A magyar fejlesztőkkel kidolgozott egyedi megoldásokra egyre nagyobb az igény külföldön – mondta a Tudás.hu-nak Radványi László. A PwC Magyarország vezérigazgatója megjegyezte, hogy jól ki tudják használni a vállalat globális hálózat jellegű működését, például az adótechnológia és a digitális tananyag fejlesztések területén is. Vállalatvezetőkkel készült friss kutatásuk alapján arról is beszélgettünk, hogy a vezérigazgatók hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, a geopolitikai kockázatokhoz, milyen kompetenciákra van szükség a cégek túléléséhez és mitől lesznek vidámabbak a dolgozók.
Milyen 2025-ös évre számítanak a PwC Magyarországnál?
Könyvvizsgálattal, adótanácsadással és általános tanácsadással, jogi segítségnyújtással foglalkozó vállalatként az eredményességünk több tényezőn is múlik, például hogy világszinten milyen változások mennek végbe a gazdaságban, milyen tranzakciók zajlanak, fejlesztenek-e a cégek.
A globális hátterünknek köszönhetően sokat dolgozunk külföldi ügyfeleknek, Magyarországon kialakított unikális szolgáltatásokat tudunk eladni a világ számos országában.
A magyar piacon nagy változásokra nem számítok, de a nemzetközi pályákon egyre bővülnek a lehetőségeink.
Külföldön milyen szolgáltatásokra van a leginkább kereslet?
Magas színvonalon és versenyképes árazással tudunk szolgáltatásokat kivinni akár a könyvvizsgálat és a számviteli tanácsadás területén is, de a pénzmosás megelőzését szolgáló megoldások, az adótechnológiai fejlesztések és a felnőttképzési-digitális metodikák iránt is jelentős érdeklődés mutatkozik.
A PwC különböző tulajdonosi körrel rendelkező tagvállalatok globális hálózataként működik, és mi jól ki tudjuk használni ennek a struktúrának az előnyeit.
Tudna egy-két példát kiemelni egyedi megoldásaik közül?
A smart tax területtel foglalkozó csapatunk által összerakott technológiai megoldások abszolút egyediek, Malajziától kezdve Németországig mi szolgáltatjuk ezt a tudást. Működik továbbá Magyarországon egy olyan digitális tananyagfejlesztő központ is, amely a maga nemében páratlan világszinten.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával hogy állnak?
Jelenleg a vállalaton belül négy-öt megoldást használunk, ezek nagyrészt a globális hálózat oldaláról épültek be a PwC Magyarország napi működésébe.
A legszélesebb körben a ChatPwC-t alkalmazzák a kollégák, ami a ChatGPT-hez hasonlóan működik, csak lezárt, biztonságos környezetben.
Jelen vannak olyan célmegoldások is, amelyek például megbeszélések rögzítésében, kivonatolásban segítenek.
Ezen felül léteznek olyan magyarországi MI-fejlesztések is, amelyek a helyi jogszabályi környezetben való eligazodást támogatják. Egy tízfős fejlesztői csapat a magyar beszámolók könyvvizsgálatához szükséges MI-megoldásokon dolgozik.
Jól haladunk ezekkel, szeretjük a projektjeinket.
Mikor fognak ügyfeleik ez utóbbi fejlesztésekkel találkozni?
Az MI-megoldások holisztikusan épülnek be a szolgáltatásokba és folyamatos optimalizálás alatt állnak.
A PwC legnagyobb előnye a professzionális tanácsadók között, hogy 1100 munkavállalója van Magyarországon, így a legnagyobb létszámmal, a legszélesebb tudással száll versenybe a piacon.
Mi képesek vagyunk teljes kultúraváltásokat is levezényelni egy adott vállalatnál az MI kapcsán, nem csak célmegoldásokat nyújtunk. A folyamat biztonságos beépítéséhez szükséges tudást, képzési programokhoz való hozzáférést is biztosítunk.
A cégvezetők felismerték, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mostani technológiai ugrásban és hajlandók is rá költeni?
Mindenki érzi a fontosságát, tudják, hogy az MI-technológiáknak köszönhetően tudnak hatékonyabban működni, de – ahogy az a felmérésünk alapján is látható – egyelőre még alacsony a bizalom az új megoldásokban.
Mi ebben pont egy lehetőséget látunk. A PwC feladata, víziója épp az, hogy bizalmat teremt a társadalomban, ez a globális jelmondatunk is.
Hogy lehet az, hogy miközben vezérigazgatói felmérésük szerint a cégek 60 százaléka szerint gyorsul a GDP-növekedés Magyarországon, mindössze 39 százalék bízik saját teljesítménye javulásában?
A cégek annyit mondanak, hogy a tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva a 0,6 százalékos GDP-növekedés után idén magasabb, 1,8 százalékos lesz az adat Magyarországon.
A magyar vezérigazgatók közben – de globális szinten is így van ez – a jövedelmezőségük csökkenését várják, ami a világszerte jellemző bizonytalanságok számlájára írható.
A nagyobb gazdasági társaságok működése arra épül, hogy igyekeznek reziliensen, reguláció-követően működni, de eközben sokszor kevésbé flexibilissé válnak, így nem erősségük a gyors alkalmazkodás. Azok a cégek lesznek a túlélők, amelyek ezeken a berögzült struktúrákon kellő hatékonysággal és rugalmassággal változtatni tudnak. A biztonságos, átgondolt és széles körben meghozott döntéseknél ma sok esetben gyorsabb reagálásokra van szükség. Én ezzel hozom összefüggésbe a saját jövőbe vetett hit megingását.
