Nemsokára lesz száztíz esztendeje, hogy 1912. november 20-án megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse, Habsburg Ottó főherceg. A jeles évforduló alkalmából a budapesti Habsburg Ottó Alapítvány nagyszabású megemlékező sorozatot szervezett, ahol Pröhle Gergelyt kérdeztük a hajdani trónörökös szerepéről.

Szeptemberben a Várkert Bazár Reneszánsz kertjében fotókiállítás nyílt, amely december elsejéig látogatható.

„A tárlat címe Palotából Parlamentbe, hiszen Habsburg Ottóra nemcsak egykori trónörökösként emlékezünk, hanem az Európai Parlament tagjára is, aki 1979-től húsz éven át magyar hazafiként mindent megtett annak érdekében, hogy Európa kettéosztottsága megszűnjék, hogy a határon túli magyarság érdekei érvényesüljenek. Ő volt az első, aki magyar nyelven szólalt fel az EP-ben”

– mondta a megnyitón Prőhle Gergely, az alapítvány igazgatója. Ezt az életrajzi motívumot a sorozat egyik eseményén, a Rubicon Intézet által szervezett beszélgetésben is hangsúlyozta az igazgató és az alapítvány tudományos igazgatóhelyettese, Fejérdy Gergely.

Hatalmas anyag várja a Budai Várba tervezett bemutatását

Hogy került Budapestre a bajorországi Pöckingből, Habsburg Ottó utolsó lakóhelyéről az értékes hagyaték, mintegy 30 ezer fotó, 101,65 iratfolyóméternyi dokumentum?
– A Habsburg család és a magyar Kormány állapodott meg erről. Ezt egy parlamenti döntés követte, utána pedig kormányhatározat rendelkezett az Alapítvány létrehozásáról, 2017 nyarán készült el az alapító okirat. A Habsburg Ottó Alapítvány állami fenntartású alapítvány, amelynek elsődleges célja – ahogy a honlapunkon is olvasható: “Habsburg Ottó szellemi és tárgyi örökségének méltó módon történő megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése, feldolgozása és kutathatóságának biztosítása. Célja emellett Habsburg Ottó munkásságát alapul véve egy jövőbe tekintő európai eszmerendszer kiépítésének támogatása is.”
A Budavári Palota D szárnyában helyezik majd el az Alapítványt, ez a rész egyelőre felújításra vár.

– Az elkészültéig vagyunk a Szentkirályi utcában, a Magyarországi Evangélikus Egyház épületében, itt egyébként jól el tudtuk helyezni az anyagokat, de már most látszik, hogy ez a hely előbb-utóbb kicsi lesz. A levéltári anyag feltárása, bemutatása, digitalizálása a legnagyobb professzionális színvonalat követeli – ez nem kérdés.  Az, sem, hogy a hagyaték – írásos és tárgyi részével együtt -, a történész szakma számára sok érdekes történeti forrást rejt. Ezek gyűjteményi feldolgozása, digitalizálása alapos filológiai munkát igényel, ami évekig tart. De igyekszünk folyamatosan a nyilvánosság elé tárni azokat a dokumentumokat, fényképeket, amelyekkel már most is bővülhetnek a névadónk életére, pályafutására vonatkozó ismereteink. Ha valaki megnézi a honlapunkat, azt láthatja, hogy abszolút a nagyközönségnek is szól, különös tekintettel a fényképekre. Ma a vizualitás különösen fontos. Úgyhogy már 2023 januárjában néhány ezer kép kikerül a honlapunkra, illetve egy megfelelő tárhelyre, ami hozzáférhető lesz bárki érdeklődő számára.
Az Alapítvány nemzetközi kapcsolatai egyre bővülnek.

