Jó lett az inflációs adat, de sok lehet a buktató

Decemberben 5,5 százalékkal, 2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak
2024-01-12
Indul az szja bevallási szezon – új webfelület a NAV-nál
2024-01-12
Show all

Jó lett az inflációs adat, de sok lehet a buktató

Az éven belüli inflációcsökkentés szép teljesítmény volt, de még nincs vége a munkának. A magas infláció az inflációkövető állampapírok kamatkifizetései miatt az államra jelentős utólagos terheket is rónak. A nagy kérdés, hogy 2024-ben még folytatódhat-e, egy nyilvánvalóan kisebb ütemű mérséklés, vagy a trend sajnálatosan megtopran?

Két nagyon fontos adat jelent meg január 12-én.A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a 2023. decemberi infláció 5,5 százalék (a vártnál sokkal alacsonyabb)lett, míg az éves átlagos infláció 17,6 százalék lett.

Az első remek, az utóbbi nem hangzik jól, ugyanakkor a trendet nézve, akár bravúrosnak is nevezhetjük az évet, mert az év eleji 25 százalékos inflációs szintet sikerült előbb 10, majd már 6 százalék alá redukálni.

A munkának azonban nincs vége. 2024 ugyanis a magyar lakosság visszatérő vásárlási kedvére bazírozó kiskereskedelmi áremelések, a magasabb jövedéki adó és termékdíjak miatt bőven tartalmaz inflációt erősítő tényezőket is.

Ugyanakkor azt minden elemző úgy látja, hogy a 2024-es átlagos infláció már több mint 10 százalékkal (!) alacsonyabb lesz, mint a 2023-as.

2022-es és 2023-as infláció

Azt, hogy a magyar infláció milyen speciális utat járt be az elmúlt egy évben, érdemes adatalapon, vagy egy görbén követni.

Arról van szó, hogy 2022 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. 2022 egészében átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest az árak.

Majd jött három kifejezetten keserves hónap, vagyis 2023 első negyedéve, amikor januárban, februárban, de még márciusban is még 25 százalék felett is járt a magyar infláció (emlékezhetünk akkor főleg az élelmiszerek és az energiaárak emelkedtek a leginkább).

Ha ebből indulunk ki, akkor a 2023. végi inflációs szint igazán szép csökkentés, ugyanakkor az éves átlagos szint mégis magasabb lett, hiszen az első félévben még végig elég magas volt az infláció.

A végső adatok az elemzői várakozásokkal már nagyjából szinkronban voltak, az átlagos infláció tekintetében, de a konkrét év végi szint pozitív meglepetés volt, ami arra is alkalmas, hogy megnézzük: innen hogyan tovább?

Látszik a fény az alagút végén

Fogalmazhatunk úgy, hogy másfél évnyi nehézség után tényleg megnyugodhatunk, látszik a fény az alagút végén. Az elemzők és a szakemberek ezzel a „másfél évvel” biztosan vitatkozhatnak.

El lehet ugyanis mondani, hogy bár a nominális számok akkor még alacsonyabbak voltak, de Magyarországon valójában már régebben is az európai inflációs szint feletti áremelkedéssel voltunk kénytelenek szembesülni.

Vagy kiemelhetjük azt, hogy a Covid és az orosz-ukrán háború előtti „békeidőben” tényleg túlfűtöttük a gazdaságunkat, már volt keresleti árnyomás, de még jöttek sorba a likviditási pumpák, az olcsó állami hitelek, az alacsony kamatok, az élénkítések és a tőkeprogramok. Mindezek pedig telepumpálták pénzzel a magyar gazdaságot.

Ez is igaz, de azért a legkellemetlenebb időszak mégiscsak a két számjegyű infláció volt, vagyis a 2022 májusa és 2023 szeptembere közötti időszak.

Rossz értelemben vertük a többieket!

Ebben az időszakban sokat hallhattunk a külső okokról, legyen az a Covid utáni túl hirtelen fellendülés, a háborús és szankciós energiakrízis, vagy éppen az aszály, de homokba dugta a fejét az, aki nem látta, hogy a magyar infláció (elsősorban az élelmiszerárak emelkedése miatt) így is magasabb volt, mint a többi tagállamban.

