2024-ben egyelőre nem sikerült dinamikus növekedési pályára állnia a magyar gazdaságnak. Az ING Bank elemzői szerint a GDP-bővülés 1,5%-os lesz idén, míg az infláció az év végén 5% felett tetőzhet. Ugyanakkor, ha helyreáll a fogyasztói bizalom, 2025-ben eljöhet a várva várt fellendülés. Az ING várakozásai szerint jövőre 3,6% lehet a gazdasági növekedés mértéke, mely az egyik legmagasabb lehet a régióban.
A legfontosabb gazdasági mutatókat tekintve a magyar gazdaság teljesítménye idén várhatóan elmarad a várakozásoktól.
Az ING Bank elemzői 1,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak 2024-re, mely jelentősen alacsonyabb a 2,2%-os piaci konszenzusnál.
2025-re azonban az idei jelentős bérkiáramlásnak és a tetemes lakossági megtakarításoknak köszönhetően helyreállhat a fogyasztás, és ha a külpiacokon is megélénkül a kereslet az exporttermékeink iránt,
a magyar gazdaság növekedése az ING szerint 2025-ben elérheti a 3,6 százalékot. Ez az egyik legmagasabb lehet a régiónkban, ráadásul a dinamika a következő évben is fennmaradhat, és 2026-ban már 4,4 százalékos lehet a magyar gazdaság bővülése.
Az ING elemzése elsősorban a fogyasztói bizalom megerősödéséhez, másfelől a külső kereslet megélénküléséhez köti a prognózis teljesülését.
Jelentős bérkiáramlás és megtakarítások, kedvező kamatkörnyezet ágyazhatnak meg a fogyasztás bővülésének 2025-ben
Az ING Bank számításai szerint az átlagbér közel 13 százalékkal nőhet az idén, ami azt jelenti, hogy a bérek vásárlóereje megközelíti a megélhetési válság előtti trendvonalat.
A szélsőértékekre kevésbé érzékeny, és ezért a valós jövedelemeloszlást jobban tükröző mediánbér bővülése is mintegy 15 százalék lesz, ami arra utal, hogy a növekmény az alsóbb jövedelmi rétegeket is eléri.
Az ING prognózisa szerint a mediánbér felzárkózása az átlagbérhez jövőre is folytatódik, amikor ennek emelkedése 12,5% körül alakulhat.
A háztartások jövedelmi helyzetét természetesen a foglalkoztatottság is nagyban befolyásolja.
A munkanélküliségi ráta az elmúlt öt hónapban folyamatosan javult, és júliusban elérte a 4,2%-os szintet, a foglalkoztatottság pedig 68% felett alakult idén nyáron.
Ez ugyan az idei év egyik legnagyobb sikere az ING Bank szerint, ám kiemelik: a kedvező adatok hátterében részben az áll, hogy a vállalkozások nem bocsátották el a dolgozóikat azokban az időszakokban sem, amikor a kereslet megcsappant, és ezért kénytelenek voltak csökkenteni a termelésüket.
A vállalkozások tehát a feszes munkaerőpiaci helyzet miatt inkább kockáztattak, nem engedték el a jól képzett munkavállalóikat, és most arra számítanak, hogy a kereslet jövőre ismét felfuthat.
Ami ugyancsak teret engedhet a jövő évi fogyasztás dinamikus bővülésének, az az európai összevetésben is kiugró hazai megtakarítási ráta, ami historikus összevetésben még sohasem volt olyan magas, mint 2024-ben.
Az ING Bank szerint a jövő évi növekedésnek a kamatkörnyezet sem állja majd útját.
Prognózisuk szerint még két kamatvágás lesz az idén, így az alapkamat az év végére 6,25%-ra mérséklődik, 2025-ben pedig összességében további 1 százalékpontos kamatvágás várható.
Vélhetően az egész régiónkban csökkennek az alapkamatok a jövő év során, így a forint a hazai kamatvágással együtt is vonzó befektetési célpont marad, a magyar államkötvények pedig megőrizhetik versenyképességüket.
