Sokan vitatkoznak azon melyik olcsóbb: a Balaton vagy Horvátország. Mintha kizárólag az anyagiak döntenének arról, hova megyünk szabadságunk idején. A nyaralásra szánt pénz nyilván sokunknak véges, de az sem mindegy milyen élményekkel gazdagodunk. Dubrovnik és környéke mindenesetre jó választás.
A tudas.hu főszerkesztője Kamasz Melinda és ezen cikk írója közösen nyertük meg a Horvát Turisztikai Ügynökség Golden Pen díját a rádiós kategóriában. Tavaly ugyanis együtt készítettünk interjút Horvátországról a Jazzy Rádióban, amit beneveztek és a díjra érdemesnek találtak. (Rajtunk kívül az Index csapatából Gál Anna és Nagy Eszter, a traveladdict.com bloggere Szombati Orsolya és a turizmus.com újságírója Szántó Zoltán nyert.)
Idén a díjátadó Dubrovnikban volt, amit Melinda más elfoglaltsága miatt kihagyott, így rám nehezedett a “teher”, hogy képviseljem őt is a négynapos kiránduláson.
15 ország újságírója vehetett részt az eseményen, Európán kívül az Egyesült Államokból, Kínából és Azerbajdzsánból is érkeztek kollégák.
Közvetlen légi járat nincs jelenleg, de bécsi vagy müncheni átszállással viszonylag gyorsan eljuthatunk oda. Ha csak egy pár napunk van, akkor repülni érdemes, ha többet is szeretnénk látni, akkor viszont az autót javasolnám, az viszont egy 10 órás út.
Dubrovnik nem szűkölködik emelkedőkben hiszen egyik oldalán a tenger, másik oldalán hegyek emelkednek. Fekete öves bringások jó terepe lehet. A tenger felől megközelítve – erre helyben is számtalan lehetőség van – olyan érzés, mintha a “Trónok harca” című sorozatban lennénk. Annál is inkább, hiszen nem kevés felvétel itt és a környéken készült.
Az óváros gyönyörű és leírhatatlan. Egykor nagyon régen Nagy Lajos királyunk Velence fölött aratott győzelme okán, több mint 150 évig a Magyar Királyság is tulajdonolta. Hangulatos sikátorok, kolostorok, templomok, múzeumok, kávézók, éttermek és a várost körülölelő várfalak egész napos programot kínálnak.
Nem messze az óvárostól, egy kabinos libegő megy fel a hegy tetejére, ahonnan pazar a kilátás. Érdemes nem kihagyni.
Díjátadó révén mi egy ötcsillagos szállodában “szenvedtünk”, amiből van még legalább egy tucat, de ennél olcsóbb szállodák és panziók is találhatóak. Aki nem autóval jön, kihasználhatja a tenger adta lehetőséget, hiszen hajóval rengeteg úticélt elérhet és akár egy horvát-görög szigeteki túrát is megjárhat.
Egy durván 100 kilométeres buszozás után a Neretva folyó völgyébe is ellátogattunk. Nemcsak egy folyót találtunk, hanem egész csatornarendszert. Nagyjából így nézhetett ki egykor a Nílus folyó termékeny völgye, de csónakos kirándulásunkon a “Tüskevár” is eszembe jutott. Narancs és mandarin ligetek, zöldségek és mindenféle növény terem a vízi labirintusban. Itt egy csónakkal napokig el lehetne kóborolni, úgy, hogy kétszer nem járnánk ugyanarra.
Eljutottunk egy csodálatos kisvárosba Cavtatba is, ami nagyjából félórára van autóval Dubrovniktól, és ahol eldöntöttük: itt akár le is telepedhetnénk. Egy bájos kis település, csodálatos öböllel, tengerparti sétánnyal. Egy igazi mediterrán és teljesen stresszmentes hely. Csak ajánlani tudom, én egészen biztosan visszamegyek, mert most csak egy kis sétára és egy finom kávéra jutott.
Eljutottunk még a Divavovicsi vízimalmokhoz is, amelyek még működőképesek és amilyeneket ritkán látni. Csodálatos kis oázis a zúgókkal tarkított patak mentén. (Idehaza Túristvándiban látható működés közben Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében.)
Pénzzel kezdtem, azzal végzem. Miután vendégül láttak minket, alig voltunk boltban. De ahova bekukkantottam, azt láttam, szinte nincs különbség árakban. Ez ne legyen döntő szempont. A Balaton is csodás, bármikor elérhető, Dubrovnik azért távolabb, de megéri a pénzét, ne sajnálják rá, ha tehetik!
A fotók a szerző felvételei.
