Nemrég volt harminc éve, hogy 1994 novemberében egy akkor közzétett vizsgálat eredményei hozták lázba világszerte az orvosokat. Az angol neve alapján csak 4S-ként (Scandinavian Simvastatin Survival Study – Skandináv Szimvasztatin Túlélési Tanulmány) emlegetett tanulmány szolgáltatta az első bizonyítékot arra, hogy a vér koleszterinszintjének csökkentése jót tesz a szívünknek és ereinknek.
A szakirodalom azóta is mérföldkőként említi a 4S vizsgálatot, mert megalapozta a szív- és az anyagcsere-betegségek új szemléletmódját: a sztatinok alkalmazását.
A vizsgálatban 4444 beteg vett részt, mindannyian koszorúér-betegek voltak és magas volt a koleszterinszintjük. Véletlen besorolás szerint egyik részüket az akkor új hatóanyagnak számító szimvasztatinnal kezelték, míg másik részük placebót kapott (az egyéb szívgyógyszereiket mindannyian kapták).
Több mint öt éven át kísérték figyelemmel állapotuk alakulását, és végül megállapították, hogy az elért eredmény óriási: a szimvasztatin egyrészt 25-35 százalékkal csökkentette a rossz koleszterin szintjét, 8 százalékkal növelte a jó koleszterin szintjét, de ami még fontosabb, hogy alkalmazása mellett a nőknél 34, a férfiaknál 30 százalékkal csökkent a további szív-érrendszeri események (például szívinfarktus) kockázata.
A szívkoszorúér-betegség miatt bekövetkező halál kockázata a szimvasztatint használók körében 42 százalékkal volt alacsonyabb, mint a placebóval.
Forrás: FMT
A sztatinokkal – amelyet azóta hazánkban is rengetegen szednek – itt a Tudás.hu oldalon is többször foglalkoztunk. Például megírtuk, hogy bár sztatinból, ami egy gyógyszercsoport, sokféle van forgalomban, de az összes sztatin ugyanúgy működik: az alacsony sűrűségű (rossz) koleszterin termelődését blokkolják a májsejtekben.
Szintén szóba került ez a gyógyszercsoport, amikor arról írtunk, hogy egyre hosszabban élhetünk, amit a közegészségügy színvonalának javulása, s különösen az öregedéssel együtt járó alapvető tünetek, így a magas vérnyomás és a növekvő koleszterinszint letörésére szolgáló szerek elterjedése tette lehetővé.
Peter Penson, a Liverpool John Moores Egyetem Gyógyszerészeti és Biomolekuláris Tudományok Karának gyógyszerészi gyakorlatért felelős professzora szerint a sztatinok „következetesen, előre jelezhetően” csökkentik a szív- és érrendszeri események számát. A rossz koleszterin minden egyes egységnyi csökkenése körülbelül negyedével csökkenti a súlyos érrendszeri eseményeket.
Hullámvasútszerű lelkesedés
A 4S sikere alapján a kutatások felgyorsultak, pláne, amikor alig egy évvel később, 1995 szeptemberében közzétették egy újabb vizsgálat, a WOSCOPS (West of Scotland Coronary Prevention Study) eredményeit. Ebben 6595, 45–64 éves férfi kapott sztatint vagy placebót.
A nagy különbség a 4S-hez képest az volt, hogy ők nem voltak szívbetegek, vagyis a betegség megelőzésére és nem a kiújulás megakadályozására kapták a gyógyszert. És így is bevált: a sztatinnal kezelt férfiak csoportjában 31 százalékkal csökkent szívinfarktus vagy a koszorúér-betegség okozta halál kockázata a placebót kapókhoz képest.
Tovább fokozódott a lelkesedés, amikor egyre több kutatás szólt amellett, hogy a sztatinok előnyös klinikai hatása nem pusztán a koleszterin és az egyéb vérzsírok csökkenésére vezethető vissza, hanem egyéb kedvező hatásai (pl. gyulladáscsökkentő, immunrendszert erősítő stb.) is vannak.
A covid-járvány idején arról is olvashattunk, hogy a tüdő- és szívizom-károsodásokat okozó gyulladás visszaszorítása a sztatinok további előnyös tulajdonsága.
A lelkesedés akkor kezdett lanyhulni, amikor a mellékhatásokról, különösen a sztatinnal összefüggő izomtünetekről szóló jelentések napvilágot láttak.
