Hol lehet hazánkban földrengés és mekkora? Egy új térkép megmondja

Csúcsot döntött a lakossági hitelezés, minden kölcsönt visznek
2024-07-03
A Fehér Ház tagadta, hogy Joe Biden a visszalépést fontolgatná
2024-07-04
Show all

Hol lehet hazánkban földrengés és mekkora? Egy új térkép megmondja

Nemcsak a földtudományi szakembereket érdekli, de az építőmérnökök, sőt még a politikusok és az átlagemberek között is örök vitatéma, hogy mekkora földrengések pattanhatnak ki hazánk területén és azok hol, mekkora pusztítást okozhatnak. Erről született nemrég térkép.

Napjainkban a modern társadalom és gazdaság kritikus infrastruktúráinak sérülékenysége miatt egy-egy nagyobb földrengés beláthatatlan következményekkel járhat.

Ezért is nélkülözhetetlen, hogy a kutatók minél tisztábban lássák a nagyobb rengések okait, kialakulását, a tektonikai mozgások folyamatát és a várható következményeket.

A HUN–REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet a Geomega Kft.-vel közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával valósította meg azt a kutatási projektet, amelynek végcélja Magyarország szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképének megalkotása és elemzése volt.

A kutatásról – az adatok összegyűjtésétől kezdve a módszereken át az eredményekig – egy tanulmánykötet is megjelent. Ebből szemezgetünk most egy kicsit.

Magyarország földrengéstérképe

Magyarország földrengéstérképe
Forrás: HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet

A kutatás eredményeiből összességében megállapítható, hogy Magyarországot mérsékelt szeizmicitás jellemzi, azaz a masszív, gyakorlatilag rengésmentes őspajzsokhoz (a földkéreg stabil ősi darabjaihoz) képest nagyobb a földrengések kipattanásával veszélye, de meg sem közelíti az aktív lemezperemek aktivitását. Évente csupán néhány olyan erősségű rengés fordul elő, ami érezhető. Ezek is általában inkább csak riadalmat okoznak, semmint károkat.

Régi idők rengései

Igazán jelentős, 6-os magnitúdónál erősebb rengések meglehetősen ritkán fordulnak elő. A mai Magyarország területén csak két ilyenről van tudomásunk, azok is bőven a műszeres mérési idők előtt pattantak ki: az egyik az 1763-as komáromi, a másik a 456-ban Szombathely környezetét érintő rengés. Ebben a kategóriában érdemes még megemlíteni az 1834-es érmelléki földrengést is, amely ugyan a mai Románia területére esik, de a jelenlegi országhatártól kis távolságra, körülbelül 12 km-re pattant ki.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy az ilyen historikus rengések erősségének a becslése bizonytalan, csupán a keletkezett károk leírása alapján tudják a kutatók megbecsülni, hogy mekkora lehetett a földmozgás és hol lehetett a rengés centruma. A történelemben visszafelé haladva pedig egyre csökken a források száma és azok megbízhatósága is.

Az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült a zsinagóga tornya.

Az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült a zsinagóga tornya.
Forrás: picryl

Hazánk területén az 5-ös magnitúdónál erősebb földrengések is ritkák, összesen 14 darabról tudunk, melyek szintén a historikus események kategóriájába tartoznak. Ezek közül az időbeli közelség és a jelentős magnitúdó alapján a legismertebb az 1911-es, kb. 5,6-os magnitúdójú kecskeméti, az 1956-ban Dunaharasztiban kipattant, 5,6-os magnitúdójú, valamint az 1985-ös, 5,1-es magnitúdójú berhidai földrengés. Mindkét helyszínről elmondható, hogy jelentős neotektonikus aktivitást mutató szerkezeti zónához kapcsolódik, azaz olyan vetőzónához (ahol két kőzetréteg, vagy földtömeg elmozdul egymáshoz képest), amely az elmúlt pár millió évben mozgott.