Lehet arra hivatkozni, hogy azért a lengyel infláció sem volt piskóta, de tény, a velünk összehasonlítható országokban összességében kisebb volt az infláció, pedig azért azok között is voltak olyanok, amelyeket hasonló csapások értek.

Az, ahogy 2023-ban aztán az infláció mégis majdnem 20 százalékot lejött, természetesen azt is jelzi, hogy mi hatalmasat tudtunk javítani, más nyilván az alacsonyabb bázis miatt, erre nem lehetett képes, vagyis felzárkóztunk, javítottunk.

Várakozások

A 2023-as év átlagos 17,6 százalékos inflációt hozott, innen az elemzők, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium (PM) már csak 5-6 százalékos 2024-es szintet vár, van, aki egy pontos értéket fogalmaz meg, más intervallumokat.

A legrissebb kormányzati előrejelzés kicsit a növekedési, de az infláció számokat is visszavágta.

Így most 4 százalék helyett már 3,6 százalékos növekedést vár 2024-re, viszont a korábbi 6 százalékos infláció helyett 5,2 százalék a prognózis. Ez tényleg varázslatos javulás. de azt sem szabad elfelejteni, hogy a kívánatosnak gondolt (3 százalékos) szint felett van.

És eléggé sok a potenciális buktató.

Az üzemanyagárak literenkénti 41 forintos (két lépcsőben bevezetett) jövedéki adó emelése tartósan velünk marad és beépül mindenféle termék árába, hiszen szállítani mindent kell. Hasonlóképpen a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, vagyis a hulladékkezelés gyártói térítése olyan költségemelkedés, amiből áremelés is lesz, ez is mindenbe beárazódik.

De a leglényegesebb elem mégis talán az, hogy a kormány jobb évet vár, élénkíteni szeretne, ez pedig emelheti az árakat.

Nincs már annyi automatizmus

2023 vége azért lehetett sokkal jobb időszak inflációs szempontból, mint az év eleje, mert az élelmiszerárak már nem vágtattak, sőt, olykor korrigáltak, az energiaárak pedig kifejezetten sokat estek 2023-ban.

Nagy áresésre ezeknél már nem érdemes számítani, de stabil piacokra igen.

Ez egyébként egy örök optikai csalódása az inflációnak. Ha 2022-ben és 2023-ban a magyar infláció magasabb volt, mint az olasz, és még az is előfordult, hogy az olasz boltok lettek olcsóbbak, akkor ezek az árak már rögzültek, ha az infláció szépen visszaszelídül az csak annyit jelent, hogy a magas árak nem robognak még feljebb, de azok már rögzültek.

De jöhetnek az áremelések

Ha azonban nagyobb a hazai kereslet, láthatunk majd kereskedői átárazásokat. Ezekből van, ami az év elején jelentkezik (útdíj), mert a naptári évhez kötődik, más az iskolaévhez kötődik (közétkeztetés), de olyanok is akadnak szép számmal, amelyekről majd kénye-kedve szerint dönt a kereskedő.

Vagyis lehet, hogy 2024 átlagában reális lesz az 5-6 százalék, de azt megmondani, hogy ez egyenletesen fog-e változni, vagy lesznek-e újra felpattanások az inflációban, nehezebben megmondható.

Ezzel már nem lógunk ki, ha csak az uniós államokat nézzük, a többieknek árnyalatnyival legalábbis alacsonyabb a pénzromlásuk, de a különbség nem extra.

Európában Szerbia, Oroszország, illetve főleg Törökország szokott magasabbakat publikálni, de ők nem uniósak, az unióban korábban a magyarok és a lengyelek lógtak ki, mostanában Csehország, Szlovákia és Románia már velünk hasonló szinten áll.

Ha valami siker, annak örülni kell.

A magyar inflációcsökkentés tényleg bravúros volt, részben külső okok (energiaárak), részben belső okok (forintstabilitás) is.

Nagyon fontos, hogy ma már sokkal kevesebb a magyar gazdaságban a mesterséges ár (legyen szó üzemanyagról, élelmiszerekről), igen, a mai magyar gazdaság sokkal egészségesebb inflációs szempontból, mint az egy évvel ezelőtti. Érdemes lesz rá vigyázni.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.