Izlandon szükségállapotot hirdettek, mivel a Reykjanes-félszigeten vulkánkitörés fenyeget. De mire számítsunk mi? Lesz a 2010-es eseményekhez hasonló káosz, amikor fél Európa légiközlekedése megbénult?
Az Izland délnyugati részén fekvő Reykjanes-félszigeten immár három hete mozgolódik egy vulkán.
A Fagradalsfjall tűzhányó jó 30 kilométerre fekszik a fővárostól, Reykjaviktól és 800 évig tartó csipkerózsika álmából való ébredezésének első jeleit október 24-én észlelték.
Ezek a jelek akkor még csak Izlandon kerültek be a hírekbe: aznap este Grindavík városától nem messze északra erős földrengések rázták meg a tájat.
Azon az éjszakán több mint ezer földrengést regisztráltak, melyek közül a legnagyobbak (egy 3,9-es, valamint egy 4,5-ös magnitúdójú) körülbelül 5 kilométeres mélységben pattantak ki.
A kutatók az akkor rendelkezésre álló adatok alapján úgy gondolták, hogy a szeizmikus aktivitás valószínűleg a félsziget elmúlt években bekövetkezett deformációja miatti feszültségváltozások eredménye és nem valószínű, hogy magmabenyomulástól származik. De mik is ezek a feszültségváltozások?
Izland alatt feszült a föld
Az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság tipikus példája a távolodó kőzetlemezeknek, ahol időről időre bazaltos magma tör a felszínre. Ennek a hátságnak az óceán fölé emelkedő része Izland, ahol az Észak-amerikai- és az Eurázsiai-kőzetlemez határán zajló események a felszínen, szabad szemmel is tanulmányozhatók.
A két kőzetlemez távolodását azonban nem egy folyamatos, futószalagszerű mozgásnak kell elképzelni, hanem szakaszosnak.
A kőzetlemezeket érő húzóerő egyre növekvő feszültséget okoz a szilárd lemezekben, amelyek lassan deformálódnak ennek hatására. Majd elérkezik egy pillanat, amikor a felgyülemlő feszültséget már nem bírják elviselni a hideg, rideg kőzetek és eltörnek, elmozdulnak – ez okozza a földrengést. Az elmozduló, egymástól eltávolodó szilárd kőzetek közötti repedésekbe ilyenkor a mélyből benyomulhat a magma.
Ebben az esetben az első adatok nem erre utaltak, de a helyzet gyorsan változott: már másnap, október 26-án a GPS-mérések kimutatták az elmozdulást: a két kőzetlemez egymástól való távolodása ekkor 1–2 cm volt, de annak még mindig nem volt jele, hogy a magma a felszín felé nyomul.
Pár nappal később azonban ez is megváltozott: a földrengések a kezdeti 5 kilométeres mélységből egyre feljebb „húzódtak”, ami azt jelezte, hogy a magma elindult felfelé. A kutatók azóta folyamatosan figyelik, hogy a szeizmikus aktivitás növekszik-e a felszín közelében, ez ugyanis egyértelműen megmutatja, ha a magma áttöri a földkérget.
Forrás: www.vedur.is
A Kék Lagúnának egyelőre annyi
Három hete gyakorlatilag folyamatosan pattannak ki a földrengések egy délnyugat–északkeleti irányú, Grindavíkot átszelő zónában, ahol már 1 méternyi vízszintes elmozdulást történt a felszínen.
A magma jelenleg körülbelül 1 kilométer mélyen van (a legsekélyebb mélység, ahol feltételezhető, az 800 méter) és folyamatosan mozog a felszín alatt: egy körülbelül 15 kilométer hosszú „alagútban” áramlik, aminek az egyik vége az óceánba nyúlik.
A hatóságok november 10-én léptek, amikor egy, az addigiaknál hevesebb földrengéssorozat rázta meg a környéket, ami alapján a kutatók már nem zárták ki, hogy kitörhet a vulkán.
Grindavík városában hatalmas, húzásos hasadékok jelentek meg, amelyek nem csak utakat vágtak át, de házakat is kettétörtek. A műholdas felvételek adatai szerint a település egyik fele, valamint a közelben található népszerű fürdőhely, a Kék Lagúna és környéke is több mint egy métert süllyedt, és méteres elmozdulás volt a felszínen is.
Ekkor kezdték meg Grindavík kiürítését, zárták be a Kék Lagúnát (címképünkön)
Forrás: helloizland.hu az Izlandi Meteorológiai Intézet alapján
A magma már közel a felszínhez
A helyzet azóta nagyjából változatlan: naponta körülbelül 1000 földrengést regisztrálnak, de ezek már kisebbek, mint a 10-én mértek.
A magma még mindig áramlásban van, bár úgy tűnik, hogy a magmaalagút végei felé már megszilárdult, de ugyanakkor egyre nagyobb területen terül el.
A kitörés lehetőségét tehát nem lehet kizárni – sőt, számos példa van arra, hogy a kitörés előtt a földrengések intenzitása csökken –, éppen ezért a lakosokat sem engedik vissza Grindavík városába. A település nyugati fele folyamatosan süllyed, naponta 5–10 centimétert és a földmozgások nagy kárt tettek már az infrastruktúrában is: a vízcsöveket, elektromos vezetékeket több helyen eltörték, elszakították, ezért a város lassan lakhatatlanná válik.
A legfrissebb hírek szerint a magma már nagyon közel került a felszínhez.
A hatóságok attól tartanak, hogy a várható vulkánkitörés előtt csupán 30 perccel kaphatnak értesítést.
Ennek összes nagy jele már megvan, ezért a polgári védelem most már az apró jeleket keresi, amelyek arra utalnak, hogy nagyon közel a kitörés. A meteorológiai hivatal közölte, hogy az egyik fúrólyukban magmás gázt észleltek, ami szintén a közelgő kitörést jelzi.
Azonban, ha a vulkán ki is tör, annak kicsi az esélye, hogy akkora kalamajkát okozzon, mint 2010-ben az Eyjafjallajökull, ami egy hatalmas jégtakaró alatt tört ki.
Ha a láva a szárazföldre ömlik ki, akkor látványos lávaszökőkutak alakulnak majd ki, de a legnagyobb gondot nem ezek jelentik majd, hanem az okozhatja, hogy ha a láva a település felé veszi majd az irányt.
Megvan az esélye azonban annak is, hogy az óceánban tör felszínre. Ekkor a forró magma hideg vízzel való hirtelen érintkezése okozhat robbanásokat, de messze nem olyan hatalmasakat, mint amiket 2010-ben láthattunk.
