2019-ben az egész világ rémülten figyelte, ahogy a lángok elemésztik a párizsi Notre-Dame katedrális tornyait, azonban csodával határosan, több, mint 400 tűzoltó segítségével megmenekült az épület, és az elkövetkező napokban olyan szolidaritás és összefogás jött létre a renoválásért, ami eddig szinte példátlan volt. Milyen szerepe van az épített örökségeknek, hogyan tud balanszban maradni a hagyományőrzés és az innováció. Erről beszélgetett a Brain Baron Koháry András a Groupama kommunikációs és PR igazgatója, Pozsár Péter, a Hello Wood társalapítója és a műsorvezető, rapper Lil Frakk.
Koháry András szerint a Notre-Dame Székesegyház leégésére mindenki emlékszik. A képek bevésődtek az emberek tudatába. A franciák közül nagyon sokan a helyszínre siettek és ott nézték végig, ahogy szeretett székesegyházuk leég.
Pozsár Péter úgy látta, hogy valójában az egésznek egy szimbolikus jelentése is volt. Azt a gondolkodást, amit a templom képvisel, az egyházat, is a múltunk mögött hagytuk? Számos kérdést felvetett maga az esemény.
Lil Frakk jogosan kérdezte meg, hogy ha már egyszer a fa felgyulladt, akkor ne fából építsék ujjá az egészet. A Hello Wood társalapítója azonnal kontrázott, hogy itthon bizony egy acélszerkezetből álló hatalmas sportcsarnok is leégett. Szerinte a fa jó építőanyag, az összes többi korszerű építőanyaggal összehasonlítva is teljesen versenyképes.
A párizsi Notre-Dame székesegyház a huszártorony tetejérõl nézve. MTI/EPA/AP pool/Christophe Ena
A gyúlékonyságot elsősorban különböző felületkezelésekkel lehet a faanyag esetében csökkenteni. Az épületszerkezet megvan, és teljesen az eredetinek megfelelően építették újjá. Tehát az összes csomópont, az összes kötés, az összes elem az úgy néz ki, ahogy annak idején azt létrehozták.
Pozsár Péter szerint egyébként is a fa a jövő. Kanadában például felhőkarcolók épülnek belőle. A fa előnye, hogy megújuló anyag, megköti a CO2-t, és az épület állapotában is magában tartja. Újratermelődik folyamatosan, tehát hatalmas potenciál van benne.
A Groupama Biztosító erdőkbe is fektet. Hogy ezt miért teszi, azt Koháry András úgy indokolta, hogy
a biztosítók, mint nagy pénzügyi szervezetek, számos befektetést eszközölnek. És nem csak állampapírt, vagy ingatlanalapokat, részvényeket vesznek, hanem adott esetben erdőket is. Az erdőbe való befektetés nem nagyon tér el egy ingatlanba való befektetéstől.
Megvesszük az irodaházat, kiadjuk, jön belőle pénz, ki kell festeni, meg kell szerelni a liftet. Ugyanígy működik ez nagyjából az erdőnél is, csak ott nem bérbe adjuk, mondjuk tíz új mókuscsaládnak, hanem ki kell vágni az idősebb fákat, helyette újakat ültetni, a kivágott fát el lehet adni. De oda kell figyelnünk, hogy megfelelő fákat ültessünk, amik aztán az elkövetkező 50-100-150 évben ott jól érzik magukat.
És hogy hogyan kapcsolódik ez az egész erdőgazdálkodás, vagy hogy erdőtulajdon a Notre-Dame-hoz?
A Groupama csoport Franciaországban a harmadik legnagyobb erdőtulajdonos. 52 ezer hektár erdője van, és amikor leégett a Notre Dame 2019-ben, akkor ahhoz, hogy az eredeti formájában épülhessen fel, egy nagyon speciális faanyag kellett, amiből egyébként anno a XIII. században, azaz sok száz évvel ezelőtt is felépítették.
Ez a fa, egy normandiai kisváros mellől, Conches-en-Ouche-ből származik.
Amikor a Notre-Dame leégett a Groupama ugyanebből az erdőből tudott felajánlani 1300 darab, 100 évnél idősebb tölgyet, amiből aztán a Notre–Dame tetőszerkezetét újraépítették. Teljesen hagyományos forma, abszolút kézi munka, semmi gép, ugyanúgy, ahogy a középkorban az ácsmesterek ezt csinálták.
