A korábbinál is alacsonyabb kamattal igényelhetők a Széchenyi Kártya program beruházási típusú hitelei, így tovább csökkenhet a piaci finanszírozás súlya a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. Az élénkítés viszont kell is a piacnak: 2024. már enyhe visszaesést hozott a kkv-hitelek piacán.
Tovább lazított a nadrágszíjon a kormány a Széchenyi Kártya hiteleknél:
a beruházási célú és lízing típusú konstrukcióknál novembertől a korábbi ötről 3,5 százalékra csökkentették az ügyfelek által fizetendő kamatot, ami még vonzóbbá teszi ezeket a konstrukciókat.
A változás négy konstrukciót érintett: a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, a Széchenyi Lízing MAX+, a Széchenyi Mikrohitel MAX+; illetve az Agrár Széchenyi-kártya MAX+ terméket.
A változás bejelentésekor a nemzetgazdasági tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményes kamatozás révén egy 100 millió forintos, 10 évre felvett hitelnél több mint negyedével csökkenhet a vállalkozások finanszírozási terhe.
További kedvezmény – tették hozzá –, hogy a 2025. június 30-ig a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ hitelt igénylő vállalkozásoknak az első évben díjmentesen nyújtja a hitelfelvételt megkönnyítő kezességvállalását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt: ez egy átlagos, 125 milliós hitelnél több mint félmillió forintos finanszírozási kiadástól mentesíti a cégeket.
Tovább fűtenék a hitelpiacot
Az ügyfeleket terhelő kamat további csökkentésével nyilvánvalóan az a kormányzati cél, hogy tovább élénkítsék a keresletet a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási piacán, ezáltal is elősegítve az erőteljesebb gazdasági növekedést
nyilatkozta lapunknak Gergely péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hozzátette: ezzel a lépéssel a Széchenyi Kártya hitelek árelőnye tovább nő a piaci feltételű, forintban nyújtott finanszírozáshoz képest, így ezeknek a támogatott konstrukcióknak a dominanciája még erősebb lehet a hazai kkv-finanszírozásban.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint novemberben 7,85 százalékon állt a piaci feltételű, forintban nyújtott, folyószámlahiteleken kívüli vállalati hitelek szerződésekben szereplő, átlagos kamatlába,
ami ugyan bő öt százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábban mért értéknél, de még így is jóval magasabb a Széchenyi Kártya programban elérhető áraknál.
Ennek tükrében gyakorlatilag csak azok a vállalkozásoknak éri meg piaci feltételű forinthitelt felvenni, amelyek valamiért nem férnek bele az egyes termékeknél meghatározott keretekbe, például a maximálisnál is nagyobb összegű hitel felvételére készülnek
hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az immár a Demján Sándor programon belül futó Széchenyi Kártya programban jelenleg kilencféle finanszírozási konstrukció igényelhető, ám ezek között találhatók ágazatspecifikus – az agráriumban vagy a turisztikai területen működő cégeket célzó – termékek is. Egyes beruházási hiteleknél emellett „zöld” változatot is lehet igényelni, ahol szinte jelképesnek tekinthető, évi 1,5 százalékos a vállalkozás által fizetendő kamat.
Nem árt alaposan átnézni a kínálatot
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor a hitel igénylése előtt érdemes alaposan átnézni a banki kínálatot:
ez egyrészt azért indokolt, mert lehetséges, hogy a vállalkozás konkrét igényeihez jobban igazodó konstrukciót talál a cég a piaci feltételű hitelek között – amelyeknél egyébként egyedi árazás is lehetséges –, másrészt nem biztos, hogy a cég számlavezető bankja kínálatban tartja a kiszemelt Széchenyi programos hitelt.
A bankok weblapjainak tanúsága szerint a vélhetően legkeresettebb három konstrukciót – a Széchenyi Beruházási Hitel Max+-t, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Max+-t, és a likviditási hitelt – minden, a vállalati piacon érdemben érdekelt pénzintézet a kínálatban tartja: így például a MagNet Banknál jelenleg pont ez a három termék érhető el.
Az Erste Banknál ötféle Széchenyi Kártya Program konstrukció szerepel most a kínálatban: a már említett három termék mellett a pénzintézet a palettán tartja az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max+t, és az Agrár Széchenyi Kártya Max+-t is.
Az UniCredit Bank – a három, már említett konstrukción kívül – az agrárvállalkozásokat célzó beruházási hitelt, és a Széchenyi Turisztikai Kártya Max+ nevű terméket tartja jelenleg a kínálatban.
A Gránit Banknál szintén ugyanez az öt konstrukció kapott helyet a saját fejlesztésű megoldások mellett. Az MBH Banknál pedig a Széchenyi Turisztikai Kártya Max+ érhető el a folyószámlahitel, a beruházási hitel, és a likviditási hitel mellett.
Kell is az élénkítés
Az MNB adatai alapján pedig egyértelműen úgy tűnik, hogy az élékítés rá is fér a kis- és középvállalati hitelek piacára.
A jegybank statisztikái szerint 2024. harmadik negyedévének végén 7155 milliárd forint környékén mozgott a kkv-hitelek állománya Magyarországon,
ami nagyjából másfél százalékos – nem egészen 110 milliárdos – csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A harmadik negyedévben történt új hitelfolyósítások összege viszont ennél jóval nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal esett vissza éves összevetésben, és így valamivel 915 milliárd forint felett alakult.
A kkv-k hitelportfólióján belül – nem meglepő módon – a középvállalatoké a legnagyobb részesedés, miután 37,5 százalékos szeletet hasítanak ki a tortából. A múlt év harmadik negyedében a kisvállalatok adták a nyilvántartott állomány 28,7, a mikrovállalkozások pedig a 26,8 százalékát. Az élő szerződések számánál persze teljesen mások az arányok: itt a mikrovállalkozások súlya meghaladja a 41 százalékot.
A Széchenyi Kártya hitelek kondícióinak kedvező változása feltétlenül erősítheti az érdeklődést a beruházási célú, támogatott hitelek – és lízingkonstrukciók – iránt, ám az igazi áttöréshez az is kell, hogy a vállalatok beruházási kedve is érdemben emelkedjen, amelyre 2025-ben már meg is van az esély
vélekedett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.