Hazánkban több mint 320 ezer asztmást tartanak nyilván, ami majdnem 2,5-szerese az ezredfordulós esetszámnak. Fiúknál ez a betegség 1,5-2-szer gyakoribb, mint lányoknál. Sokan nem szedik rendszeresen az asztmagyógyszerüket, pedig a nem kezelt betegség halálos lehet, fulladást okozhat.
Május első keddje az Asztma Világnapja. A WHO ezt a napot használja fel arra, hogy felhívja a figyelmet: a világon 340 millió ember szenved asztmától, a kezelésük pedig életet ment. Magyarországon a tüdőbeteg-gondozók több mint 320 ezer asztmást tartanak nyilván, ez majdnem 2,5-szeres több, mint amennyi 2000-ben volt.
A betegek többsége fiatal felnőtt, de a szakemberek szerint legalább 150 ezren vannak még, akik nem is tudják, hogy asztmások. Az új esetek száma évről-évre 15 és 20 ezer között van, a látencia tehát nagy.
A nem diagnosztizált betegek nem kapnak kezelést, de azok közül sem szedi mindenki rendszeresen – az egyébként 90 százalékos támogatással kiváltható – gyógyszereit, aki tudja, hogy asztmás, jóllehet ezek a gyógyszerek.
Ez azért komoly probléma, mert
az asztma ugyan nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel teljes életet lehet vele élni, megelőzhetők a rohamok, a súlyos állapotok. Az asztmások körülbelül 60 százaléka allergiás valamely pollenre vagy a poratkára, ezért egész évben használniuk kellene a gyógyszereiket, de azt sokan csak a tüneteik súlyosbodásával teszik. Az asztma nyomában kialakuló alsó légúti gyulladás, hörgőszűkület és hörgőgörcs így azonban akár fulladást is okozhat. Asztmás roham esetén azonnali orvosi segítségre van szükség.
Az asztma gyerekkorban a leggyakoribb krónikus kezelést igénylő betegség. Fiúknál 1,5-2-szer gyakrabban fordul elő, mint lányoknál, azonban a pubertás tájékán a nemek közötti különbség eltűnik.
Jellemzően kisgyermekkorban kezdődik, de az esetek 20-25 százalékában már csecsemőkorban is előfordul. A kamaszkor tájékán az esetek 60-70 százalékában megszűnik, vagy látszatra megszűnik, de sajnos a kisgyermekkori asztma akár élethosszig megmaradhat.Az asztma okai nem teljesen tisztázottak, kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus a Tüdőközpont és a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet közös kutatását ismertetve rámutatott:
az asztmás rohamot kiváltó tényezők közül az allergének (por, állatszőr, penész, pollenek), valamint a dohányzás és a különböző kemikáliák szerepe széles körben ismert. Kevesebben tudják ugyanakkor, hogy a felső légutak vírusos és bakteriális fertőzései, a különböző időjárási jelenségek, a mozgás és egyes gyógyszerek is provokálhatnak rohamot.
