Sok tekintetben komoly javulás van a magyar makrofolyamatokban a múlt évhez képest; a Fitch Ratings döntése egybevág ezzel – mondta a Tudás.hu-nak adott interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója megjegyezte: a lakossági állampapír értékesítésekor különös hangsúlyt szeretnének helyezni a fiatalok megszólítására, ennek megfelelően fogják alakítani marketingjüket is.
Mennyire nehezítette meg a 2025-ös finanszírozási terv elkészítését, hogy az uniós források tetemes része idén sem érkezett meg?
Az adósságkezelő kap a Pénzügyminisztériumtól egy nettó finanszírozási igényt, amely magában foglalja azt is, hogy mennyi európai uniós forrást kell előfinanszírozni, mi nem vizsgáljuk azt, hogy ezek a pénzek jönnek, nem jönnek.
Az ismert adatok alapján kidolgozzuk, hogy mennyi finanszírozást kell előteremteni, nyilván, ha a betervezett források csúsznak vagy nem jönnek, akkor az magasabb finanszírozási igényt jelent és megoldást kell rá találni.
Készülnek ilyen váratlan helyzetekre, további csúszásokra?
Évek óta az a helyzet, hogy az EU-pénzek egy része vita tárgyát képezi több okból kifolyólag is, amire nekünk nincs ráhatásunk, de alkalmazkodunk a helyzethez.
Jelenleg az uniós költségvetési ciklus elején vagyunk, ami azzal jár, hogy emiatt is több projekthez kell előfinanszírozást biztosítani, ilyenkor a pénzforgalmi hiány magasabb mindig, mint az eredményszemléletű.
Lassan, de biztosan csordogálnak lefelé a kamatok, ami a hívogatóan magas állampapír-hozamokat is megvágja. Mivel tudják a befektetőket, a lakosságot megszólítani ilyen körülmények között?
Az árazást mindig úgy határozzuk meg, hogy legyünk versenyképesek egyéb megtakarítási termékekkel szemben, azt nézzük, hogy az adott helyzetben milyen alternatívája van a befektetőnek.
A lakossági termékek kondícióinak kialakításánál figyelünk arra is, hogy a szegmens 20-25 százalékos részaránya a finanszírozáson belül megmaradjon. Ha ezt a piaci részesedést veszélyben érezzük, akkor emelünk a kamaton, ellenkező esetben tartjuk a szintet.
Most melyik forgatókönyvre lát esélyt?
A GDP 1,7-1,8 százalékának megfelelő összeget hoztuk be idén a lakossági állampapírok vonalán úgy, hogy a kamatfelárak a 0,5-1 százalékos sávban mozogtak, vagyis ennyivel fizettünk többet a befektető által a piacon átlagosan elérhető hozamszinthez képest.
Most a GDP másfél százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozást célozzuk meg 2025-re, amennyiben alacsonyabb a vártnál a kereslet mehet feljebb a kamatprémium.
A bérnövekedéshez képest a fogyasztás szerényen teljesít, vagyis van megtakarítási hajlandóság a társadalomban. Elsősorban kiket nyernének meg ügyfélnek?
A lakossági állampapír termékek minden állampolgárnak szólnak, potenciális befektetőként számolunk azzal, aki képes a jövedelméből megtakarítani.
A kincstárnál a számlanyitás ingyenes, az Ügyfélkapun keresztül pár perc alatt el lehet ezt intézni. Így gyakorlatilag bárki elkezdhet állampapírt venni kisebb összegekből is, akár pár százezer, vagy tízezer forinttal is lehet nyitni.
Tranzakciós illetéket sem kell fizetnie annak, aki állampapírban tartja a megtakarítását.
Jelenleg különös hangsúlyt szeretnénk helyezni a fiatalok megszólítására, ennek megfelelően fogjuk alakítani marketingünket is.