Az ING Bank szerint végül mégis a forint lehet a növekedési fordulat áldozata, amelynek árfolyama 2024 év végére 395 forintra, majd 2025-ben 400 forint fölé gyengülhet az euróval szemben.
A bizalom a kulcsa mindennek
Az ING Bank szerint a 2025-ös növekedési fordulatot több kockázati tényező is veszélyezteti.
Ezek közül a legfontosabb a fogyasztói bizalom alakulása, amely – rendkívüli süllyedés (közel -50 pont) és lassú emelkedés után – -22 pont körül alakult idén augusztusban.
A magyar háztartások fogyasztása – szemben a bérekkel – még nem felel meg a válság előtti trendeknek.
Ez tükröződik a kiskereskedelmi forgalomban is. 2024 júniusában még mindig közel 1 százalékos volt az elmaradás a 2021. évi átlagos forgalmi volumenhez képest, vagyis a kimagasló bérnövekedés nem csapódott le a fogyasztásban.
A fogyasztói bizalmi index egyébként a régiónkban sem mutat lényegesen kedvezőbb képet, ami nem sok jóval kecsegtet a külső kereslet alakulására nézve.
Ugyancsak kockázati tényező az infláció, amely az év végére 5% fölé emelkedhet, 2025-re pedig a maginfláció akár a 6%-ot is megközelítheti.
Az ING Bank szerint a negatív tendencia nem lesz tartós,
jövő év végére az infláció 3,7%-ra mérséklődve elérheti a toleranciasávot.
A prognózis teljesülése azonban erősen függ a külső tényezőktől, így például az ING elemzői nem számoltak az energiaellátást érintő bármilyen jellegű érdemi sokk-kal (olaj- és gázcsapok elzárása), mely nyomán meglódulhatnak az energiaárak.
Mivel a magyar gazdaság rendkívül nyitott és exportorientált, a külső kereslet is jelentősen befolyásolja a gazdaság teljesítményét.
A külföldi rendelésállomány – idén júniusi adat szerint – 29,1%-kal esett vissza éves szinten, ami nem kis részben volt okozója az ipari termelés 3,7%-os zsugorodásának.
A külkereskedelmi egyenleg első félévi hatalmas többlete (7,8 milliárd euró) így nem az export erősödésének, hanem a gyenge belső kereslet miatti alacsony importhányadnak tudható be.
Nevezetesen, miközben az export „csupán” 5,6%-kal csökkent, az import 10,9%-ot zuhant.
Az ING Bank szerint így a folyó fizetési mérleg a korábban vártnál kedvezőbben alakul majd, és az év végére a GDP 2,2%-át teszi ki.
2025-ben a külföldi zöldmezős beruházások – például a BMW gyárban beinduló termelés – adhatnak majd lendületet az exportnak, és ezzel tovább javulhat a fizetési mérleg.
Hasonló óvatossággal érdemes kezelni az ING Bank szerint a költségvetés javuló helyzetét is, ami nem annyira a javuló gazdasági teljesítmény és növekvő adóbevételek, hanem sokkal inkább a kiadáscsökkentés eredménye.
Az elemzés szerint nem lehetetlen a deficitcél teljesítése sem, így a bank fenntartja a korábbi prognózisát, amely szerint a hiány a GDP 4,5 – 5%-a körül alakul az év végére.
A magyar gazdaság gyógyulóban van, teljesítménye rendkívüli mértékben függ az exportpiacaitól. A külső kereslet visszaesésekor leginkább a belső fogyasztás és a beruházások tudnak lendületet adni a növekedésnek. Az előbbihez az kell, hogy a hosszú árnyékot vető inflációs sokk után helyreálljon a fogyasztói bizalom
értékelte a jelentést Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A példátlan bérkiáramlás és a felhalmozódó megtakarítások miatt hatalmas növekedési potenciál halmozódott fel a magyar gazdaságban, ami a feszes munkaerő-piaci helyzettel együtt inflációs kockázatokat is magában hordoz
tette hozzá az elemző.