– Tekintettel arra, hogy Habsburg Ottó óriási kapcsolatrendszert működtetett, a különböző országok kutatóhelyei, személyes gyűjteményei, archívumai rengeteg Habsburg Ottó vonatkozású anyagot tartalmaznak, nem is beszélve a további családtagok birtokában lévő levelekről és fényképekről. Mi ezeket módszeresen végigjárjuk. Az Európai Unió Firenze közelében létrehozott Történeti Irattára például nagyon fontos forrás, de ugyanez mondható el a washingtoni levéltárakról, a német Bundesarchivról (BAch), s rendkívül jó kapcsolatot építettünk ki az osztrák állami levéltárral (Österreichisches Staatsarchiv), tehát fokozatosan haladunk.

“A XX. század nagy tanújának bemutatása a magyar nemzeti és az európai történetírást gazdagítja, egyre pontosabban kirajzolva az utolsó magyar trónörökös, egy jelentős politikai gondolkodó, valós hatalom nélkül is államférfiként viselkedő ember alakját.” – így szerepel a honlapjukon az alapítvány alapvetése. Minden program, képzés, diplomáciai kapcsolat ugye ebből indul ki?

– Habsburg Ottó számára politikai színtérre lépésétől kezdve alapvető kérdés volt az európai egység, ugyanakkor a dinasztikus tapasztalat a nemzetállamok fontosságát is aláhúzta számára. Mi másról lenne szó manapság, mint erről? Mekkora befolyásuk van a nemzetállamoknak, és mi az, amit európai szinten lehet vagy kell intézni. Habsburg Ottó hagyatéka, mindaz, amivel mi naponta szembesülünk, újabb és újabb adalékokat biztosít ahhoz, hogy egyfelől lássuk, ez a vita nem új keletű, hanem több évtizedes, sőt bizonyos értelemben évszázados. Másfelől: mindig lehetett megoldást találni, ami az európai intézményrendszert képes volt továbbvinni, de az országok nemzeti érdekei szempontjából is hasznos volt. Talán ez az, ami a munkásságában leginkább jövőbe mutató.

Útlevél nélkül is üldözötteket mentett

Katolikus hit, bátorság és optimizmus – e fogalmak hatották át az életét.

– Igen kevés időt tölthetett az édesapjával, IV. Károllyal, aki tragikusan fiatalon, 34 évesen tüdőbetegségben hunyt el 100 esztendővel ezelőtt, 1922 októberében. Madeirán, a száműzetésben érte a halál, a szociális gondolatokat, amik a terveit, a tevékenységét jellemezték volna, nem teljesíthette be. A trónörökössel alig 10 esztendőt tölthettek együtt.

Benczúr Gyula festménye a trónörökösről 1917-ben
Forrás: pycril.com

Mivel rendkívül jó apa volt, Ottót e rövid idő alatt is az uralkodói szerepre készítette fel, később az édesanya, Zita királyné folytatta ezt a munkát. A magyar legitimisták Ottót jövendő királyuknak tekintették, mozgalmuk még az 1920-as ’30-as években is élénk volt, tiszteletére rendszeresen szerveztek ú.n. Ottó vacsorákat, többnyire a Pesti Vigadóban.

Habsburg Ottó osztrák és magyar érettségi vizsgát tett, más kiváló oktatók mellett magyar bencés szerzetesek irányításával. Ezért is pihen a szíve a Pannonhalmán, a székesegyház altemplomában.
– A Leuveni Katolikus Egyetemen 1935-ben szerzett politikai és társadalomtudományi doktorátust. Ottó mindig is realista volt. Az 1930-as évek végére az osztrák belpolitikai konfliktusok és Hitler fokozódó nyomása világossá tették, hogy a restauráció kivihetetlen. De hatalmas erőfeszítéssel dolgozott azon, hogy az Anschluss-t, Ausztria német bekebelezését megakadályozza. Ezért a családja és az élete komoly veszélyben forgott, a hitleri parancs szerint a Habsburgokat nem lehet letartoztatni, azonnal le kell őket lőni.

Útlevele ugyan nem volt, de a nyelvtudása, szellemi tekintélye révén a világ számos országában tevékenykedhetett.

