Szokatlan szövetségeseket használnak az onkológusok. Ezek segítségével olyan úttörő rákkezeléseket fejlesztenek, melyek csökkenthetik az invazív műtétek szükségességét, ráadásul életeket menthetnek, ahogy erről a Horizonban, az EU kutatási és innovációs magazinjában lehetett olvasni.
A kutatók évtizedek óta próbálják javítani az agydaganattal diagnosztizált emberek kilátásait. A legtöbb beteg – 97 százalék – a diagnózist követő öt éven belül ma még meghal. Az Európai Rákinformációs Rendszer szerint az EU-ban 100 000 emberből évente körülbelül 11 férfi és 8 nő agyában alakul ki daganat. Évente pedig Európában több mint 50 000, világszerte 250 000 haláleset írható az agydaganatok számlájára.
Módosított vírus ébreszti fel az immunsejteket
Többes számot írtam, hiszen az agydaganatoknak több mint 100 típusa létezik, némelyik agresszívebb, mint a többi, és itt a túlélési arányok általában még a szokásosnál is alacsonyabbak.
Egy újonnan kialakulóban lévő terület, az onkolitikus viroterápia – a nem szakemberek számára talán ellentmondásos módon – vírusok felhasználásával kezeli a rákos megbetegedéseket, különösen az agydaganatokat. A Navarrai Egyetem Orvosi Onkológiai Tanszékén egy olyan ViroPedTher nevű idén záruló kutatási projektet vezetnek, amely uniós támogatást kapott az agydaganatok vírusalapú kezelésében való előrelépés érdekében. Két viszonylag ritka típusra összpontosítanak: a gliómákra és a teratoid/rhabdoid tumorokra.
Mindkettő az agy mélyén alakul ki, és már hároméves gyermekeket is érint. Sok ilyen daganatot már csak az agyban elfoglalt helyük miatt sem lehet műtéti úton eltávolítani. Egyes esetekben sugárterápiát lehet alkalmazni, és különböző gyógyszerkeverékek is léteznek. A túlélési arány azonban nagyon rossz, és azok életminősége is, akik tovább élnek, a kezelés mellékhatásai miatt szinte elviselhetetlen.
Az új megközelítés a vírusokat természetes szövetségesként használja, hogy segítsenek serkenteni az emberi szervezet immunválaszát, hogy az megtámadja és elpusztítsa a rákos sejteket. A rák sikere általában abban van, hogy elaltatja az immunrendszert és így akadálytalanul tud szaporodni az egész testben. Az uniós projekt módosított vírusokat fejleszt ki, amelyeket úgy terveznek meg, hogy olyan specifikus genetikai útvonalakat indítsanak be, amelyek felpörgetik az immunsejteket, hogy a szokásosnál agresszívebben támadják meg a daganatos sejteket.
Kockázat nélküli előnyök
A kutatók már régóta tudják, hogy bizonyos esetekben a vírusfertőzések erősíthetik az immunrendszert, és segíthetnek a rákos betegeknek a daganat elleni küzdelemben. A közönséges vírusok azonban gyengíthetik a sérülékeny betegeket és meggyorsíthatják halálukat. A kutatók ezért olyan vírusokat keresnek, amelyek kockázatok nélkül nyújthatnak előnyöket.
Egy klinikai kísérlet során a kutatók egy módosított adenovírust – a közönséges megfázást okozó számos vírus egyikét – injektáltak 12, körülbelül hároméves korú beteg agydaganatába. Az adenovírust genetikailag módosították, hogy maximalizálja a rákos sejtekkel szembeni immunválaszt. A gyerekek átlagosan hat hónapot nyertek az életükből, Alonso szerint csaknem 18 hónappal éltek tovább a kezelés nélkül szokásos egy évnél.
A kezelésnek ráadásul semmilyen jelentős mellékhatása sem volt, de ez az ígéretes útnak csak az első lépését jelenti. A kutatók most finomhangolják a vírust, hogy javítsák annak immunerősítő képességét és azt remélik, hogy már év közepén nagyobb léptékű klinikai kísérleteket végezhetnek.
A vírusok mellett azonban a fény is potenciális szövetséges lehet az agydaganatok elleni küzdelemben. A norvégiai Oslói Egyetemi Kórház Rákkutató Intézete vezette azt a nemrég lezárult hat éves uniós kutatást, amely azt vizsgálta, hogy fényérzékeny vegyületek, például a protoporfirin IX – amely természetes módon termelődik az emberi sejtekben – képesek-e belülről elpusztítani az agydaganatokat, és ezzel elkerülni a műtétet.
Vérbe juttatott világító vegyületek segítenek
A Lumiblast elnevezésű projektben a norvégok mellett görög, spanyol és brit kutatók vettek részt. A kutatók a rákos agydaganatok 35-40 százalékát kitevő glioblasztómára összpontosítottak. Azt használták ki, hogy a protoporfirin IX előszeretettel halmozódik fel a glioblasztóma sejtekben. Az idegsebészek jelenleg a tumorok határainak pontos meghatározására használják a műtét során, mivel ettől az anyagtól a tumorok fényben világítanak. A protoporfirin IX azonban fény hatására olyan oxidálódott melléktermékeket, úgynevezett „reaktív oxidokat” is termel, amelyek elpusztítják a rákos sejteket. Ezek a molekulák elméletileg belülről felfalhatnák a daganatot – ha valahogyan elegendő fényt tudnánk biztosítani a termelődésükhöz. A szövetekbe azonban a fény csupán néhány milliméterig tud könnyen áthatolni. Emiatt még a fény behatolásához szükséges nyitott koponyaműtét esetén is lehetetlen elérni a rák minden részét.
A Lumiblast kutatói tehát más utat választottak a cél eléréséhez: olyan vegyületeket kerestek, amelyek bizonyos kémiai reakciók hatására felfénylenek, ami aktiválja a protoporfirin IX-et anélkül, hogy közvetlenül külső fénynek tennék ki. A folyamatot a jól ismert kemilumineszcencia. Ezt használják ki a szentjánosbogarak, de emellett ilyen anyagokat használnak a különféle partikellékeknél, világító rudaknál, karkötőknél, lumineszkáló festékekkel bekent tárgyaknál, vagy vészvilágításnál.
Ezeket a vegyületeket a beteg véráramába lehet fecskendezni, vagy csepegtetve adagolni. A kutatók egy maroknyi ígéretes vegyületet tesztelt. Több közülük a kemilumineszcens reakciók eredményeként segített elpusztítani a laboratóriumban tenyésztett glioblasztóma sejteket, valamint az egerek bőre alá beültetett kis tumorokat.
A kutatás a projekt befejezése óta is folytatódott, és a kutatók azt tervezik, hogy már 2024-ben kipróbálják ezt a módszert az állatok agyában lévő daganatokon, két-három éven belül pedig – amennyiben az állatkísérletek sikeresek lesznek és a kellő anyagiak is rendelkezésre állnak – megkezdődhetnek a humán betegekkel végzett kezdeti vizsgálatok.