1956-ban Dunaharasztiban volt földrengés, amit a fővárosban is érezni lehetett

1956-ban Dunaharasztiban volt földrengés, amit a fővárosban is érezni lehetett
Forrás: tudas.hu

Az új térkép jelzi a veszélyes régiókat

A modern műszeres mérések kezdete óta eltelt közel három évtizedben a regisztrált rengések döntő többsége viszonylag kis magnitúdójú (M<4), így ezek érdemi veszélyt nem jelentettek a társadalom számára.

A kutatási projekt során elkészült új, országos térképen azokat a területeket jelezték a kutatók a legveszélyeztetettebbnek, ahol nagyobb számú földrengést vagy a területhez kapcsolódó aktív vetőt találtak, továbbá potenciális D vagy E talajosztály fordul elő.

A talajosztályok azt mutatják meg, hogy egy-egy földrengés esetén hol, milyen mértékű rengéserősítő hatás jelenhet meg a helyi földtani viszonyok következtében, például hogy a felszínen lévő laza kőzetek vagy üledékek mennyire folyósodnak. Hazánkban az épületek földrengésbiztos tervezésénél az európai sztenderd szabvány van érvényben, amelyben 7 altalajosztályt különböztetnek meg a helyi hatás figyelembevételére, melyek közül a kiemelt veszélyeztetettséget a D és az E osztály képviseli.

A kutatási eredményeket bemutató tanulmánykötet szerint a veszélyeztetett területek közé tartozik:

„például Délnyugat-Magyarországon Csurgó–Nagykanizsa és Zalaszentgrót környéke, Nyugat-Magyarországon Répcelak környezete (Bük–Mihályi–Sárvár háromszög). A Dunántúli-középhegységben és annak környezetében Várpalota–Mór, Komárom, a Bakony keleti fele, a Vértes, a Dunazug-hegység déli fele és a Csepel-sziget környéke. Ez utóbbi terület a jelenleg is aktív Balaton–Tóalmás-vetőzónába esik. E tektonikai zóna északkeleti folytatását képviseli Hatvan–Jászberény és Heves környezete, továbbá tágabb értelemben a Bükk déli fele és előtere, és Miskolc környéke. Ugyancsak a legveszélyeztetettebb területekhez tartozik Pincehely, Szabadszállás környezete és a Zempléni-hegység délnyugati oldala. Hasonlóképp veszélyeztetett az északi országrészben (Nógrádban) a Diósjenői-vonal környezete, amely az egyik legjelentősebb szeizmológiai aktivitást mutatja.”

Falrepedés, kéménydőlés lehet csupán valószínű

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeken a területeken sem kell pusztító földrengésekre számítani, de nagyobb a valószínűsége, hogy egy-egy földmozgás alkalmával a házak falai megrepedhetnek, esetleg egy-egy rozoga kémény ledől. A kutatás végeredményeként létrejött térképek hatékony segítséget nyújtanak nemcsak a különböző alapkutatási feladatokhoz, de helyi és országos léptékű földrengés-veszélyeztetettségi számításokhoz, kockázatelemzésekhez, országos léptékű stratégiai jellegű elemzésekhez, és energetikai/infrastrukturális előkészítési/tervezési feladatok megoldásához is.

Azt azonban a szerzők is hangsúlyozzák, hogy a szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép – a méretaránya miatt – csupán tájékoztató jellegű, átnézetes képet nyújt hazánk veszélyeztetettségi viszonyairól, kijelölve a kisebb vagy nagyobb veszélynek kitett területeket. A jövőbeli kutatások e területek elhelyezkedését és kiterjedését is módosíthatják. Külön kiemelik, hogy

egy-egy stratégiai/tervezési feladat vagy konkrét energetikai/infrastrukturális beruházás esetén a térkép nem váltja ki a kellően átgondolt és precízen kivitelezett helyi geofizikai méréseket és csatlakozó mérnökgeológiai vizsgálatokat, amelyek a veszélyeztetettség mértékének pontos megállapításához szükségesek.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.