fbpx

Hova érdemes tenni a pénzt 2025-ben?

2025 gyengébbnek ígérkezik a részvénypiacon, de összességében lehet pozitív – mondta a Tudás.hu-nak Sándor Dávid. Az OTP Bank Global Markets vezető befektetési stratégája megjegyezte: Trump politikája kedvez a gazdaságnak, de piaci szempontból kockázat, hogy „mit fog még előhúzni”. A közműcégek és az egészségügyi vállalatok kilátásai is kedvezők – jegyezte meg. Az amerikai nagy technológiai cégek dominanciáját egyelőre nem látja veszélyben, a kínai vetélytárs mindössze hangsúlyeltolódásokat eredményezhet a piacon. Beszélt arról is, hogy az adatközpontok nagy energiaigénye miatt az uránpiacban nagy fantázia lehet a jövőben, és az arany tartását továbbra is javasolják a portfoliókban.

Milyen év lehet összességében 2025 a befektetési piacon? 

Az idei év várhatóan nehezebb lesz az elmúlt két évhez képest, amikor erőteljes 20 százalékos emelkedés jellemezte a piacot.

A hosszabb bikapiacok jellemzője szokott lenni, hogy két év erős hozamait egy gyengébb harmadik követi.

Nagy vonalakban már látható, hogy Donald Trump elnökségétől mit várhatunk, de benne van a bizonytalanság a levegőben, a régi-új elnök okozhat még meglepetéseket – akár nem szándékosan is.

Ha például a védővámok szintjét rosszul lövik be, a vártnál nagyobb kárt tehetnek a gazdaság pályájában.

A részvénypiac amúgy jelenleg drágának számít a hagyományos mutatókkal nézve, vagyis nem most van a „komfortosan olcsó” vásárlás pillanata. Ez a két tényező együtt eredményezi azt, hogy az elmúlt években tapasztaltakhoz képest egy gyengébb év van kilátásban, ami ugyanakkor lehet összességében pozitív, de mindenképpen hullámokkal tarkított. 

Donald Trump első lépései között volt olyan, ami nagy meglepetést okozott?

Ő maga is elismerte egy szűkebb körű beszédében, hogy a beiktatási ceremóniáján visszafogta magát.

Nem mondott olyasmit, ami nagyon új lett volna és a piacok még nem árazták volna be, de a bizonytalansági faktor ugyanakkor megmaradt: vajon mit fog még előhúzni.

Az enyhén optimista fogadtatást egyébként a részvénypiacok le is képezték: a beiktatást követően minden kicsit följebb ment, kockázatkedvelő hangulat alakult ki. A deregulációs tervek, az olaj- és a gázkitermelés volumenének növelése, a gazdaság támogatása összességében kedvez a piacoknak.

Azóta a friss bejelentések a vámokról mennyiben teremtenek új helyzetet a befektetések szempontjából? 

Kanada és Mexikó felől érkező áruk behozatalára 25%-os vámot határoztak meg, a kínai termékekre az eddigieken felül további 10%-ost.

A kanadai és mexikói vám egyrészt olyan értelemben nem meglepő, hogy Trump ezt a számot korábban már nyilatkozataiban is elmondta, lehetett rá készülni. Másrészt a 25%, még ha nem is minden árura egységesen vonatkozik, akkor is soknak tűnik olyan országokkal szemben, akikkel szabadkereskedelmi megállapodások voltak eddig érvényben, az amerikai kereskedelem harmadát bonyolítják, vagyis nagyfokú a velük való gazdasági integráció.

Kanada ráadásul azonnali, konkrét ellenintézkedéseket jelentett be, Mexikó is készül vele, és Kína részéről sem lehet ezt kizárni, bár esetükben a mostani bejelentésnél rosszabb kimenetelt is el lehetett azért képzelni.

Európáról még nem is beszéltünk, mert itt egyelőre konkrét intézkedés nem történt, de napokon belül erre itt is sor kerülhet.

Ha a vámok időben sokáig fennmaradnak a mostani bejelentéseknek megfelelően, és ellenintézkedésekre is sor kerül, az a gazdasági növekedési kilátásokat negatívan befolyásolhatja, márpedig ha a GDP növekedési várakozások csökkennek, az befektetési szempontból a részvénypiacokra nézve is kockázat.