A múlt tapasztalatai alapján a magas devizaarány az államadósságon belül gondokat okozhat. A jelenlegi 30 százalékos felső korlátot tervezik-e újra csökkenteni, majd ha a piac engedi?
A devizaarányt természetesen igen, arra törekszünk, hogy az ország devizakitettsége csökkenjen. A nettó finanszírozási igényen múlik ez, hiszen minél kevesebb pénzt kell előteremtenünk, annál jobb eséllyel tudjuk azt belföldről beszerezni, így a devizaarány automatikusan csökkenhet.
A forintpiacnak van egy véges kapacitása, gyorsabb ütemű mérséklődés akkor következhet be, ha a lejáró devizapapírokat is képesek vagyunk forintban finanszírozni.
Összességében a devizaarányt akkor tudjuk újra érdemben a 15 százalék felé közelíteni, ha a nettó finanszírozási igény csökkenése mellett a megtakarítási állomány nő és a forint árfolyama stabil.
Amennyiben a szomszédban dúló háború valóban befejeződne hamarosan, ahogy azt a megválasztott amerikai elnök korábban ígérte, az segíthetné ugye a finanszírozást is?
Minden olyan piaci vagy politikai esemény, amely a kockázatokat globálisan csökkenti, az a magyar adósság finanszírozásának is jót tesz. A devizaadósságnak van egy árfolyamkockázata, így a forintot stabilizáló, erősítő tényezők – feltehetőleg a háború lezárása is ilyen – szerk. – alapvetően pozitívan hatnak a kitettségre.
A Moody’s lépését a magyar adósbesorolás kilátásainak a lerontásáról mennyire érezték meg? Érződött egyfajta feszültség a befektetők körében?
A magyar adósbesorolás maradt a befektetésre ajánlott kategóriában a Moody’s-nál, a kilátásokat rontotta le stabilról negatívra a hitelminősítő, így tehát egyelőre nagy változás, amire a befektetők reagálnának, nem történt ennél az intézetnél.
Nyilván nem mindegy, hogy a befektetésre ajánlott kategória mely lépcsőjén és milyen kilátással helyezkedik el egy ország, a kockázati felár fizetése ugyanis ezen múlik. A döntés egyébként a felár tekintetében egy minimális emelkedést valóban okozott.
Nemrég a Fitch Ratings is döntést hozott, ahol már eleve negatívak voltak a kilátások. Itt viszont javítottak a perspektíván. Hogyan értékeli?
Sok tekintetben komoly javulás van a magyar makrófolyamatokban a múlt évhez képest: az infláció az MNB célsávján belül van, a fizetési mérleg pozitív, a költségvetés elsődleges egyenlege több mint 2 százalékponttal konszolidálódott, a kamatkiadások csökkennek jövőre, lesz gazdasági növekedés. Így összességében a döntés egybevág a makrofolyamatokkal.
Magyarországon kiugróan magas a kamatkiadások tétele, a GDP 4 százalékát költjük erre a célra. Lát esélyt ennek az érdemi csökkentésére?
Jövőre jó eséllyel a központi költségvetés kamatkiadása az eddigi 4 százalékról le fog menni a 3-3,1 százalékra. A teljes maastrichti adósságé ennél valamivel nagyobb lesz, a különbség abból adódik, hogy az adósságnak vannak olyan tételei, amelyet nem az ÁKK menedzsel.
Ahhoz, hogy a konszolidáció megtörténjen, sok mindenre lenne szükség, például a globális kamatkörnyezet mérséklődésére, az állampapírpiaci hozamok csökkenésére, nyugodtabb piacokra, stabilabb árfolyamra.
Béke, biztonság, növekedés, alacsony infláció, stabil pénzpiacok – ezek mind olyan tényezők, amelyek a kockázati felárat, és így a kamatkiadásokat csökkentik.
A 2025-ös finanszírozást felvázoló sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy jövőre az intézményi befektetőkre építenek. Hogyan tudná összegezni a terv lényegét, mi változott az eddigiekhez képest?