– A II. világháború idején például Franciaországban üldözötteket mentett, felvette a kapcsolatot az Egyesült Államokba menekült számottevő magyar egyéniségekkel, köztük zsidó nagypolgárokkal. Levelezett Eckhardt Tiborral, akit Teleki Pál miniszterelnök azért küldött az USA-ba, hogy a német orientáció ellensúlyozására kapcsolatokat építsen ki az angolszász hatalmakkal.  Habsburg Ottó is járt Washingtonban, kapcsolatot keresett és talált Roosevelt elnökkel annak érdekében, hogy a közép-európai országok a 2. világháború győzedelmes befejezése után ne kerüljenek a szovjet érdekszférába. Sikerült elérnie, hogy Ausztriában nem egynemű, hanem négyhatalmi – angol, francia, amerikai és orosz – megszállási övezet legyen. Magyarország tekintetében is szorgalmazta, hogy így legyen. Nem sikerült. Összetett folyamat játszódott le, amiben a világhatalmak éppúgy szerepet játszottak, mint a hazai politikai erők.

Az egyik évfordulós konferencia az Amerikai konzervatív megújulás és politika címet kapta.

Habsburg Orró 2006-ban Pöckingben
von
Forrás: Wikimedia commons, Oliver Mark

– A nemzetközi konferencia a november 20-i születésnaphoz kapcsolódik, és arról szól, hogy miképpen hatott Habsburg Ottó gondolatvilága az amerikai konzervatív politikára, különösen is a Ronald Reagan kormányzatát megelőző időszakban. Ennek talán a legfőbb tanulsága az, hogy az optimizmusa és az éleslátása, amivel észlelte azt, hogy a szovjet birodalom nem működőképes, nagyon sok erőt jelentett a tengerentúlon azoknak, akik a jövő politikáját tervezték.

Az első magyar mondatok tőle hangzottak el az Európai Parlamentben

Magyarország sokat köszönhet Habsburg Ottónak.

– Ha ő nem szólal meg az ENSZ közgyűlésben, a nagyhatalmak talán átlépnek az 1956-os magyar forradalmat követő megtorlásokon, a kérdés – köszönhetően neki is -, napirendre került. Az ő szájából hangzottak el az Európai Parlamentben az első magyar mondatok. Szorgalmazta és védnöki szerepet vállalt a Sopron melletti Páneurópai piknik létrejöttében, amelyen nem vett részt, de a leányát, Walburgát küldte el. A személyes ügyeit is rendeznie kellett, 1961-ben lemondott uralkodói igényeiről, így osztrák állampolgárságot, később útlevelet is kaphatott. Rendkívüli aktivitást fejtett ki a Páneurópai Unió alelnökeként, és két évtizeden át, 1979 és 1999 között az Európai Parlament egyik leghatásosabb képviselője volt, kiállt a közép- és kelet-európai országok mielőbbi EU-hoz csatlakozásáért. A rendszerváltás után indítványozták, hogy legyen Magyarország köztársasági elnök-jelöltje, ezt elutasította, és a magyar politikai életben írásaival, előadásaival, bölcs tanácsaival vett részt. Többször ellátogatott Gödöllőre, a család valaha kedvelt helyére, a Királyi Kastély adott helyet azoknak a reprezentatív találkozóknak, konferenciáknak, amelyeket 2011-ben Magyarország EU elnöksége idején rendeztek.

Magyarországi programok:

1. Palotából Parlamentbe – 110 éve született Habsburg Ottó című fotókiállítás a Várkert Bazárban
   Helyszín: Budapest, Várkert Bazár
2. Rubicon-est: Habsburg Ottó
   Helyszín: Budapest, Magyarországi Evangélikus Egyház épülete
3. Amerikai konzervatív megújulás és politika – nemzetközi konferencia
   Időpont: 2022. november 18. (péntek) 9:00
   Helyszín: Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Széchenyi Díszterem
4. Kiállításmegnyitó és könyvbemutató IV. Károly halálának 100. évfordulójára
   Időpont: 2022. november 28. (hétfő) 17:00
   Helyszín: Gödöllő, Gödöllői Királyi Kastély