Mely szektorok a legvédettebbek és melyek lehetnek a vesztesek az előttünk álló időben?

Sokan úgy gondolják, hogy Donald Trump politikája az inflációt újra felerősíti, a hosszú távú kötvényhozamok így felfelé fognak menni.

Valóban van egy ilyen jellegű kockázat, de ez már be van árazva, a befektetők már ennek tudatában hozzák döntéseiket.

Pont emiatt látom úgy, hogy az előttünk álló negyedévekben inkább a – jelenleg még ereje teljében levő – gazdasági növekedés lassulása veszélyeztetheti inkább a piacokat, erre ugyanis kevésbé figyelnek jelenleg.

Ha a lassulási félelmek felerősödnek, az amerikai lakáspiac és az építőipar mindenképpen az érintettebb szektorok közé kerülhet, a magas kamatszintek negatív hatásai már kezdenek érződni.

A nem ciklikus ágazatokat pedig – közműcégek, egészségügy, alapvető fogyasztási javak kereskedelme – a negatív hullámok kevésbé érinthetik.

Az OTP Bank tíz favorit témát fogalmazott meg az idei évre, ezek: az amerikai nagy technológiai cégek, az egészségügyi szektor, a közműszektor, a bérbeadási hozamokból profitáló ingatlanpiaci befektetések (reit), a közepes amerikai vállalatok, CEE régió, azon belül lengyel piac, a fejlett piacokról Amerika mellett még Japán, nyersanyagvonalon pedig az arany és a réz-urán.

Európában mennyire lehet tartós a szolgáltatási szektor felértékelődése, ami a járvány utóhatásaként is értelmezhető?

A szolgáltató szektor, a turizmus elsősorban a déli országokban erős. A járvány után nagyon nyomott bázisról indultak a szolgáltatások, utána pedig a háború is negatívan befolyásolta a szektort.

Mostanra azonban az ágazat felzárkózott a covid előtti szinthez, amit az utazásszervezők bevételein, a hajózási cégek, a légitársaságok forgalmán keresztül lehet lemérni.

A szolgáltató szektorra terelik a figyelmet a feldolgozóipar nagy strukturális problémái is.

Milyen kilátásai vannak a sok szempontból szorongatott autóiparnak befektetési szempontból?

Az autóipart Európában – ahogy az iparra összességében is jellemző – a magas energiaárak sújtják, emellett a Draghi-jelentésben felsorakoztatott versenyképességi hiányosságok, az innovációs hátrány, az elektromos autók térnyerése, a kínai verseny is gondokat okoz.

A következő napokban ráadásul várhatóan Európát sújtó importvámok bevezetéséről döntenek majd az USA-ban, ez az oda exportáló európai autógyártóknak egy újabb komoly ütés lehet.

Erős brandekről lévén szó, én nem írnám le ezt a szektort, amelyet a német szereplők dominálnak, az alappályán haladva viszont fokozatosan veszíthetik a piaci részesedésüket.

Jó esetben időközben valamilyen stratégiával képesek lesznek fordítani a helyzeten, de egyelőre ilyen nincs a láthatáron.

Kérdés, hogy nem egy újabb Nokia-jelenséggel állunk-e szemben, mikor az újgenerációs okostelefonokmegjelenése megtörte a finn vállalat dominanciáját, majd ki is szorította a hagyományos telefonok úttörőjét a piacról.   

Az ukrajnai háború lezárásával mennyiben változhatna az európai ipari cégek kilátása befektetési célpontként?

A kocka már el van vetve, nem tartom valószínűnek, hogy a háború befejezése után az energiaárak visszacsökkenjenek a korábbi alacsony szintre.

Ha Donald Trump ki is tudna kényszeríteni egy fegyverszünetet-békekötést – amire mostanában már nem szokott olyan egyértelmű célzásokat tenni, hiszen ez a legtöbb szakértő szerint jóval hosszabb időt vehet ez igénybe-, attól még másnap nem indulnának újra az olcsóbb csővezetékes gázszállítások, a szankciók sorsa is kérdéses lenne még jó ideig.

Mindez egy strukturális versenyhátrányt okoz az ipari szereplőknek, ami előreláthatólag még évekig így maradhat.

Befektetési szempontból persze ezen idő alatt lehetnek olyan periódusok, amikor vonzóvá válnak egyes szegmensek, mert mondjuk a befektetők túlreagálnak egy aktuális helyzetet.

