Ha nem átlagos gyereket nevel…

Vitézy reakciója Karácsony választást megismétlő javaslatára
2024-06-13
Nagyon érdekesen alakul a brit választás – szeizmikus léptékű változás
2024-06-14
Show all

Ha nem átlagos gyereket nevel…

Jó néhány szülő nézi sóvárogva más családok életét, más szülők gyerekeit, mert „mások gyereke” hallgat a szóra, nincs makacskodás – vagy jóval kevesebb, esetleg enyhébb formában nyilvánul meg a gyermek akarata.

Úgy tűnik, hogy más gyerekek nevelése során könnyebb a szülők dolga, olajozottabban zajlanak a hétköznapok, nem teszik a gyerekek próbára a nap minden órájában a szülők türelmét. Más szülők gyerekei alkalmazkodóbbak, szófogadóbbak, belátóbbak.  Sokan hiszik azt, más szülők talán nem is merülnek annyira ki a gyereknevelés során, mint ők.

Mint azok a szülők például, akik nem „átlagos”, hanem intenzív gyereket nevelnek.

Tény, hogy az intenzív gyerekek valóban extra kihívást jelentenek szüleik számára. Ugyan velük is örömmel és izgalmas helyzetekkel teli az élet, ám rögösebb a közös út.

Milyen is az intenzív (spirited child) gyerek?

Mary Sheedy Kurcinka, nemzetközileg is elismert oktatási szakember Intenzív gyerekek című könyve segíthet választ adni erre a kérdésre, valamint azokra a kérdésekre is, amelyeket az intenzív gyerekeket nevelő szülők gyakran tesznek fel, és amely kérdésekre sokáig nem kaptak hiteles válaszokat.

Mert milyen az intenzív gyerek? Először is szerethető, pont úgy, ahogy minden gyermek ezen a világon, de mellette a végletekig makacs, érzékeny, hangos, kiszámíthatatlan, egyszerre kockázatkereső, mégis bátortalan. Mindenre nyitott és kíváncsi, de közben fél a változástól, főleg, ha az váratlan.

Bármit tesz, bármire reagál is, az túl sok.

Ugyan elfogadható tartományon belül van viselkedése (nem hiperaktív), mégis sok. A szülők számára mindenképp. Hiszen egy intenzív gyerek folyton erős ingerekkel bombázza a környezetét. Nevetése, sírása, boldogsága, ijedelme, haragja is hangos, erős sodrású, figyelmet követelő. Túl erős, túl hangos, túl sok. Intenzív.

A végletekig kimerítő.

Az „intenzív gyerek” kifejezést a könyv szerzője alkotta meg, aki egy (intenzív férj társaságában) maga is intenzív gyermeket nevelt és nehezen talált a szakirodalomba olyan jelzőket, leírásokat gyermekére, amelyek ne a negatív jellemzőkre fókuszáltak volna. Ilyen és hasonló címkéket talált:

nehezen kezelhető, akaratos, makacs, komisz, anyaszomorító.

Márpedig az intenzív gyermek is rendelkezik pozitív jellemvonásokkal, amelyeket talán nehezebb felfedezni, vagy nehezebb azokra fókuszálni egy-egy nehezebb napon.

Ám a szerző szerint érdemes azokat meglátni és azokra építeni a gyerek nevelése során. Annál is inkább, mert ha a gyengeségek helyett az erősségekre figyelünk, (és ez minden gyermek esetén igaz) akkor a nevelés reményteli folyamattá változik, és ahogy Kurcinka fogalmaz:

Rátalálunk a megértésükhöz vezető útra.

Éppen ezért fontos, hogy a szülők írják át az intenzív gyermekekre vonatkozó címkéket. Hiszen nem mindegy hogyan gondolnak gyermekeikre – hogyan, milyen szavakkal, kifejezésekkel illetik őket önmaguk vagy a környezet előtt. Ez ugyanis meghatározó a viszonyulás során.

Nem mindegy, hogy a gyermekre úgy gondolnak, hogy az romboló, dacos, makacs, őrült, égetnivaló, durva, kimerítő, zsarnok, akarnok, lármás, kezelhetetlen vagy úgy, amely az erősségekre figyel és a megértés felé vezet:

szenvedélyes, őszinte, erős, lendületes, energikus, igényes, kitartó, szeretetre vágyó gyermek.

A két megközelítés között óriási a különbség és nyilvánvaló, hogy adott szituációban, a krízisek során más és más eszközhöz nyúl az a szülő, aki negatív vagy pozitív címkék alapján közeledik gyermeke jellemzőihez és az azokból fakadó viselkedéséhez.

Fontos azonban felismerni, néven nevezni, tudatosítani azt is, hogy a kihívást jelentő gyermek valóban az intenzív gyermekek csoportjába sorolható e. Előfordulhat, hogy a helyzet túlmutat az intenzív magatartáson és akár szakember segítségére van szükség. Esetleg más szülő reakciókat és eszközöket igényel, mint az intenzív, de azért az elfogadható határokon belül maradó gyermeki magatartás.

