Az év minden napja melegebb volt, mint az iparosítás előtti időkben – De mit hoz ez?

Megvannak a Magyar Művészeti Akadémia idei ösztöndíjasai
2024-06-25
Megijesztette a befektetőket a Meta, de korai volt temetni a céget
2024-06-26
Show all

Az év minden napja melegebb volt, mint az iparosítás előtti időkben – De mit hoz ez?

A Csendes-óceán meleg éghajlati mintázata a globális felmelegedést és más tényezőket is figyelembe véve a mögöttünk hagyott 12 hónapban az eddigi legmelegebb évet eredményezte – de úgy tűnik, még az idei sem lesz hűvösebb.

Az El Niño (a kifejezés értelme: fiúgyermek, mely itt a gyermek Jézusra utal) jelenség, amelynek kialakulásával, jellemzőivel már egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk, a végéhez közeledik, miután az elmúlt egy év során több ízben rekordhőmérsékletet és szélsőséges időjárást okozott az egész bolygón. Ám bizonytalan, hogy a hűvösebb La Niñára (a leánygyermekre) való áttérés milyen gyorsan hoz majd enyhülést a hőség után.

A trópusi Csendes-óceán egyes részeit az átlagosnál magasabb tengerfelszíni hőmérséklet jellemezte. E vizek általában 2–7 évente ingadoznak a meleg El Niño, a semleges állapot és a hűvös La Niña között, ez a ciklikusság pedig az egyik legerősebb globális éghajlatot befolyásoló tényező. Az El Niño több helyütt melegebb átlaghőmérséklettel és a világ nagy részén jellemző szélsőséges időjárási viszonyokkal járt.

Műholdfelvétel a Hunga Tonga–Hunga Ha’apai vulkán 2022 januárjában történt látványos kitöréséről, amely miatt jelentősen megnőtt az esélye, hogy a globális felmelegedés az ezt követő öt évben átmenetileg meghaladja az 1,5°C-ot.

Műholdfelvétel a Hunga Tonga–Hunga Ha’apai vulkán 2022 januárjában történt látványos kitöréséről, amely miatt jelentősen megnőtt az esélye, hogy a globális felmelegedés az ezt követő öt évben átmenetileg meghaladja az 1,5°C-ot.
Forrás: NOAA

Ahogyan lezajlott…

A mostani El Niño 2023 júniusában jelent meg, egy ritka, három évig tartó La Niña után. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) legfrissebb előrejelzése szerint a Csendes-óceán hőmérséklete a következő hónapokban várhatóan visszatér a semleges állapothoz, ezt követően pedig nagy valószínűséggel a hűvösebb La Niña érkezik.

Tavaly év elején a kutatók aggódtak, hogy a kialakulóban lévő El Niño történelmi erősségű lehet, mely a rendkívüli 2015–2016-os vagy az 1997–1998-ashoz hasonlítható. Ez részben így is lett. Egy mondhatni erős El Niño alakult ki – a Csendes-óceán hőmérsékleti anomáliája a tetőzéskor 2°C-kal haladta meg az átlagot –, de nem a rekordot. Az ember okozta éghajlatváltozásból és más tényezőkből eredő globális felmelegedéssel együtt azonban az idei El Niño példátlan következményekkel járt.

A Csendes-óceánból kiáramló hőség hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ban a globális átlaghőmérséklet a valaha mért legmelegebb legyen, megdöbbentő hőingadozásokkal a szárazföldön és az óceánokban egyaránt. A NOAA feljegyzései alapján a jelenlegi El Niño megjelenése óta eltelt hónapok mindegyike egyben az adott hónap legmelegebbje is lett.

Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint az év globális átlaghőmérséklete 1,48 °C-kal volt melegebb, mint az 1850–1900 közötti. Ráadásul ez a legmagasabb érték a feljegyzések 1940-es kezdete óta, ami intenzív hőhullámokat, aszályokat és erdőtüzeket váltott ki.

Az év 14,98°C-os átlaghőmérséklete közel állt ahhoz, hogy elérje a 1,5°C-os növekedést az iparosodás előtti időszakhoz képest, amely határértéket az országok a 2015-ös párizsi megállapodás (Paris Agreement) értelmében el akarnak kerülni – bár ez a cél inkább a hosszú távú átlaghőmérsékletre, mintsem az egyes évek átlagára vonatkozik.

A 2024-re előre jelzett felszíni hőmérsékleti anomáliákat bemutató térkép. A kék pontok jelzik azokat a területeket, ahol rekordmeleg várható – vagy már be is következett.