Hasonló érzésünk lehet, ha az európai autógyártókra ránézünk. Az elmúlt negyedévek áresését követően mostanra nagyon olcsóvá váltak ezek a részvények, ráadásul könnyen lehet, hogy a német kormány sem nézi majd tétlenül a szenvedésüket.

Jól jártak azok, akik 2023 elején rátok (is) hallgattak és aranyat vettek. Most mit mond az orákulumotok?

Az arany tavaly valóban a legjobban teljesítő ajánlásunk volt, de ahogy senki, úgy mi sem látunk a jövőbe. Szcenáriókban gondolkozunk, azokhoz valószínűségeket társítunk, hozam-kockázat szempontokat mérlegelünk.

A mostani helyzetben még mindig keresik a befektetők az olyan reáleszközöket, amelyek biztonságot nyújtanak, a jegybankok vásárlásai is – amelyek tavaly egy rövid időre leálltak, majd újraindultak – az arany értékének a növekedése irányába mutatnak. Tavaly 25 százalékos drágulás volt megfigyelhető, idén nincs már épp ekkora lendület a piacban, de mindenképpen javasoljuk a nemesfém tartását a portfoliókban

– a hatalmas költségvetési hiányok, számos ország eladósodottsága ugyanis folyamatos érdeklődést generál.

Nagyon érdekes, hogy a technológiai cégek és az atomenergia vállalatok megállapodásokat kötnek. Milyen jövőkép rajzolódik ki ebből?

A Trump-adminisztráció jól látja, hogy Amerikát a nagy technológiai cégeken keresztül tudnák újra „naggyá tenni”. Nem véletlen, hogy már rögtön a beiktatásakor az amerikai elnök nagy MI-jellegű projekteket jelentett be, például több száz milliárd dolláros adatcenterek létrehozását a Softbank, az OpenAI és az Oracle közreműködésével.

Jól mutatja az irányt az, ahogy felsorakoztak egymás mellett a ceremónián a nagy techcégek vezérei.

A mesterséges intelligencia terén az USA versenyelőnye eddig egyértelmű volt, a megoldások ugyanakkor rendkívül energiaigényesek, a legnagyobb vállalatok előre bebiztosítják a hatalmas szerverek működtetéséhez szükséges forrásokat.

Amerikában az áramkereslet az elmúlt 5-10 évben stagnált, a következő 5 évben azonban 15 százalékos megugrás várható.

A nukleáris energia az egyik lehetséges energiaforrás a stabil működéshez: a Microsoft, az Amazon, a Google és a Meta is kötött hosszú távú szerződéseket a szolgáltatókkal.

Újraindított kapacitásokkal, startup ötletekkel és az irodaparkok mellé telepített moduláris atomerőművekkel igyekeznek fedezni a jövőbeli energiaszükségleteket.

A most berobbant új kínai MI-csoda, mennyire veszélyeztetni a technológiai részvények árazását hosszabb távon?

A Deepseek megjelenése nem okoz összpiaci szinten érdemi változásokat. Lehetnek vesztesei, hiszen elképzelhető, hogy nem lesz szükség annyi Nvidia chipre a jövőben, mint ahogy azt most várják sokan, de ezt rövid távon nagy zuhanásokkal részben már be is árazhatta a részvénypiac.

Viszont összességében az innovációnak és az MI fejlődésének inkább lökést adhat ez a bejelentés, csak a fókusz máshova kerülhet a szektoron belül.

Eddig a hardware gyártók voltak a befektetők kedvencei, előretekintve a hangsúly egyre inkább a szoftveres megoldásokat kínáló vállalatok felé terelődhet, a nagyok közül a Metának, az Amazonnak, vagy akár a Microsoftnak is inkább pozitív üzeneteket hordoz a bejelentés.

Sőt az új megoldás költségelőnye miatt már nemcsak a nagyok privilégiuma lesz az MI felhasználása, hanem a kisebb vállalatok számára is kinyílhat az ajtó.

Ez sem kell, hogy újdonság legyen, a technológiai fejlesztések pont arról szólnak, hogy idővel a hatékonyságnövekedésnek köszönhetően jóval olcsóbb megoldások születnek.