Az intenzív gyerekek 5 elsődleges jellemvonással rendelkeznek:

  1. Drámaiság, élénkség, intenzitás – az intenzív gyerekek nem sírnak, hanem ordítanak, nem nevetgélnek, hanem visítanak, lármásak minden helyzetben. Ha egy intenzív gyerek lép be egy helyiségbe vagy szituációba, azt garantáltan mindenki észleli.
  2. Állhatatosság- intenzívek tevékenységeik során is – nem végeznek félmunkát. Amire „ráállnak”, ami érdekli őket, azt nem engedik el. Célorientált a magatartásuk – de egy vita során se lehet őket eltéríteni az álláspontjuktól.
  3. Érzékenységkifinomult detektorokkal rendelkeznek, mindent azonnal megéreznek és azonnal reagálnak is. Legyen az egy durvább anyagú trikó, egy kilógó, bőrüket csiklandozó cérnaszál, erős napsütés vagy szél. Bár hangosak, ők nem viselik jól a nagy zajt, se a tömeget. Az emberi érzelmeket, hangulatokat (és azok változásait) is intenzíven észlelik és azonnal reagálnak is azokra. Természetesen a legmagasabb hőfokon.
  4. Ingerre – inger, avagy fogékonyság az ingerekre – nincs olyan külső inger, ami ne vonná magára a figyelmüket. Minden észrevesznek, repülő bogarat, hulló falevelet, a napfényt, ahogy megcsillan egy pocsolyán. Gyakori vád ellenük, hogy nem figyelnek oda… pedig az igazság az, hogy sok mindenre figyelnek fel egyszerre és nagy intenzitással.
  5. Alacsony fokú alkalmazkodóképesség – utálják a változásokat, utálják a meglepetéseket és nehéz őket egyik tevékenységről a másikra átvezetni. Rugalmatlanok és elszántak – ragaszkodnak ahhoz, amit elgondoltak. Ami eldőlt, az eldőlt – szó se lehet arról, hogy az otthoni vacsora helyett váratlanul mégis beüljön egy étterembe a család. Ahogy nem lehet csak úgy lepasszolni a nagymamához se, ha ez nem volt előre megbeszélve vele.

A felsorolt jellemvonások alapján is látható, hogy az intenzív gyerekek éppolyan változatos jellemvonásokkal bírnak, mint nem intenzív társaik, és a jellemvonásaikat lehet pozitív vagy negatív módon megítélni. Hiszen az állhatatosság például nagyon is pozitív vonás és felnőtt életük során egészen biztosan jól kamatozik majd. Ahogy az élénkség és érzékenység is segítheti szociális kapcsolódásaikat – kerüljenek bármilyen helyzetbe, az intenzív gyerekek (és felnőttek) kiemelkednek a sorból. Rájuk felfigyelnek mások, rájuk figyelni kell – nem lesznek láthatatlanok.

Amennyiben valaki intenzív gyermeket nevel, a következő dolgokat érdemes szem előtt tartania, mert ezek segíthetik ebben a sokszor kilátástalannak tűnő, kihívásokkal teli nevelési folyamatban:

Nincs egyedül:

érdemes tudatosítani önmagában, hogy amit átél (közösen átélnek a gyerekkel) az nem egyedi eset. Mások is viselnek hasonló cipőt. Mások is küzdenek.

Nem szülői hiba:

tudatosítani kell azt is, hogy a gyermek viselkedés, intenzív reakció nem szülői „hiba”. Nem félresikerült korai nevelés eredménye, nem azért intenzív, mert a szülő nem tud vele bánni vagy nem alkalmas szülőnek.

Van megoldás:

nem szabad elkönyvelni a tehetetlenséget, nem kell sodródni ebben a nehéz folyamatban. Érdemes bővíteni a szülői készségeket, érdemes csatlakozni hasonló helyzetben lévő szülői csoportokhoz, olvasni sokat ebben a témakörben. Érdemes nagyon intenzíven megfigyelni, megismerni a gyermeket, mire mikor, hogyan reagál. Milyen helyzetek hoznak negatív reakciókat és kiküszöbölni azokat. Ha például nehezen viseli a bevásárlóközpontokban a tolongást, akkor számára barátságosabb helyszíneken megoldani a bevásárlást.

Fontos az énidő:

kell a kikapcsolódás az intenzív gyerekek szülei számára is. Sőt. Bár valószínűleg nehezebb egy-egy órára letenni a szülői terheket, valószínűleg kevésbé befogadó a rokonság vagy a baráti kör intenzív gyermek esetén, mégis meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek fellélegzést adhatnak. Ha másként nem megy, akkor a szülők segítsék ebben egymást és adjanak a másiknak gyerekmentes időt.

A szülő legyen büszke:

ahogy az elején is írtuk, az intenzív gyerekek nagyon is szerethetőek, számos olyan pozitív tulajdonsággal rendelkeznek, amelyekre a szülők építhetnek, sőt amikre büszkék lehetnek. A pozitív, a gyerekek az erősségeire fókuszáló szülői attitűd elengedhetetlen. Ellenben a büntetés központú nevelés az intenzív gyerekek esetén nem csak hatástalan, de tévútra is visz. Túl intenzíven reagálnak a gyerekek és ördögi körbe kerül a család. Ahogy nem segít a teljes elengedés se. Az intenzív gyerekek nevelése is igényli a határokat, kellenek a korlátok, hiszen azok a gyermekek számára kapaszkodók is egyben. Ám mindemellett rugalmasabb, a gyermek működésére és reakcióira intenzívebb szülői válaszokra van szükség.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.