Három évvel ezelőtt ezen a napon, február 24-én arra ébredt Európa, hogy hosszú idő után ismét konvencionális háború dúl a területén. Egész nap érkeztek a sokkoló hírek a Kijevet támadó orosz különleges erőkről, Kelet-Ukrajnába benyomuló harckocsioszlopokról. Mindenki gyors orosz győzelmet jósolt, de nem így lett. A végtelennek tűnő háború még ma is tart. A Tudás.hu az évforduló apropóján feleleveníti az eddigi eseményeket, összegyűjtöttük a veszteségeket és megnéztük, mikor lehet vége a konfliktusnak.
2022 február 24-én jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy „különleges katonai művelet” megindítását Ukrajnában, amelyet azonnali légicsapások és szárazföldi offenzívák követtek. Az orosz csapatok több irányból támadtak, beleértve Kijevet, Harkivot és a déli régiókat. Az ukrán hadsereg és a civil lakosság a vártnál jóval erősebb ellenállást tanúsított, megakadályozva az orosz erők gyors előrenyomulását.
Az év második felében ugyanakkor – óriási meglepetésre – az ukrán erők sikeres ellentámadásokat hajtottak végre, elsősorban Harkiv és Herszon térségében, visszaszorítva az orosz csapatokat és visszafoglalva jelentős területeket. Eközben a nemzetközi közösség, különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok, szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és katonai, valamint humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának.
2023: végtelen háború
2023-ban a háború elhúzódó konfliktussá vált, mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett. Az orosz hadsereg fokozta a kelet-ukrajnai Donbász régió elleni támadásait, míg az ukrán erők továbbra is védték pozícióikat és időszakos ellentámadásokat indítottak.
A befagyó konfliktus véres paravánja mögött ugyanakkor már elindultak azok a folyamatok, amelyek később meghatározták a háború menetét. Az év során Oroszország több mint 400 ezer új katonát toborzott, hogy pótolja a veszteségeket és erősítse csapatait. Ezzel párhuzamosan az ukrán hadsereg is mozgósította tartalékait, de a humánerőforrás-hiány egyre nagyobb kihívást jelentett. A nemzetközi közösség folytatta ugyan Ukrajna támogatását, de a háború elhúzódása miatt egyre nagyobb lett a lakossági nyomás diplomáciai megoldás keresésére.
2024: beindult az orosz gőzhenger
2024-ben a harcok intenzitása tovább nőtt, különösen a Donyecki és Luhanszki területeken. Oroszország célul tűzte ki, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja az általa 2022-ben annektált négy ukrán régiót (Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Luhanszk) 2025-re. Eközben Ukrajna kimerült és bizonytalan helyzetbe került, mivel a háború súlyos emberi és gazdasági terheket rótt az országra. A katonai sikerek hiánya és a folyamatos orosz előrenyomulás miatt Kijev egyre inkább a nemzetközi közösség támogatására és a diplomáciai megoldásokra összpontosított.
Az Egyesült Államokban Donald Trump elnök megválasztása újabb bizonytalanságot hozott, mivel jelezte szándékát a béketárgyalások felgyorsítására, ami Ukrajnában aggodalmat keltett a katonai támogatás esetleges csökkenése miatt. Ma már tudjuk, okkal. Idén feje tetejére állt a világ, a hivatalba lépő Trump elnök a világrendet is átírva kezdett közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aminek Ukrajna mindezidáig csupán külső szemlélője lehet.
Borzalmas veszteségek
Az idei év elejére a frontvonalak stabilizálódtak. 2025 februárjára Oroszország mintegy 20 százalékát tartja megszállás alatt, ami hozzávetőlegesen 112 000 négyzetkilométert jelent. Kelet- és Dél-Ukrajnában, míg Ukrajna mintegy 500 négyzetkilométert birtokol az oroszországi Kurszki régióban.
Hivatalos ukrán források az emberveszteséget 40-50 ezer főre teszik, ami nyilvánvalóa irreálisan alacsony szám. Független források ennél többre, egyesek még 500 ezer főre is becsülik az elesett ukrán katonák számát. Oroszország ritkán közöl hivatalos adatokat katonai veszteségeiről. Az utolsó jelentős hivatalos közlés 2022 szeptemberében történt, amikor Moszkva kevesebb mint 6 000 elesett katonáról számolt be. Nyilvánosságra hozott hírszerzési jelentések alapján az orosz veszteségek nagyjából 200 ezer főre tehetők, de egyes nyugati tisztségviselők 600 ezresre is becsülik”.
A járulékos veszteségek között említsük meg, hogy a háború kitörése után elszálltak az energiaárak, ez pedig közvetlenül hozzájárult az infláció növekedéséhez Európában.
2023 végére az EU egészében a fogyasztói árak átlagosan 9,7 százalékkal voltak magasabbak, mint azt a háború előtt előre jelezték.
A közép-európai országok, például Magyarország, a balti államok és Csehország különösen magas inflációs rátákat tapasztaltak, 18–20 százalék közötti értékekkel. A magas infláció és az energiaárak növekedése negatívan befolyásolta a gazdasági növekedést is. Például Magyarország gazdasági teljesítménye 2023-ban 4,2 százalékkal maradt el a háború előtti várakozásoktól. Hasonló visszaeséseket tapasztaltak más közép-európai országok is, mint például Észtország, Szlovákia és Csehország.
Mikor lesz már vége?
Egyes orosz elemzők szerint Moszkva célja, hogy 2025 végére vagy 2026 elejére befejezze a háborút, elkerülve a súlyos gazdasági és társadalmi problémákat, amelyek 2025 nyarára várhatók.
Ha addigra nem sikerül feltételes győzelmet aratni, Oroszország kockáztatja nagyhatalmi státuszának elvesztését az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
A helyzetet tovább súlyosbíthatják a katonai toborzási problémák és a háborús fáradtság, amely a lakosságot érinti, különösen az orosz területeket érő támadások miatt.
Kyrylo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatója szerint a konfliktus 2025 végére tűzszünettel is véget érhet.
Bár az Egyesült Államok és Oroszország között már megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások, Ukrajna és Európa egyelőre kimaradtak ezekből a megbeszélésekből. Budanov hangsúlyozta, hogy bár a felek kezdeti álláspontjai eltérőek, a tűzszünethez szükséges feltételek nagyrészt adottak.
Ugyanakkor kétségeit fejezte ki a békefenntartó erők hatékonyságával kapcsolatban, és rámutatott, hogy Oroszország továbbra is destabilizálni próbálja majd Ukrajnát, sőt, a mainstream elemzői vélemény sokáig az volt, hogy egy esetleges tűzszünet inkább Oroszországnak kedvezne, mintsem a tartós békének, mivel lehetőséget adna Oroszországnak katonai kapacitásainak újjáépítésére, előkészítve a terepet a jövőbeli agressziókhoz.