Az eddig megszólaló technológiai szakértők is felhívták a figyelmet arra: ha többen használják, akkor hiába kell hozzá kevesebb chip, az aggregált kereslet fennmaradhat. Nemcsak a chipekre, hanem az energiaigényt illetően is igaz lehet ez egyébként.    

Mennyire érdeklik a magyarokat az uránbefektetések?

Van egy szűkebb kör, amely fantáziát lát az innovatívabb megoldásokban, őket jellemzően az urán is foglalkoztatja, ez azonban egy réspiac, ennek megfelelően az érdeklődés is szelektív iránta. Ráadásul nagyon kockázatérzékenyek ezek a befektetések, emiatt rövid távon szélsőségesebb árfolyamkilengésekre is képesek.

Az urán piacán egyébként a kínálati oldalon megfigyelhetők hiányosságok, elégtelen mennyiségű az uránbányászat, ami az adatközpontok terjedése nélkül is probléma, nem hogy azokkal együtt.

Sokszor elhangzik, hogy a régió, és benne Magyarország is alulértékelt. Honnan ered ez és mik a kilátások?

Mindig volt a régiónak egyfajta alulárazottsága hiszen, más kockázati kategóriába tartozik a nagy fejlett piacokhoz képest. Jelentősebb elválás a covid idején következett be, ami még látványosabb alulértékeltéget eredményezett, mint a 2008-2009-es válság alatt. A régióban jellemzően sok a ciklikus vállalat – bankszektor, alapanyag szektor, bizonyos szempontból az olajcégek is -, amelyek a különféle sokkokra, mint például a járvány, a háború, a gazdaságok lassulása, élénkebben reagálnak.

Erre rátett egy lapáttal, hogy amikor például Ukrajnában elkezdődött a háború, sok befektető egyből zárta régiós pozícióit.

Valamit azóta faragtak le hátrányukból a környező országok piacai, beleértve Magyarországot is, az alulárazottság szűkülésében azonban a háború vége jelenthetne mérföldkövet.

A különadók és a konfliktusok az Európai Unióval mennyiben erősítettek rá a magyar eszközök alulárazottságára?

A magyar vállalatok fundamentumai erősek, régiós szinten mégis nyomottabb az eszközök árazása, amiben szerepet játszhatnak ezek a tényezők is, hiszen rontják a megítélést.

Több magyar vállalat profitja mostanra már jól láthatóan leszakadt a magyar gazdaságról és a régiós makrovonallal mozog, a profitok így a különféle extra terhek mellett jól alakulnak.

A régióban a lengyel piac a legnagyobb. Mennyire érdeklik egyáltalán a magyarokat ezek a papírok?

Jellemzően azok a magyar befektetők, akik külföldre mennek és egyedi részvényeket keresnek, inkább az amerikai, utána pedig a nagyobb európai vállalatok iránt érdeklődnek.

Amennyiben viszont csomagban gondolkozunk, befektetési alapokban, úgy a kockázatos kitettségek között az elmúlt években kifejezetten népszerű volt a kelet-közép-európai régió.

Ha egyedi részvényről van szó, akkor a magyar nagypapírok mellett egyértelműen a Tesla, az Nvidia és társai voltak eddig a nyerők, zlotyival kereskedő bankpapírt szinte senki nem keres.

A makrokilátások egyébként jók Lengyelországban,

továbbra is megmarad Varsó 2 százalékpontos GDP-növekedési előnye az eurozónához képest, és az újra kockázatként emlegetett infláció sem kell, hogy akkora fejfájást okozzon, hiszen a pénzügyi szektornak kedvezhet, mely meghatározó szeletet hasít ki a helyi részvénypiacból.

A román makrokörnyezet miatt mennyire kell óvatosnak lenni az ottani befektetésekkel?

A román részvénypiaccal kapcsolatban nem vagyok túl optimista.

Az elmúlt években az ajánlott kategóriában szerepelt nálunk, de közben úgy emelkedett az index 50 százalékkal, hogy a profitkilátások ezt nem követték le, a román részvény tehát megdrágult.

Évekkel ezelőtt a Hidroelectrica IPO-ja ilyen szempontból „vízválasztó” volt, erősen ráirányította a figyelmet Romániára, ami nagyobb keresletet hozott más szektorok számára is.

A Fekete-tengeri nagy gázlelőhelyek kitermelése csak ráerősített erre, főleg egy olyan környezetben amikor az oroszoktól éppen nem érkezett a gáz.

További hírek