Forint és alapkamat – Melyik ujjamat harapjam?

Imádtuk tavaly a balatoni hajózást
2024-01-30
Szoboszlai igazolása a FIFA TOP10 igazolása között
2024-01-30
Show all

Forint és alapkamat – Melyik ujjamat harapjam?

Minél magasabb egy országban a kamatszint, annál vonzóbb az adott ország devizája, hiszen jól lehet vele keresni. Ez igaz, viszont általában azért magas a kamatszint, mert ott problémák vannak a gazdaságban. Vagyis a jegybankoknak éppen ez az egyensúlyozás a legfőbb művészete, mindenki szeretné a kamatokat csökkenteni, hogy olcsóbb legyen az adósság finanszírozása, hogy élénküljön a gazdaság, a vállalatok tudjanak beruházni, a lakosság merjen hitelből lakást venni. Ám csak annyira szabad csökkenteni a kamatokat, hogy ne szakadjon be a deviza árfolyama.

A magyar alapkamat január 31-től már csak 10 százalék.

Hogyan kell nézni erre a kamatszintre? Mennyire segíti a magyar gazdaságot? Mennyire véd meg az infláció ellen? Mennyire hatásos a forintgyengülése ellen?

Talán akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy ez a szint, ha akarom, rettentő magas, ha akarom nagyon alacsony, jó esetben tehát éppen egyensúlyi.

Ha akarom, magas

Miért mondjuk azt, hogy túl magas?

Akkor magas, ha azt nézzük, hogy az infláció legutóbb már csak 5,5 százalék volt (2023. decemberi adat).

Hiszen az nem hangzik jól, hogy a kamatszint ennyivel az aktuális infláció felett jár. Akkor is magas, ha az európai társainkhoz, vagy a környező országok alapkamataihoz hasonlítjuk.

Annyira nem hosszú a lista, hiszen az euróövezetben egységesen 4.5 százalék az alapkamat, így csak az eurót nem használó országokat kell egyesével végigvenni. Ám a táblázatban látni fogjuk, hogy a szomszédaink közül nemcsak az eurós Ausztria, Szlovákia, Horvátország és Szlovénia, de Szerbia és Románia is előttünk jár, egyedül Ukrajnát előzzük meg. Míg a másik két V4-es állam közül Csehország és Lengyelország is 4-5 százalékkal alacsonyabb kamattal tud dolgozni.

Európai országok alapkamata

Ország Alapkamat (százalék)
Svájc 1,75
Albánia 3,25
Dánia 3,6
Bulgária 3,8
Svédország 4,4
Euroövezet 4,5
Norvégia 4,5
Moldova 4,75
Egyesült Királyság 5,25
Lengyelország 5,75
Észak-Macedónia 6,3
Szerbia 6,5
Csehország 6,75
Románia 7,7
Izland 9,25
Magyarország 10
Ukrajna 15
Oroszország 16
Törökország 45

Forrás: Tradingeconomics

Sajnos még akkor is magas a magyar szint, ha az egész világra kiszélesítjük a fókuszunkat.

A rettenetes Argentína negatív világrekorder, a BRICS-tagok közül Brazília, Oroszország, illetve a feltörekvő gazdaságok közül még Törökország és Mexikó rendelkezik nálunk magasabb kamatszinttel, a legtöbb ország azonban lejjebb tudott menni.

Ha akarom, alacsony

Ugyanakkor olyan tényezőket is fel tudunk sorolni, ahol a 10 százalék már alacsonynak mondható.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán ugyanis az is látszik, hogy végre öles léptekkel elindult lefelé az alapkamat, sokáig 13 százalék volt a szint, utána tavaly októberben, novemberben, decemberben, majd idén januárban is 75-75 bázispontos csökkentéssel értünk el ide.

Itt mindenképpen meg kell azonban jegyezni azt is, hogy egy piac szempontjából soha nem maga az alapkamat a fontos, hanem mindig az a kamatszint, ami „irányadó”, vagyis amelyik meghatározza a hitelezési, a megtakarítási folyamatokat. Magyarországon ez a szint 18 százalékon is járt, innen nézve a 10 százalék már tényleg alacsony.

És sajnos onnan nézve is alacsony már az alapkamatunk, hogy a magyar fizetőeszköz, a forint már gyengül is ezen a szinten, nem súlyos mértékben, de a 390 forintos euró azért gyengébb forintot jelent, mint az utóbbi időben. Az MNB január 30-i, 75 bázispontos kamatcsökkentése után a forint ismét erősödésnek indult és 386,5 forintig történő erősödést tapasztalhattunk.

Mi a kapcsolat az alapkamat és a forint között?

Az irányadó kamat, vagyis az a kamat, amit a forint befektetésével el lehet érni, nagyon erősen meghatározza a forint árfolyamát. Jelenleg nálunk az alapkamat az irányadó kamat, vagyis nincs olyan jegybanki eszköz, amely magasabb kamattal fogadná be a bankok, a külföldiek pénzét.

A külföldi (eurózónás) befektető azt nézi, hogy mennyit kereshet a forinttal és mennyit az euróval. Kicsit korábban már ugye láttuk, hogy az eurónak 4,5 százalékos az alapkamata, a forintnak 10 százalékos. Ez a két szint meghatározza azt, hogy mennyi a forint kamatelőnye. Ma egy külföldi befektető azon dilemmázik, hogy 5,5 százalékos kamatelőnyért átváltsa-e az euróját forintra.

Ha úgy ítéli meg, hogy nincs akkora árfolyamkockázata a forintnak, vagyis nem fog többet gyengülni a forint az euró ellenében, mint a forint kamatelőnye, akkor idejön a külföldi és veszi a forintot, ami erősíti a magyar árfolyamot.

Itt jegyezhetjük meg, hogy amikor 18 százalékos volt a forint irányadó kamata, tényleg tömött sorban érkeztek a külföldi befektetők, vették is a forintot, mint a cukrot. Ennek a folyamatnak volt köszönhető, hogy az ijesztő 430 forintos euró hirtelen már csak 375 forintos euró lett.

Trendforduló

Ám most már nincs az a nagy forintvásárlási lendület. Nem véletlen tehát, hogy a Monetáris Tanács az 5,5 százalékos inflációnál sem akarta ennél drasztikusabban csökkenteni az alapkamatot.

Ha ugyanis egy huszárvágással azt mondaná az MNB, hogy amit az eurózóna tud, azt mi is tudjuk, és levinné 4,5 százalékra a forintkamatokat, akkor azok a külföldi befektetők, akik egykoron tömött sorban bejöttek a forintpiacra, most hirtelen nagyon gyorsan ki is menekülnének egy szűk ajtón. Mindenki szabadulna attól a forinttól, aminek már nem lenne kamatelőnye az euróval szemben.

Ez nagy kockázat lenne, nagy forintzuhanást okozna.

Az MNB tehát (amelynek ugyan nincs deklarált árfolyamcélja) azt egyensúlyozza ki mérnöki precizitással, hogy mekkora kamatvágást bír el úgy a piac, hogy a forint is stabil maradjon, de azért lehessen is csökkenteni a kamatokat.

Eddig úgy tűnik, hogy az MNB jól kapta el a mértéket, a forint nem gyengült nagyot és hirtelen, de azért az is látszik, hogy az árfolyam már inkább tart lefelé, mint az erősödés irányába.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.