Noha úgy tűnik, hogy a világ lassacskán a háta mögött hagyja a koronavírus-járványt, a hatásaival kapcsolatban még mindig sok a kérdés. A járvány megfékezését szolgáló intézkedések maguk sem voltak teljesen veszélytelenek. A bezártság, a társaságtól való elszigetelődés, a vírustól való félelem rengeteg embert megviselt. Számos káros szokás szaporodott el a kijárási korlátozások során, köztük például az alkoholfogyasztás, ami a bezártság további hatásaival együtt hozzájárulhatott a mentális zavarok gyakoriságának fokozódásához is. Legalábbis a korai adatok alapján erre lehetett következtetni.

Tavaly márciusban világszerte kijárási korlátozások léptek életbe, a koronavírus terjedésének megállítására. A távolságtartás biztos módszere a vírus korlátozásának, azonban az ezzel járó elszigetelődés már az intézkedések kezdetén is aggasztotta az embereket. Természetesen a járvány legszörnyűbb következményeiért a megbetegedések és a gazdasági visszaesés felelnek, de a bezártság káros hatásai sem elhanyagolhatók.

Többet isznak az emberek a bezártság alatt?

A kijárási korlátozások bejelentésekor világszerte vásárlási láz lett úrrá az embereken, mindenki szeretett volna megfelelő mennyiségű élelemmel és alapvető ellátmánnyal nekivágni a bezártságnak. A bevásárló listákon természetesen tartós élelmiszerek és a háztartási cikkek domináltak, de az első jelentések alapján az alkoholos italok is előkelő helyet foglaltak el. Az Egyesült Államokban például majdnem két és félszer annyi alkoholos italt vásároltak 2020 tavaszán, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban.

Forrás: Forrás: pexels.com/Matilda Wormwood

Ennek az elképesztő növekedésnek persze részben az a magyarázata, hogy a vendéglátóhelyek bezárása miatt minden alkoholos italt boltokban vásároltak az emberek. Az alkoholra kivetett adóból származó bevétel alapján már reálisabb képet kaphatunk az alkoholfogyasztás tényleges növekedésére vonatkozólag. A legnagyobb nyugati gazdaságokban (Németország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) az alkoholra kivetett adókból 3-4 százalékos extra jövedelem folyt be.

Az alkoholra költött pénz tehát összességében nem sokkal nőtt meg. Azok a vizsgálatok, melyekben a résztvevők önbevallással számoltak be az alkoholfogyasztási szokásaikról, azt mutatták, hogy az emberek ötöde iszik többet a bezártság hatására. A legtöbb országban hasonló számokat kaptak a kutatók, azonban vannak kiugró példák is, mint Lengyelország, ahol a lakosság 46 százaléka ivott többet a bezártság alatt. A fokozott alkoholizálás okaként a legtöbben a napjaik strukturálatlanságát, az unalmat, illetve a stresszt jelölték meg.

A túlzott alkoholfogyasztásnak súlyos következményei vannak

Ausztráliában a kérdőíves felmérések szerint az emberek negyede ivott többet, azonban például a fiatalok körében csökkent a nagymértékű alkoholfogyasztás. Az országban ráadásul a szennyvíz monitorozásával is következtettek az alkoholfogyasztás alakulására, ebből pedig az derült ki, hogy ez összességében csökkent. Hasonló eredményre jutott egy olasz kutatócsoport is, akik a hajban található etilglükuronid mennyiségéből következtettek az alkoholfogyasztásra. Mindezek alapján árnyaltabb képet kapunk a járvány alatti italozásról. Az emberek nagyrésze nem ivott többet, mint azelőtt, sőt nagyjából ugyanannyian ittak kevesebbet, mint akik többet.

Ettől függetlenül fontos figyelembe venni, hogy sokan többet alkoholizáltak a bezártságnak köszönhetően, mint egyébként tették volna. A túlzott alkoholfogyasztás baleseteket, erőszakot és hosszútávú egészségügyi komplikációkat szül. A lezárások ideje alatt persze a közúti balesetek száma egyértelműen csökkent, azonban a családon belüli erőszak gyakorisága fokozódott, ami feltehetőleg legalább részben az alkoholfogyasztás következménye. A családon belüli erőszak gyakoriságára a hatóságok a lakossági bejelentések alapján tudnak következtetni, az EU országaiban például 40 százalékkal nőtt az ilyen típusú bejelentések száma. A növekvő alkoholfogyasztás másik legnagyobb veszélye, hogy fokozódik az alkoholfüggőség kialakulásának valószínűsége is, ami súlyos egészségügyi következményekkel jár.

