanis zavart keltett.
Ahogy az infláció esni kezdett, végre egy kis pozitív hullám suhant végig a magyar gazdaságon. Csak ne felejtsük a két számjegyű infláció még nagyon magas, de a 7-8 százalékos is, ha végre év végére eljutunk erre a szintre, csatát már nyertünk, de a háborúnak még nincs vége.
