Akkor most vegyek állampapírt, vagy már nem érdemes?

Kínlódik a gyerek a második világháború történetével? Nézze meg a Netflixen ezt!
2024-01-09
Komoly, ami megy Lengyelországban – Most letartóztatták a volt belügyminisztert
2024-01-10
Show all

Akkor most vegyek állampapírt, vagy már nem érdemes?

Vannak olykor olyan időszakok, amikor bizonyos állampapírok vonzereje eltűnik, másoké pedig kiugróan megemelkedik. Az államadósság kezeléséért felelős ÁKK a korábbi ígéreteit megtartja, de az új kibocsátású papírok paramétereivel mindig az aktuális helyzethez igazodik. Most is sok a változás. Nem véletlenül.

Két nehéz év előtt áll a magyar adósságkezelés. Ami viszont az állam oldaláról nagy kihívás, az a lakosság azon szerencsés részének, amely rendelkezik bizonyos papírokkal, inkább lehetőség, mert kimagaslóan kedvező időszaknak ígérkezik.

Arról van szó, hogy az inflációkövető papírok, amelyek előbb a 2022-es magas infláció, majd a 2023-as magas infláció után határozzák meg a fizetendő kamatokat, két éven át nagyon sok kamatot fognak fizetni, olyannyira, hogy a kifizetés eléri a teljes magyar GDP mintegy 2 százalékát.

Néhány meghatározó szám

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) időről időre részletes prezentációban mutatja be a magyar adósságfinanszírozás helyzetét. Beszámol a céljairól, a legfontosabb gazdasági folyamatokról, a szükséges finanszírozásról, és részletezi is a finanszírozást mindenféle mutató tükrében. Ilyen az, hogy

  • mennyi a forint, és mennyi a devizaadósság,
  • milyen az átlagos hátralevő futamideje a magyar állampapíroknak,
  • de arra is kitér, hogy mennyi állampapír van a magyar lakosság kezében.
  • A legfrissebb ilyen prezentáció tavaly decemberben készült el, és itt érhető el.

Ebben az látszik, hogy vannak mindenféle célintervallumok, és azon belül látható az aktuális tényszám is.

A devizaadósság arányát az ÁKK 30 százalék alatt kívánja tartani (a prezentáció idején valamivel 26 százalék felett volt).

A lakossági papírok arányát 20 és 25 százalék közé lőtte be a kormány (ismét csak a prezentáció készítése idején 20,1 százalék volt), de vannak célszámok a hátralevő futamidőre, a zöld kötvényekre, illetve a fix kuponos papírokra is, és az ÁKK mindenhol tartja a terveit.

A lakossági papírok átalakítása

A magyar lakosságot nyilvánvalóan elsősorban a lakossági papírok érdeklik, de hamar rájöhetünk, hogy bár ez a szegmens az ÁKK gondolkodásában is egyre meghatározóbb, azért a teljes adósságfinanszírozásban csak az említett 20 százalékot valamivel meghaladó részarányt jelenti.

Az idézett prezentáció idején a lakossági termékek összesítve a 10 ezer milliárd forintos szintnél járhattak, de azóta az ÁKK vezetője egy nyilatkozatában már 11 ezer milliárd forintnyi lakossági termékről beszélt.

Mindenesetre, ha egyszerű számokat szeretnénk megjegyezni, azt lehet mondani, hogy a magyar adósságállomány nagyjából

45-50 ezer milliárd forint, ebből a 10-11 ezer milliárd forintnyi lakossági papír az összes papír negyede és ötöde között jár valahol.

Az inflációkövetés dominanciája

És ezzel el is érkeztünk a legfontosabb aktuális változáshoz.

Ma a lakossági állampapírok kétharmada, úgynevezett Prémium inflációkövető termék, amely a megelőző év átlagos inflációja alapján kamatozik, ezt az inflációs értéket fejeli meg pár százalékponttal.

Képzeljük el, hogy mekkora aranybánya az, ha egy papír a 2023-as átlagos infláció (ami 17,5-18 százalék) alapján például 2024 februárja és 2025 februárja között 18-18,5 százalékkal kamatoztatja a pénzünket, amikor valójában már csak 5-6 százalék lesz az infláció.

Aki korán ébredt, és vett ilyen papírt, az aranyat lelt, vagyis remek hozamokat fog kapni, de az ÁKK most már nem kínál ilyen papírokat.

Igen ám, de ha például 2024 februárjában nagyon sok kamatot kifizet az ÁKK a lakosságnak, azt sem szeretné, ha mindenki másfelé vinné a pénzét.

