A kis nyitott gazdaságok felzárkózásának fontos tényezője az export növekedése.A felzárkózás fenntarthatósága szempontjából azonban fontos, hogy a hazai vállalati szféra minél szélesebb körben tudja kiaknázni ezeket a lehetőségeket – olvasható az MNB oldalán Várnai Tímea tollából.
A magyar az Európai Unió kilencedik legnyitottabb gazdasága a GDP-arányos exportot tekintve, azonban a nagy exportvolumen alapvetően kevés cégnél, koncentráltan jelentkezik.
Az export GDP-hez mért aránya mintegy 80 százalék.
Magyarországon a legnagyobb 5 exportáló vállalat felel az exportteljesítmény 20 százalékáért, míg a legnagyobb 20 exportáló vállalat az összes export több mint 30 százalékát, és a legnagyobb 50 vállalat közel a felét adta 2020-ban.
A lengyel export csak fele ilyen koncentrált, ott a legnagyobb 20 vállalat adja az összes export 15 százalékát..
A hazai export két versenyképes húzóágazata a járműgyártás és az elektronikai, optikai termékek gyártása. A 100 legnagyobb hazai exportáló vállalat termékeinek fele erre a két fő feldolgozóipari alágra koncentrálódik.
Exportunk koncentráltsága azt is jelenti, hogy hazánkban kevesebb vállalat nevezhető nemzetközi szinten is versenyképesnek.
A 330 pontos versenyképességi javaslatok között az a cél szerepelt, hogy az exportáló kkv-k száma emelkedjen 10 ezerrel a 2015. évi 32 ezerről.
Az eddig eltelt időben csak a kitűzött növekedés harmada valósult meg.
A nagyvállalatok mellett összesen közel 35 ezer magyar kkv exportált 2020-ban, az ő teljesítményük döntően meghatározza az ország versenyképességét.
A nemzetgazdasági versenyképesség és ezáltal az exportkilátások javításához szükség van arra, hogy ezek a kkv-k növeljék szerepüket az exportpiacokon, továbbá a vállalkozások szélesebb körét ösztönözzük, hogy nyisson a külpiacok felé. Így Ausztriához és Hollandiához hasonlóan egyenletesebben oszlana meg a külkereskedelem a vállalati szférában. A kis- és középvállalatok külpiaci aktivitása nem utolsósorban a hazai hozzáadott-érték arányát is emeli a kivitelben.
Az export húzóerejét közvetve is kihasználhatja a gazdaság az export hazai hozzáadott értékének növekedésén keresztül.
Ennek egyik lehetséges módja, ha a kivitelünk számottevő részéért felelős multinacionális vállalatok egyre nagyobb hazai beszállító hányaddal és magyar hozzáadott értékkel dolgoznak.
Különösen érdemes a rugalmasabban alkalmazkodó, magasabb hozzáadott értékű, külpiacok felé is könnyebben nyitó szolgáltatások arányát növelni a beszállítói láncokban. Ennek legfontosabb módja a tudásintenzív szolgáltatások használatának bővítése, valamint a tudásintenzív munkakörök teremtésének ösztönzése. Emellett az immateriális (okos)tőkébe történő beruházások is növelik a belföldi hozzáadottérték-tartalom arányát.
Az exporton keresztül történő gazdasági felzárkózás fenntarthatóságát az biztosítja, ha a hazai vállalati szféra nemcsak koncentráltan, hanem minél szélesebb körben ki tudja aknázni az exportban rejlő lehetőségeket.
Ez kétféle módon valósítható meg: egyrészt növelni kell a kkv-k jelenleg alacsony exportpiaci részesedését, másrészt emelni az itthon teremtett érték arányát az exportunkban például a tudásintenzív szolgáltatások használatának bővítésével.
A TOP20 exportáló vállalat részesedése a termékexportból (2020)
Megjegyzés: Nominális forgalom alapján a TOP20 vállalat részesedése a teljesből. Csak termékkereskedelem. Az Észak TOP5 magában foglalja Dániát, Észtországot, Finnországot, Hollandiát és Svédországot. A V4 országokat és az országátlagokat kiemeltük.
Forrás: Eurostat, MNB
