Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában

Szépirodalmi és tudományos pályaműveket díjazott a KINCS
2022-07-06
Ókori híd romjai bukkantak elő az alacsony vízállású Tiberis folyó medréből Rómában
2022-07-06
Show all

Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában

Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók.

Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő. Ezek az extremitások a nedves időjárást észak felé tolják, az Egyesült Királyságot és Skandináviát teszik csapadékossá.

Az Azori-szigeteki anticiklonok gyakoribbá válása az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozta globális felmelegedés számlájára írható.

Ennek komoly következményei vannak, mert a rendkívül nagy azori-szigeteki anticiklon szárazságot jelent az Ibériai-félszigeten és a Földközi-tengeren

mondta Caroline Ummenhofer, az amerikai Woods Hole óceánkutató intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja.

Az Ibériai-félszigetet az elmúlt években egyre több hőhullám és aszály sújtotta, az idei május volt az eddigi legmelegebb Spanyolországban. Emberek tucatjai haltak meg 2017-ben a térségben erdőtüzekben, melyeket a klímaválság miatt tízszer valószínűbbé váló hőhullámok követtek. Környezetvédők szerint a régió leghosszabb folyóját, a Tajót a teljes kiszáradás fenyegeti.

Az új tanulmány 1850-ig visszanyúló időjárási adatokat és Kr. u. 850-ig visszamenően számítógéppel reprodukált éghajlati jellemzőket elemzett. Azt találták, hogy 1850, vagyis a jelentős emberi szén-dioxid-kibocsátás előtt átlagosan tízévente egyszer jelentkezett az extrém Azori-szigeteki anticiklus.

1850 és 1980 között hétévente, de 1980 után már négyévente fordult elő a jelenség. Az adatok szerint a szélsőségesen nagy azori-szigeteki anticiklus a havi téli csapadékmennyiséget átlagosan egyharmadával csökkenti.

Portugál barlangok cseppköveinek vegyi elemzése azt mutatta, hogy a kevés eső szorosan összefügg a jelentős azori-szigeteki anticiklonok idejével. Az elmúlt évezred klímájának számítógépes modelljei csak a 2005-ig terjedő időszakra készültek el, de más, későbbi évekre vonatkozó tanulmányok egybehangzóak az új eredményekkel: várhatóan az Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága tovább nő, ami fokozza az Ibériai-félsziget szárazságát, míg a globális szén-dioxid-kibocsátás nullára nem esik vissza.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close