Jönnek az új termékek

Az ÁKK ezért olyan termékeket dolgozott ki, amelyek reményei szerint vonzóak is a lakosságnak, vagyis megfogják a kiáramló pénzeket, de azért nem extra drágák az állam szempontjából. Ilyen például

  • az új 3 éves fix kamatozású Fix Magyar Állampapír (FixMÁP),
  • az 5 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP),
  • illetve egy úgynevezett hibrid PMÁP.

Menjünk rajtuk végig gyorsan! 

A 2027/Q1 elnevezésű FixMÁP a teljes futamidő alatt (3 év) kiszámítható, mert egy előre meghatározott, negyedéves kamatfizetési gyakorisággal fizet ki évente 7 százalékot. Az értékesítési időszak 3 hónap, utána minden negyedévben új FixMÁP sorozat lesz elérhető.

Az 5 éves futamidejű 2029/N sorozatú BMÁP is új termék, de itt a kamat nem fix, hanem változó. A kamat mértéke a diszkont kincstárjegyek hozamához kötött, de ezt az értéket egy kamatprémium fejeli meg, amely az első három évben évi 1,5 százalék, majd az utolsó 2 évben évi 2,5 százalék. Aligha kell magyarázni a kibocsátói szándékot, az ÁKK hosszabb időtávra szeretne kalkulálni a befektetőivel, akik akkor járnak jobban, ha kivárják a futamidő második szakaszát is. Az induló éves kamat mértéke évi 8,01 százalék.

Végül nagyon fontos, hogy aki megszokta és megszerette a PMÁP-termékeket, az elérhet ilyet is. A 8 éves futamidejű sorozat neve PMÁP 2032/I és a 8 éves futamidő során egy évig fix a kamat, 9,8 százalék (mert most az inflációkövetés az állam szempontjából drága lenne), utána indul be az inflációkövetés. 2025-től 0,5 százalék kamatprémiummal, az utolsó három évben pedig 1 százalék kamatprémiummal vásárolható meg a termék.

Jusson annak, aki megérdemli!

Minden papírra vonatkozik értékesítési korlát, a FixMÁP-ra 50 millió forint a BMÁP esetében 100 millió forint, a PMÁP esetében 25 millió forint.

A logika itt arról szól, hogy a kormány nem bánja, ha az emberek szép kamatokat kapnak, de az azokhoz jusson el, akik vélhetően a fogyasztásukkal a gazdaságot is élénkítik, vagyis a középosztályhoz és ne néhány nagyon gazdag befektetőhöz.

Az ÁKK mindezt úgy fogalmazza meg, hogy a kisebb megtakarításokkal rendelkező állampapír-befektetők széleskörű kiszolgálása a cél. A minél szélesebb körnek szánt termékekről Varga Mihály is többször beszélt, a Pénzügyminisztérium az állampolgároknak nyitott (amúgy ingyenes) Webkincstár számlákat vezetett be, hogy minél nagyobb legyen a befektetői kör.

Nemzetközi összehasonlításban

A magyar állam tehát továbbra is nagyon számít a közvetlen lakossági befektetésekre, és a magyar lakosság remekül jár a papírokkal, mert azok nagyobb hozamot fizetnek, mint az előremutató infláció.

Érdekes, hogy bár a környező országokban (Csehországban és Lengyelországban) is vannak ilyen programok, de sokkal kisebbek, és világszerte is inkább csak most nő a közvetlen lakossági finanszírozás aránya.

Már működő ilyen nagy rendszerek inkább csak az angolszász országokban, illetve Portugáliában vannak. Minderről az ÁKK írt egy alapos szakcikket a Portfolión.

Nemzetközi összehasonlításban az is elmondható, hogy a 75 százalékos magyar GDP-arányos eladósodottág magas, de mint ezen a szépen vizualizált oldalon látszik, azért Japán, Görögország, Olaszország, vagy akár az igazán gazdag Szingapúr, vagy Egyesült Államok is sokkal jobban el van adósodva.

Az eladósodottság amúgy sem feltétlenül a szegénység szinonimája, hitte volna, hogy a világ legjobban eladósodott háztartásai éppen a gazdag Svájcban, Ausztráliában és Kanadában találhatók, ahol a lakosság összhiteleinek a mérete meghaladja a GDP-t.

Magyarországon ez az arány csak a GDP 16-17 százaléka. A racionális magyarázat az, hogy egy erősebb, kiszámíthatóbb gazdaságban vélhetően sokkal drágább az ingatlan, de a munkavállalók mernek hosszabb távú elkötelezettséget vállalni a lakhatásért cserébe.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.