A 2024-re előre jelzett felszíni hőmérsékleti anomáliákat bemutató térkép. A kék pontok jelzik azokat a területeket, ahol rekordmeleg várható – vagy már be is következett.
Forrás: Ning Jiang et al., 2024, Scientific Reports

Gyakorlatilag az év minden napja legalább 1°C-kal melegebb volt, mint az iparosodás előtti időkben. Richard Betts, a brit meteorológiai hivatal munkatársa szerint 2023-ban még az előrejelzők által vártnál is forróbb lett a hőmérséklet. Ez részben annak köszönhető, hogy az El Niño a szokásosnál korábban indult be az évben, bár a felmelegedés nagy része még továbbra is az emberi kibocsátásnak tulajdonítható.

Sok gondot okozott

Számos olyan régióban, ahol az El Niño általában befolyásolja az időjárást, a folyamatosan zajló felmelegedés növelte az említett hatásokat.

Például Dél-Amerikában és Indonéziában a szárazság és a hőség pusztító tűzvészeket okozott. Közép-Amerikában az El Niño-hoz kapcsolódó alacsony vízszintek „dugót” okoztak a Panama-csatornán, ami megzavarta a globális kereskedelmet. A heves csapadékhullások Kaliforniától Afganisztánig áradásokat okoztak.

Ám nem minden ilyen hatás bizonyult teljesen negatívnak. Afrika szarván például az eső segített enyhíteni az aszályon, amely korábban hozzájárult a térségben uralkodó, már-már éhínséghez közeli állapotokhoz.

Christopher Callahan, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa szerint viszont az El Niño általánosan okozott káreseményei valószínűleg jelentősek lesznek, és évekig tart majd a helyreállításuk.

A korábbi El Niño-időszakok sok trillió dolláros kiadásokkal és tartós gazdasági veszteségekkel jártak, különösen a trópusok szegény országaiban.

Még akkor is, ha az El Niño hatásának mintázata a szokásos módon alakult ki az érintett térségekben, más helyeket a normálistól eltérő, szélsőséges időjárás jellemzett. A Földközi-tenger például általában nem érzékeny az El Niño-ra, de tavaly ősszel olyan özönvízszerű esőzések törtek ki, amelyek Líbiában katasztrofális gátszakadáshoz vezettek. Az Atlanti-óceánban pedig már az El Niño kialakulása előtt is rekordmagas szintet ért el a víz hőmérséklete.

A Coloradói Egyetem kutatója, Pedro Dinezio szerint ez azt sugallja, hogy a folyamatosan zajló felmelegedés hatása az éghajlatra most első ízben nőhet megfejelve az El Niño-ciklus hatásával. Ám akad némi bizonyíték arra is, hogy ezek az erők bizonyos helyeken valójában egymás ellen dolgoztak.

Bolívia második legnagyobb tava, a Poopó részben az El Niño, részben az éghajlatváltozás és más tényezők együttes hatása miatt nagyrészt eltűnt.

Bolívia második legnagyobb tava, a Poopó részben az El Niño, részben az éghajlatváltozás és más tényezők együttes hatása miatt nagyrészt eltűnt.
Forrás: Wikimedia Commons

Mi várható?

A La Niña-állapotra való gyors átállás, amely nem szokatlan egy intenzív El Niño-eseményt követően, és ami segíthetne a globális átlaghőmérséklet mérséklésében, most nem fog azonnal bekövetkezni. Karin Gleason, a NOAA munkatársa szerint az éghajlati rendszerben és minden bizonnyal a globális óceánokban is lesz még némi késés. Az adatokat visszamenőleg nézve az El Niño kialakulása utáni év általában melegebb, és így 2024-ben várhatóan megdőlnek a 2023-as melegrekordok, mint azt láthatjuk is az utóbbi hetekben érkező indiai és közel-keleti hírekből, vagy a hazánkban tomboló idei első hőhullámból.

Az El Niño átmeneti búcsúzása azonban segíthet a kutatóknak megérteni, hogy a tavalyi hőség mekkora része írható e hatásnak a számlájára, a globális felmelegedéssel vagy olyan tényezőkkel szemben, mint a Hunga Tonga–Hunga Ha’apai tűzhányó 2022-es kitörése. Ez segíthet eldönteni a kutatókat megosztó vitát is arról, hogy a 2023-as, rekordokat döntögető hőmérséklet arra utal-e, hogy az éghajlatváltozás gyorsabban fokozódik, mint ahogyan azt a modellek előre jelzik.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.