Az elmúlt években több kimutatás is készült a fiatal felnőttek pénzügyi tudatosságával kapcsolatban. Ezek alapján jól látható, hogy Magyarországon már a 18-24 éves korosztály jelentős része is törekszik a megtakarításokra, ugyanakkor világszerte gondot okoz a pénzügyi ismeretek hiányossága.
Hogy miért fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése az ifjúság körében is?
Az anyagi biztonság az élet három legfontosabb dolga közé tartozik.
Legalábbis így vélekedik azon fiatalok nagyobbik fele, akik nemrég részt vettek az egyik hazai pénzintézet felmérésében. Bár a megkérdezettek közel 60%-a elégedetlen a jelenlegi anyagi helyzetével, a legtöbben ennek ellenére pozitívan tekintenek a jövőbe.
Tudatosságukat mutatja az is, hogy a válaszadók 29%-a már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra fordított összegeket, míg 23% a hó végén megmaradt pénzt teszi félre.
Spórolj otthon!
Jól lehet, az olasz mámmák nehezen engedik kirepülni a gyerekeiket, a kulturális szempontok és az oktatásban töltött időszak megnövekedése mellett gazdasági okok is szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok Európa-szerte egyre tovább tartanak ki a szülői ház melege – és anyagi biztonsága – mellett. Magyarországon a harminc év alatti lakosság 70%-a lakik még otthon, ami csak épphogy magasabb az Európai Uniós átlagnál.
A lakbérek és az ingatlanárak növekedése miatt a szülők jókora része csak ilyen módon tud anyagi támogatást nyújtani gyermekeiknek, akiknek pályakezdőként sokáig tarthat az elhelyezkedés, a kezdő fizetés pedig gyakran nem elég az önálló élet nyugodt megkezdésére.
Egy, a 15 év feletti lakosság körében végzett felmérés alapján az otthon élő tinédzserek akár havi 15 ezer forint körüli összeget is félre tudnak tenni.
Ki mire gyűjt?
A váratlan kiadások mellett természetesen a lakáscélú költségek állnak a megtakarítási célok listájának élén. Míg a 18-24 évesek 38%-a tesz félre lakhatással kapcsolatos célból, addig ez a szám egy másik, 19-29 éveseket kérdező felmérésnél már 50%.
A fiatalok hosszú távú tudatosságát mutatja az is, hogy az autóvásárlást (40%) fontosabbnak tartják az utazásnál (36%), de még ennél is érdekesebb a nyugdíjcélú megtakarítások trendje: míg 2017-ben a fiatalok 3 százaléka különített el jelentősebb összeget ebből a megfontolásból, addig 2018 elejére ez a szám már 11-re, 2018 végére pedig 14 százalékra emelkedett.
Anyagi tervezésekor mintegy minden hatodik fiatal számol önköltséget igénylő továbbtanulással.
Mekkora összegekről van szó?
A Pénziránytű Alapítvány 2020-ban elvégzett, OECD módszertanon alapuló kutatásának eredményei szerint egy nagyobb összegű (egyhavi jövedelemnek megfelelő) váratlan kiadást a 18-69 éves magyar lakosság közel háromnegyede tudna fedezni külső segítség nélkül és meglepő módon a legfiatalabb, 18-29 éves korosztály tagjai között találjuk a legtöbb váratlan pénzügyi helyzetre „felkészült” háztartást.
Az egyik korábban már említett felmérés szerint 2019-ben a 19-29 éves korosztály átlagos megtakarításának összege 517 000 forint volt, amely nagyarányú emelkedést jelentett a 2018. évi 414 000 forintos összeghez képest. Ez azonban a világjárvány sújtotta tavalyi évre 404 000 forintra esett vissza.
Ez a közel félmilliós nagyságrend mindenképpen biztató, ugyanakkor a vizsgált korosztály csaknem fele egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ami mutatja, hogy továbbra is nagy szükség van fiataloknak szóló pénzügyi ismeretterjesztésre. A Nemzeti Alaptanterv ezirányú elvárásait támogatva a Pénziránytű Alapítvány komplex, az általános- és középiskolásokat, valamint tanáraikat célzó oktatási programjai kiemelt hangsúlyt fektetnek a fiatalok képességeinek fejlesztésére és a tervező magatartás kialakítására is.