Lil Frakk érdekes témát dobott be a beszélgetésbe. Vajon mit szólnak ahhoz, hogy egyes templomokban diszkók, bárok, éttermek funkcionálnak jelenleg?
Koháry szerint ha a közösség úgy dönt, hogy ezt szeretné, akkor ez nem egy rossz út.
Amikor például a Notre-Dame leégett komoly vita volt arról, hogy eredetiben építsék újjá, hogy legyen benne üveg, fém, legyen modern részekkel kiegészítve vagy őrizzék meg azt a kultúrális örökséget, amely sok száz évvel ezelőtt felépült. Itt fontos volt a vita. És végül a franciák az eredeti mellett tették le a voksukat.
Koháry András felhívta a figyelmet arra, hogy az égés után óriási adakozás indult meg az épület megmentésére.
Rövid időn belül közel egymilliárd eurót gyűjtöttek össze a felújításra. A közösségeknek óriási ereje van. Mutatja az is, hogy öt év alatt felépült és hamarosan ismét mindenki látogathatja.
Pozsár Péter szerint is nagyon fontos elem a közösségépítés, és ez a jövőben is fontos lesz.
Kohár András felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes hosszú távon gondolkodni, a sok rövid távú feladat közben.
Mert akár egyéni, akár szervezeti szinten akkor lehetünk sikeresek, ha képesek vagyunk hosszú távon gondolkodni, és a cég vagy vezetői képesek hosszú távon hozzáadott értéket generálni a munkatársai, az ügyfelei, a szélesebb társadalom számára.
Ez például jól megmutatkozik a Groupama erdőgazdálkodásában. Amikor 100 éve elültették ezeket a fákat, akkor senki nem gondolt arra, hogy ezeket azért ültetjük el, mert száz év múlva le fog égni a Notre-Dame, és akkor legyen faanyag hozzá.
Hanem nyilván ez egy üzleti megfontolásból történt, aminek megvan a hozama, de nyilván van egy környezetvédelmi hatása is. A Gropama 52 ezer hektárnyi erdője 10 millió tonna CO2-t köt meg. 10 millió tonna CO2, az konkrétan annyi, minha 20 millió ember Párizsból New Yorkba repülne, és az a rengeteg repülőgép, ami viszi őket, ennyi CO2-t bocsájt ki. A Groupama fái ennyi szén-dioxidot tudnak megkötni, és ráadásul ez minden évben növekszik.
A hosszú távú gondolkodásból extra plusz dolgok tudnak kijönni, és hogyha erre képesek valaki, akkor ez tényleg sikert jelent, nem csak pénzügyi, hanem összességében véve társadalmi szinten is.
Lil Frakk szerint nehéz hosszú távon gondolkodni ennyi rövid távú kihívás láttán. Koháry szerint azonban pont annál inkább kell hosszú távon gondolkodni, minél veszélyesebb a rövid távú helyzet. Ha sok a rizikó, akkor előre kell tervezni, és ahhoz, hogy tudjuk tartani a fókuszt, és tényleg tudjunk koncentrálni azokra a célokra, amiket kitűztünk, fel kell készülnünk azokra a kisebb bukkanókra, amik közben történhetnek. Nagyon fontos a mai fiataloknak is gondolkodni azon, hogy mi lesz később, és hogyan jutnak el oda.
Pozsár Péter mindehhez hozzátette, hogy Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, ahol tanít indult egy erdőtelepítési program. Egészen izgalmas távlat nyílik a résztvevő hallgatók előtt atekintetben, hogy mit jelent mondjuk 40-50 évre előre gondolkodni. Ha valaki részt vesz az erdőtelepítési programban, elültet pár száz facsemetét, és végiggondolja, hogy ebből mikor lesz itt erdő, és ezt rávetíti a saját életére, akkor megtapasztalhatóvá válik az, hogy hogyan telik az idő, hogyan kell hosszú távon gondolkodni, miket érdemes tenni.
Pozsár szerint nagyon fontos olyan munkába is energiát fektetni, amelyről már most tudjuk, hogy nem mi fogjuk élvezni, hanem a következő generáció.
A közösségnek kell adni valamit – tette hozzá Koháry. A közösségbe invesztálni jó dolog. A hosszú távú gondolkodást pedig segíti a biztosítás, amely számtalan nem várt, nem várható élethelyzetben tud segíteni – emelte ki Koháry András.
