EU-csúcs: a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeit Ukranában kell felhasználni

Megállapodott a Mol és a horvát vezetékcég, de azért nem felhőtlen az öröm
2024-04-18
Megvan a horvát választások győztese
2024-04-18
Show all

EU-csúcs: a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeit Ukranában kell felhasználni

Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy “sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után.

Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte, a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának.

Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését. A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie – szögezték le.

Üdvözölték azt a javaslatot, mely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi- és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot. Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok – tájékoztatott Michel.

Közölte továbbá, a tagállami vezetők elítélték Irán Izrael elleni támadását és hangsúlyozták: minden erőfeszítést meg kell tenni a régió stabilitásának elősegítése és a helyzet elmérgesedésének megakadályozása érdekében. Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben.

“A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet” – fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy partnereivel együttműködve véget vessen a gázai válságnak. Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség.

Vonatkozó zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.
Libanonnal kapcsolatban az Európai Tanács kiemelte: támogatni kell a legkiszolgáltatottabb embereket, köztük a menekülteket, befogadó közösségeiket, valamint erősíteni az emberkereskedelem elleni fellépést.

Leszögezték: meg kell teremteni a szíriai menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes hazatérésének feltételeit, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által meghatározott feltételek szerint. A tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy fokozza a szíriai menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek Szíriában és a régióban nyújtott uniós támogatás hatékonyságát.

A tagállami vezetők zárónyilatkozatot fogadtak el az EU és Törökország kapcsolatáról is, amelyben leszögezték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa a stabil és biztonságos környezetet a Földközi-tenger keleti medencéjében, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködést Ankarával.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az unió különös jelentőséget tulajdonít a Ciprussal megkezdett tárgyalások újrakezdésének az EU-Törökország közötti együttműködés további erősítése szempontjából.

Michel végezetül közölte, az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a ciprusi probléma átfogó rendezése mellett, az ENSZ keretein belül, valamint az EU alapját képező elvekkel és a közösségi vívmányokkal összhangban.

Az EU-nak stratégiai érdeke a stabil és biztonságos környezet a Földközi-tenger keleti részén, valamint együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolat fenntartása Törökországgal – jelentette ki. Fontos a ciprusi rendezési tárgyalások újraindítása és az azonban való előrelépés. Az EU kész aktív szerepet játszani az ENSZ által vezetett rendezési folyamat támogatásában – tette hozzá.

Az Európai Tanács elnöke végezetül arról tájékoztatott, hogy a tanácskozás befejező csütörtöki napján Enrico Letta korábbi olasz kormányfő, a Jacques Delors Intézet elnöke ismertetni fogja a vezetőkkel az egységes piac jövőjéről szóló jelentését. Ezzel összefüggésben a tagállami vezetők tárgyalni fognak Európa gazdasági, gyártási, ipari és technikai bázisa fejlesztésének módjairól, a klímasemleges, digitális és körforgásos gazdaság megteremtésének lehetőségeiről, a tőkepiaci unióról, valamint a versenyképes, fenntartható és ellenállóképes mezőgazdaságról – tette hozzá.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.