Az elmúlt években jelentős volt a deviza nettó forrásbevonás, a devizaarány több lépcsőben 15 százalékról megközelítette a 30-at.
A COVID és a háború miatt jelentősen megugrott a költségvetés nettó finanszírozási igénye, ezért kellett a devizapiacra visszamenni, gyorsan és jobb áron tudtunk így jelentősebb összegeket szerezni, így a váratlan eseményekre bebiztosítottuk magunkat.
Ebből a szempontból most kedvezőbb a helyzet: ahogy a finanszírozási igény csökken, úgy fogunk tudni visszajönni ebből a helyzetből, és a devizaarányt fokozatosan csökkentjük.
A 15 százalékot tekinthetjük újból célnak?
A modellezéseink fogják ezt megmondani, piac és árfolyamfüggő, hogy mit tekinthetünk célnak. A csökkentés mellett komoly érvek szólnak:
2020-ban például sokat jelentett, hogy a devizaarány mindössze 15 százalékon állt, és volt lehetőségünk könnyedén extra devizát bevonni. A jó időkben kell felkészülni a rossz idők lehetőségére és mozgásteret létrehozni magunknak.
A zöld kötvények, ahogy mondta a fő irányt jelentik. Mik a főbb tervek ezen a téren?
A zöld kötvény keretprogramunk lényege, hogy a költségvetés zöld költéseit finanszírozzuk az ilyen kibocsátásokból.
A befektető ezeknél a konstrukcióknál azt finanszírozza, ami a környezeti fenntarthatóságot segíti, a CO2-kibocsátást csökkenti.
Nekünk az a célunk, hogy a zöld költések iránya, célzottsága a lehető leghatékonyabb legyen, és tényleges környezeti hatások keletkezzenek.
Forintban folyamatosan elérhetőek a zöld kötvények, a magyar devizában egy jó piacot szeretnénk létrehozni, ahol a befektetési alapok is zöld kötvényprogramokat indítanak, az állam pedig egyfajta zászlóshajó szerepet tölt be.
Az euró zöld kötvény piac a világ legnagyobb ilyen piaca, innen tud a legtöbb zöld forrás bejönni. Közben pedig az ázsiai jelenlétünket is építenénk, de ott ebből a szempontból még kezdetlegesebbek a viszonyok.
A Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ pénteken ismertette Magyarország 2025. évi finanszírozási tervét:
- A központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 4123 milliárd forint 2025-ben.
- A finanszírozás legnagyobb tételét a forint intézményi kötvények nettó 1850 milliárd forintos kibocsátása fedezi.
- A lakosság várhatóan nettó 1323 milliárd forinttal járul hozzá a finanszírozáshoz.
- A nettó intézményi deviza-finanszírozás 838 milliárd forint lehet.
- A Diszkont Kincstárjegyek állománya kismértékben, 100 milliárd forinttal emelkedhet 2025-ben.
- Jövőre összesen 12 838 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve. (Az elmúlt 5 év átlaga 13 595 milliárd forint.)
- Az ÁKK stratégiai célja az államadósság hátralévő futamidejének növelése.
- A forint zöld kötvénypiacon összesen 200 milliárd forintos volumenű kibocsátással tervez az ÁKK.
- A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírokra vonatkozó 20-25 százalékos államadósság-arányos benchmark sáv változatlanul érvényben marad.
- Az egyik legfontosabb újítás a lakossági piacon az állampapírcsere funkció bevezetése a Webkincstár és Mobilkincstár felületein.
- A devizaadósság arányára vonatkozó 30 százalékos felső korlát 2025-ben is változatlanul érvényben marad.
- Az ÁKK az év első felében legfeljebb 2,5 milliárd euró volumenű nemzetközi devizakötvény kibocsátást tervez.
- A későbbiekben Panda kötvény kibocsátást is terveznek a kínai piacon.
- Az elmúlt évekhez hasonlóan devizaprojekt-hitelfelvétel, illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás jövőre is elképzelhető