A geopolitikai kockázatok mennyire aggasztják a magyar cégvezetőket más országokkal összehasonlítva?
Jobban aggasztják: globálisan nézve a vállalatvezetők 22 százaléka jelezte, hogy a geopolitikai kockázatokat nagy problémának látja, Magyarországon ez a szám 36 százalék.
Mely szektorok tartanak a leginkább a konfliktusok negatív hatásaitól?
Az autóipart látjuk a legsérülékenyebbnek, amelyet az új amerikai vámpolitikán kívül a technológiaváltás kihívásai is próbára tesznek. A szektor nem tudja hozni a várt eredményeket, a magyar termelőegységekkel kapcsolatban álló nyugat-európai autógyárak piacokat veszítenek a feltörekvőkkel szemben, az elektromos autók és az akkumulátorok iránti kereslet megtorpant, ráadásul a fogyasztói szokások is világszerte átalakulás alatt vannak.
Az ágazat problémái az egész magyar gazdaságra rányomják a bélyegüket, az ipari termelés adatai nem véletlenül okoznak rendre csalódást már második éve.
Mire számítanak a vezérigazgatók, mikor érhet véget az orosz-ukrán háború?
A felmérések alapján a cégvezetők mindig egy évvel későbbre várják a békét, 2024-ben a többség 2026-ot jelölte meg válaszában. Általában azt mondják, hogy két év múlva lesz megegyezés. A vezérigazgatók megkérdezése októbertől decemberig zajlott, legtöbben már az amerikai elnökválasztás eredményeit ismerve válaszolták meg a kérdéseket.
Meglepődött azon, hogy a vezérigazgatókat a klímaváltozás nem foglalkoztatja? Lassan ők az egyedüliek akkor, akik nem aggódnak.
A vállalatvezetők jellemzően azzal terveznek, hogy három-öt évig fogják még irányítani a céget, ezen belül a klímaváltozás súlyos következményeivel még nem számolnak. Ezzel a szemlélettel én nem értek egyet, de sokan gondolják így.
Hogyan kezelik a cégek Magyarországon a munkaerőhiány problémáját?
A fenyegető tényezők között a szakemberhiány volt az első a megkérdezetteknél: a magyar cégvezetők 44 százaléka jelezte, hogy ez probléma – szemben a globális 23 százalékkal. A cégek a vonzóbb munkakörnyezet kialakításában, a munka és a magánélet egyensúlyához szükséges feltételek megteremtésében és adott esetben hatékonyságnövelésben látja a megoldást.
A vállalatvezetők sokszor felteszik a kérdést: ez a fejlesztés hogyan fogja a jövedelmezőséget javítani? Előfordul, hogy sehogy, de bevonz olyan tehetségeket, akikre hosszabb távon építhet a vállalat.
Néha a hatékonyságnövelés egyetlen hozadéka az, hogy az emberek vidámabbak lesznek és több lesz a szabadidejük és ez sem egy elhanyagolható szempont, főleg, ha a munkaerő megtartásáról van szó.
A PwC mit tesz azért, hogy vonzó legyen a dolgozók számára?
Négy dologról szoktam beszélni a kollégáknak ebben a témakörben.
Rendkívül fontos, hogy meglegyen a bizalom egymás iránt, bízzanak magukban a kollégák, tudjanak együttműködni és érezzék jól magukat abban, amit csinálnak.
A HR-politikánk ezekre az alappillérekre épül.
Számos képzést biztosítunk dolgozóinknak, igyekszünk megismerni őket, visszajelzéseket adni számukra, olyan tereket biztosítunk, ahol az együttműködés kultúrája kifejlődhet, rendezvényeket szervezünk számukra.
A cégen belüli tudatos karriertervezés is biztosítja, hogy a kollégák mindig számukra érdekes munkát végezhessenek.
Orbán Gábort választották Az Év Leginspirálóbb Vezetőjének. Milyen szempontok alapján győzött a Richter vezérigazgatója?
Megkérdeztük a felmérésben szereplő 252 vezérigazgatót, hogy kit tartanak a leginspirálóbbnak és kiértékeltük a szavazatokat. Számos név felmerült, a többség szava döntött.
Milyen vezetőnek tartja saját magát?
Én nem egy corporate vállalatot vezetek, hanem egy partnershipet, cégtárs vagyok a több mint húszból. A PwC-nél vannak olyan tulajdonostársaim, akikkel konzultálni szoktam, jellemző rám, hogy erősen törekszem a bevonásra a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, nem ragaszkodom hozzá, hogy én legyek a szűk keresztmetszet.
A PwC vezérigazgatói felmérésének főbb megállapításai:
- A globális gazdaság idén gyorsulhat a magyarországi cégvezetők 70 százaléka szerint.
- A vállalatvezetők 1,8 százalékos GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re.
- A saját bevételeik növekedésével kapcsolatban pesszimisták a hazai cégvezetők: csak 39 százalék mondta bizakodónak magát.
- A vezérigazgatók 80 százaléka hatékonyságnövekedésről számolt be az MI-nak köszönhetően. Közben csupán 38 százalékuk érez bizalmat a technológia iránt.
- A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között. A hazai vállalatvezetők kétharmadának személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem.
- A vállalatokra ható fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet 44 százalékkal, ez globálisan „csak” 23 százalék.
- Az elmúlt 5 évben a magyar cégek 55 százaléka fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat – szemben a világban kapott 38 százalékos eredménnyel.
- A magyarországi vállalatok 29 százaléka, a világ vállalatainak 55 százaléka tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol.