Rossz szokások a négyzeten

A bezártság azonban nem csak az alkoholfogyasztási szokásokra volt hatással, hanem tulajdonképpen szinte minden más szokásra is, hiszen sokak életét gyökeresen megváltoztatta. Számos vizsgálat mutatta ki, hogy jelentősen fokozódott például a nassolás. A kijárási korlátozások alatt az emberek átlagosan naponta eggyel több alkalommal nassoltak és átlagosan 2-3 kilót szedtek fel magukra az Egyesült Államokban. Az extra nassolást sokan délután iktatták be, de nagyon gyakorivá vált az éjjeli eszegetés is (erre egyébként sokan az „ötödik étkezés”-ként kezdtek utalni, a reggeli, ebéd, uzsonna és vacsora mellett).

Megnőtt továbbá a képernyők előtt töltött idő is, amire például a streaming média elképesztő méretű bevételnövekedése is utal. Az emberek több időt töltöttek sorozatok, filmek nézésével, számítógépes játékokkal és egyéb multimédiás tevékenységekkel, emellett pedig csökkent a szabadtéri tevékenységekkel és sporttal töltött idő. Ez ugyan nem meglepő, de egészségügyi szempontból aggasztó. Remélhetőleg a kijárási korlátozások feloldásával az emberek nagyrésze visszatér a járvány előtti életéhez és nem kell súlyos hosszú távú következményekkel számolni a lezárások alatt kialakult új szokások miatt.

Mentális zavarok a bezártság alatt

A kijárási korlátozások kezdetén végzett első kutatások azt mutatták, hogy világszerte jelentősen megnőtt a szorongásos és depresszív tünetek gyakorisága. Ezek a problémák sok forrásból táplálkoznak. A vírus miatti félelem, a szeretteink miatti aggódás, rosszabb esetben a személyes veszteségek mind nagyon megviselik az embert. Emellett a korábban említett szokások is hozzájárulhatnak a hangulat romlásához. A napok strukturálatlansága és a vírus okozta bizonytalanság sokaknál alvási problémákat is okozott, melyet a szakértők koronaszomniaként emlegetnek. Az alvászavarok erős összefüggést mutatnak a hangulatzavarokkal, tehát ezek a hatások mind egymást erősítik, az ember mentális egészségével szemben.

(Forrás: iStockphoto)

A legújabb metaanalízisek szerint azonban a helyzet nem annyira súlyos, amilyennek elsőre hangzik. Az efféle tanulmányok a korábban egy témában publikált vizsgálatok statisztikai elemzése révén törekednek általános szabályszerűségek megállapítására. A kijárási korlátozások mentális egészségre gyakorolt hatása ezen tanulmányok szerint ugyan statisztikailag jelentős, azonban jellemzően kicsi hatás. Ez azt jelenti, hogy afelől nincs kétség, hogy a kijárási korlátozások összefüggnek a hangulatzavarok gyakoriságának fokozódásával, de ez a gyakoriságfokozódás kismértékű. Ez persze nem jelenti azt, hogy el kellene bagatellizálni a kijárási korlátozások mentális egészségre gyakorolt hatását. A kis gyakoriságfokozódás emberek millióit jelentheti, ahogy például az alkoholfogyasztás kismértékű növekedése is emberek millióit sodorta veszélybe.

Mit jelent mindez?

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy hogyan tud szembenézni egy globális krízissel az emberiség. A járvány minden tekintetben nagy pusztítást végzett, ráadásul még mindig nem tudhatjuk magunk mögött. A pandémia járulékos következményeinek hosszú távú hatásai még tartogathatnak meglepetéseket, de egyre több vizsgálat utal arra, hogy sokaknak sikerült komolyabb problémák nélkül átvészelnie ezt a nehéz időszakot. Ugyan a bezártság hatásai talán a várakozásokhoz képest valamivel enyhébbek, a szakértők szerint sokan nem fogják tudni egyszerűen a hátuk mögött hagyni az elmúlt közel másfél évet. Sok korábbi krízis (természeti katasztrófák, gazdasági válságok) esetében volt jellemző, hogy a probléma megoldódását követően láttak csak napvilágot a helyzet valódi pszichológiai következményei. A következő időszakban mindannyiunknak igyekezni kell helyrehozni, amit az utóbbi másfél év tönkretett.