A lehetséges mellékhatások sok férfit és nőt elriasztanak attól, hogy sztatinokat vagy más lipidcsökkentő szereket szedjenek, illetve hozzájárulnak a megkezdett kezelés nagy arányú abbahagyásához. Ahogy egy 2022-es elemzés feltárta, hosszú távon a betegek legalább fele abbahagyja a sztatinok szedését.
Pedig ahogy korábban megírtuk, egy dán tanulmány szerint az orvos által felírt sztatinokat elhagyó betegeknél 26 százalékkal nőtt meg a szívinfarktus veszélye.
Forrás: substack.com
Veszélyesek-e a sztatinok?
Az Orvostovábbképző Szemle 2023. februári számában dr. Schuller János gasztroenterológus-hepatológus főorvos így foglalta össze a jelenséget:
Míg az orvosi és a laikus közgondolkodásban a gyógyszerek mellékhatásaira általában kevesebb figyelmet fordítunk, mint arra valójában szükség lenne, addig a sztatinokkal kapcsolatban indokolatlanul nagy a félelem mind az orvosok, mind a betegek körében az esetleges máj- és izomkárosodástól.
Orvostársait így bíztatja a főorvos:
A bizonyítékok ismeretében bátran és tudatosan kell adnunk a sztatinokat mindazon betegeknek, akiknél az érbetegség kockázata miatt ez indokolt.
Más források is megerősítik, hogy a sztatinok használata összességében csak csekély kockázatot hordoz. Jóllehet a sztatinok szedése mellett a betegek 1-2 százalékánál kóros májfunkciós értékek jelentkeznek, a májelégtelenség vagy a klinikailag jelentős májgyulladás előfordulása nem emelkedett meg számottevően.
A májfunkciós eltérések csaknem mindig tünetmentesek, a sztatinszedés abbahagyását követően megszűnnek, és nem tesznek szükségessé más szerekkel történő kezelést.
A sztatinok legsúlyosabb mellékhatása az izmok súlyos károsodása, az úgynevezett rabdomiolízis, melynek gyakorisága elenyésző. Bár az idősebb, kis termetű nők valamelyest veszélyeztetettebbek a mellékhatások szempontjából, a kockázat még így is csekély, különösen kis dózisok szedése esetén.
A nocebo hatás az, ami eltántorít
A mellékhatások sajnos számos olyan beteget visszatartanak a sztatinszedéstől, akik számára a gyógyszeres kezelés jelentős haszonnal járna. Amint azonban a 4S vizsgálat 30 éves évfordulóját ünneplő cikk szakértő szerzője rámutat, a sztatinokkal kapcsolatban jelentett mellékhatások többsége valóban nocebo-reakciónak tűnik. Nocebo-hatásról akkor beszélünk, amikor a betegnek a kezeléssel kapcsolatos negatív várakozásai miatt a kezelés rosszabb hatást vált ki, mint amilyen egyébként lett volna.
Például, amikor a beteg egy gyógyszer mellékhatását várja, akkor meg is tapasztalhatja ezt a hatást, még akkor is, ha a „gyógyszer” valójában egy hatástalan anyag, azaz placebó. A SAMSON vizsgálat például kimutatta, hogy a sztatinokhoz társuló mellékhatások 90 százalékát olyanok élték meg, akik placebót kaptak. A SAMSON szerzői is úgy foglalnak állást, hogy az elvárások meghatározásával és a jól beállított adagokkal a legtöbb nemkívánatos esemény kezelhető.
Forrás: FMT
Az üzenet világos
Az üzenet a szakértők szerint világos. A hatóságok 2008-as, 2014-es és 2023-as felülvizsgálata is megerősítette, hogy a sztatinok alkalmazásának kockázat-haszon aránya a legtöbb érintett felnőtt esetében határozottan a sztatinok adása mellett szól – vonja le a következtetést dr. Dermot Neely, brit lipidológus, aki tagja volt a szív-érrendszeri betegségek kezelési irányelveit kidolgozó orvoscsoportnak.
Mint mondja, „a gyógyszert felíró kollégáknak meg kell nyugtatniuk a betegeket, és el kell magyarázniuk, hogyan találhatják meg a legmegfelelőbb gyógyszert, hogyan folytathatják a sztatinok biztonságos szedését, és hogyan élvezhetik e gyógyszerek hosszú távú előnyeit, amelyek több mint 30 éves klinikai gyakorlatban bizonyítottak”.
